A vallásközi párbeszéd mérföldköve – Konferenciát rendeztek Budapesten az abu-dzabi nyilatkozatról

Az Egyesült Arab Emírségekbe látogató Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá február 4-én Dokumentum az emberi testvériségről a világbéke és a békés együttélés érdekében címmel.

A most megtartott budapesti konferencián Hölvényi György EP-képviselő, a néppárti képviselőcsoport vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke megemlítette, hogy december 12-én ugyanebben a témában és hasonló címmel szerveztek tanácskozást Brüsszelben. Az EP-képviselő hangsúlyozta, az abu-dzabi nyilatkozat nem szerződés, nem is teológiai párbeszéd eredménye, hanem két vezető személyiség közös nyilatkozata, akik saját vallásukat képviselik, és egyúttal felelősséget éreznek a világért, ezért keresik a közös cselekvés lehetőségeit.

„A vallásközi párbeszéd e modellértékű nyilatkozatának módszertana megkérdőjelezhetetlen – tette hozzá Hölvényi György –, főbb alapelvei: az egyistenhit, az ember teremtettsége, és annak keresése, ami a két vallásban közös, valamint a párbeszéd kultúrájának értelmezése a világethosz szempontjából.”

Katolikus szempontból a vallásközi párbeszéd terén irányadó a II. vatikáni zsinat Nostra aetate nyilatkozata – folytatta az EP-képviselő, és felhívta a figyelmet Hans Küng svájci születésű tübingeni teológus (az 1980-as évek végén a Weltethos mozgalmának elindítója) alapvető megállapítására: a nemzetek közötti béke nem létezhet vallásközi párbeszéd nélkül.

Hölvényi György rámutatott, hogy az abu-dzabi nyilatkozat kiemeli a család és az emberi méltóság, a nevelés-oktatás (egymás kultúrájának, vallásának megismerése) fontosságát, valamint a vallások döntő jelentőségét a mai világ alakulásában. „Lényegi, életmódot meghatározó kérdés, hogy magamat tartom-e a világ közepének, vagy megvallom teremtett emberségemet. Igaz, hogy a vallási dimenzió az EU-ban háttérbe szorult, de a világ jelentős részében nem, s azt gondolom, hogy ebből a szempontból az EU-ban is csak átmeneti időszakról beszélhetünk” – tette hozzá.

„A muszlim világ bajban van a szélsőségesek miatt, a hiteles vallásosság terén azonban az abu-dzabi nyilatkozat arról szól, hogy nemcsak a múlt, hanem a jelen értékei alapján is van lehetőség az iszlámmal való együttműködésre, egymással megosztani Kelet és Nyugat értékeit. A párbeszéd szellemiségének kimunkálását pedig magunkon kell kezdeni” – szögezte le az előadó.

Michael August Blume SVD apostoli nuncius a konferencián arról beszélt, hogy Ferenc pápa kezdettől ismert arról, hogy kezet nyújt a vallási dialógus felé. Az emberi testvériségről, a világbékéről és a békés együttélésről szóló abu-dzabi nyilatkozat pedig mérföldkő ennek a dialógusnak a folyamatában, amely nem most kezdődött el. Az apostoli nuncius utalt a több mint ötven évvel ezelőtt létrehozott Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsára, s még régebbre, az ősi tradícióra, a helyi kalifátus területén tevékeny Damaszkuszi Szent János egyházatya példájára, valamint Szent Ferencre, aki 1219-ben találkozott az egyiptomi Malik al-Kámil szultánnal (a ferencesek a 13. század óta vannak jelen a Szentföldön).

A párbeszéd folyamatát az isteni gondviselés táplálja – mondta Michael August Blume, aki hangsúlyozta, hogy a vallások közötti békefolyamatot magasabb szintre emelte az abu-dzabi nyilatkozat, amely az emberi testvériség, az elnyomottak, a legkisebbek, a könyörületesség és a szabadság „nevében” szól, valamint Istenre koncentrál, aki előtt egyszer meg kell állnunk, és vállalnunk kell a felelősséget, hogy mire használtuk fel az élet adományát.

Az biztos, hogy a békéért imádkozni kell, a változáshoz időre és türelemre van szükség. Az abu-dzabi nyilatkozat kimondja: az egyetlen út a párbeszéd kultúrája, és az ehhez vezető módszer: egymás megismerése, nem csupán a beszélgetés, hanem az egymásért való aggódás. Olyan problémákkal szembesülünk, amelyeket néhány találkozóval nem lehet megoldani; ha egyre többen felfedeznék Istent az életükben, akkor bontakozna ki igazán a párbeszéd kultúrája – tette hozzá a nuncius.

Michael August Blume a gyakorlati teendőkről is szólt: tájékozódnunk kell egymásról, tanulmányozni kell az abu-dzabi nyilatkozatot, valamint a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának honlapján megjelent segédanyagokat, keresni kell a békéért való együttműködés lehetőségeit, s a hit mélyebb tapasztalatait. „A párbeszédnek lehetnek hullámvölgyei is, de ezek által is csak növekedhet a hitünk” – mondta az apostoli nuncius.

Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke (aki egy nappal korábban kapott Duna-díjat) a konferencián rámutatott, hogy az abu-dzabi nyilatkozat hiteles személyek által megfogalmazott tanúságtétel: a monoteizmus talaján állók vallják, a Teremtővel vannak kapcsolatban. A nyilatkozat egyik fontos célja, hogy kimondja, nem a vallások az okai a világban lévő konfliktusoknak, hanem azok kihasználása, s ahogy iszlám részről megfogalmazták: a szent szövegek félreértelmezése.

A nyilatkozatot aláírók a személyükben Kelet és Nyugat párbeszédének lehetőségét is szimbolizálják – mondta a püspök.

Majd kifejtette, hogy nyugaton az életuntság, az önpusztító tendenciák, az identitás feloldása súlyos gondokat okoz, kiderült, hogy téves út lemondani az értékeinkről (értéksemlegesség), az igazi párbeszéd arról szól, hogy ismerjük, vállaljuk saját identitásunkat, és azzal gazdagíthatunk másokat, s másokéból pedig tanulhatunk (például a muszlimoktól az Isten akaratára való ráhagyatkozást, annak elfogadását).

A nyugati liberális demokrácia az értékek relativizálásával éppen hogy hátráltatja az igazi párbeszédet – mondta a püspök. Példaként említett egy tavalyi esetet, amikor Oxfordban letiltották az üdvözlőkártyákról a Christmas feliratot, mondván, hogy intoleráns a más vallásúakkal szemben, ugyanakkor a helyi muszlim és zsidó közösség is azt nyilatkozta, hogy őket ez nem sérti.

A szeged-csanádi püspök arról is beszélt, hogy az abu-dzabi nyilatkozatban előkerül az ökológiai krízis problémája. „Mi, monoteisták erről hitelesen tudunk beszélni, hiszen ismerjük az Alkotót, akitől a természetet ajándékba kaptuk, és tudjuk, hogy felelősek is vagyunk érte.”

A mások segítéséről szólva Szent Teréz anyát idézte, aki a Kalkuttába karitatív szándékkal érkező gazdag amerikai lányoknak elmondta: „a szeretet otthon kezdődik”, azaz a karitász akkor hatékony, ha a saját környezetünkben kezdjük el. A szeged-csanádi püspök elmondta: Indiában járt iskolába (négy éven át), a katolikus intézményben a 34 fős osztályban szikh, parszi, muszlim – néhány esetben fundamentalista irányzathoz tartozó – társai közt csupán négyen voltak keresztények. Akik ebbe az iskolába íratták gyermekeiket, elfogadták, jónak találták az intézmény értékrendjét.

Más példát említve a főpásztor elmondta: három évvel ezelőtt egy szíriai plébániának küldtek támogatást, s a plébános meghívta őt, bemutatta a közösségüket. A bemutatás során végig ott volt a hasonló szegénységben élő helyi muszlim közösség vezetője is. A plébános a látogatás végén megkérdezte a püspököt, hozzájárul-e ahhoz, hogy a támogatás felét a muszlimoknak adja. „Természetesen igent mondtam, és nagy lelki élményt jelentett a számomra ez a gesztus” – tette hozzá Kiss-Rigó László.

A Sapientián megtartott konferencián ezután Abdulhamid Almulla, az Egyesült Arab Emirátusok budapesti nagykövete előadása következett. Ebben elhangzott, nem véletlen, hogy Abu-Dzabiban történt a nyilatkozat aláírása. Az Egyesült Arab Emirátusokat jelentő föderáció 1971-es megalapítása óta a kultúrák közti párbeszéd, a nyitottság, a béke hona, 2019 pedig éppen „a tolerancia éve”. „Az abu-dzabi nyiltkozat célja az emberi kapcsolatok javítása, előmozdítja a szeretetet a népek között, és az Egyesült Arab Emirátusok támogatja ezt a szellemiséget. Elvetjük a diszkriminációt és támogatjuk azt a törekvést, hogy senki ne használja ki a vallásokat szélsőséges tettek igazolására” – hangsúlyozta a nagykövet, aki egyúttal elmondta: Abu-Dzabiban szeretnének létrehozni egy központot a vallásközi béke jegyében.

Az Egyesült Arab Emirátusok létrehozói és vezetője felismerték, hogy égető szükség van a tolerancia kultúrájának megteremtésére a világ békéjéért, természetes dolog a vallások egymás mellett élése és a rászorulók megsegítése. Az Emirátusok öt éven át a világ legerősebben adakozó országa volt, 147 másik országban segített. „A sokszínűség, a nyitottság, a tolerancia 1971 óta része a mérsékelt iszlámnak” – szögezte le Abdulhamid Almulla.

Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke zárszavában összegezte: napjaink társadalmában fontos a különféle identitású emberek együttműködése, s ebben iránymutató számunkra az abu-dzabi nyilatkozat.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír