Az alábbiakban Vasváriné Pálfai Kinga beszámolóját szerkesztve adjuk közre.
Az elmúlt három évtized kegyelmeiért, és államalapító Szent királyunk további közbenjárásáért zengett az ének a karzatról, az alkalomra összeállt kórus és zenekar tolmácsolásában. Az ünnepi alkalmon Beer Miklós püspök hirdetett igét. Miklusiak Krzysztof plébános mellett Bezák Tamás, a Váci kerület esperese és Vagner Mihály állandó diakónus is együtt misézett a nyugalmazott váci főpásztorral.
Házigazdaként Kristóf atya köszöntötte az egybegyűlteket, a város polgármesterét, Kammerer Zoltánt és a képviselő-testület megjelent tagjait, valamint az egyházközség apraját-nagyját. Mint fogalmazott: kevés nép mondhatja el magáról, hogy államalapítója egy szent volt, akire ezer év után is hálával emlékeznek. A templom felszentelésének 30. évfordulója kapcsán a közösség tablókiállítást készített, mely bemutatja az épület elődjeit, az építkezést, az Alsógödön szolgáló papokat, és az ott szárba szökkent közösségeket is.
A plébános köszönetet mondott mindazoknak, akik három évtizeddel ezelőtt a nehéz körülmények ellenére is részt vettek a templom újraépítésében valamilyen módon, és azoknak is, akik az azóta eltelt időszak alatt szolgálták és szolgálják a hívek közösségét. Az ünneplés alkalmat adott arra is, hogy a gödi hívek személyesen is köszöntsék Beer Miklóst pappá szentelésének 60. évében.
„Én már harminc éve pap voltam akkor, amikor Keszthelyi püspök atya felszentelte ezt a kedves templomot” – mondta Beer Miklós, aki arról beszélt, hogy szükségünk van a csendre, arra a különleges lehetőségre, amikor az ember kicsit önmagába nézhet, átgondolhatja az életét, rájöhet, hogy kicsoda ő, és mi a dolga a világban. Ehhez kell a megfelelő hely és idő – hol az egyik, hol a másik tényező a fontosabb. Rámutatott: e templom felszentelésének 30. évfordulója is egy olyan pillanat, amely alkalmat teremt a megállásra; a gödieknek oly kedves Istenháza pedig lehet a hely, ahol ki-ki számot vethet életével, és kérheti a Szentlélek Úristent, hogy segítsen megismerni önmagunkat, megérteni a világunkat.
„Rá kell ébrednünk – akár Szent István Intelmeit, akár a Példabeszédek könyvének írásait alapul véve –, hogy
hasonlóvá kell válnunk Krisztushoz ahhoz, hogy méltók legyünk arra, hogy egykoron mellette folytathassuk a Földön megkezdett életünket”
– fogalmazott a püspök, és arra bíztatott szentbeszédében, hogy ne mulasszuk el felismerni: életünk legfőbb célja egymással emberségesnek lennünk – ahogyan Arany János is írta: minden körülményben. „Nem érünk rá,
most kell önzetlennek, segítőkésznek, megértőnek, támogatónak lennünk, az emberség ugyanis az élet fő értelme”
– lelkesítette a híveket.
A szentmise után a közösségi házban szeretetvendégséggel folytatódott az ünneplés.
Az alsógödi katolikus templom története
Alsógödön 1908-ban kezdték építeni a katolikus Szent Kereszt-kápolnát, a 7700 koronás építési költség megteremtése érdekében több adománygyűjtést is szerveztek. 1928-ban bővítették első ízben az épületet, mivel vasárnapokon és ünnepeken a gyarapodó község híveinek nagy része már nem tudott bejutni a templomocskába. Nem ismert, hogy mikor változott a kápolna neve Szent Istvánra.
A közösség lelkipásztori ellátása eleinte Sződhöz, majd 1925-től Felsőgödhöz tartozott. Az egyházközségi képviselő-testület 1924-ben alakult meg. A második világháború végén a község vezetősége kéréssel fordult a váci püspökhöz önálló plébánia létesítésére. A püspök 1945. május elsejével önálló plébániai rangot adott Alsógödnek, első plébánossá pedig Nagy Lászlót nevezte ki. Később, 1994-ben ő lett Göd első díszpolgára. Közel ötven éven át lakott a településen, és szolgálta a katolikus közösséget. Az ő nevéhez fűződik a kápolna templommá bővítése 1947–48 közott két oldalhajóval, sekrestyével és raktárral, a fűtés és a világítás korszerűsítése, az oltár átalakítása, a harang megvásárlása, később a tető és a templomtorony átépítése.
1993. április 30-án, egy sokadik betörés következtében a templom leégett és így építése után 85 esztendővel a súlyos, helyrehozhatatlan károk miatt le kellett bontani.
Az átmeneti, templom nélküli időszakban a szentmiséket a Huzella iskolában, a régi plébánián, majd a Piarista Szakiskola ebédlőjében tartották. László atyát nagyon megviselte a templom pusztulása, egészségi állapota is megromlott, így a püspök atya nyugállományba helyezte. Őt Burger Ferenc, majd Szabó József atya követte, 1995-ben pedig Ország Tibor atya került Gödre. Az ő feladata lett az új templom felépítése.
Az építkezés 1995. május 30-án kezdődhetett meg. Nagyon sok segítség érkezett a környező településekről és külföldről is. Az egyházközség tagjai gyűjtést szerveztek a Ferenciek terén, jótékonysági hangversenyek és színházi előadások, egyházmegyei gyűjtések, külföldi segélyek és az országban élő katolikus testvérek adományai segítették többek között az anyagiak előteremtését. A hívek nemcsak pénzadományaikkal járultak hozzá a templom felépítéséhez, hanem sokan kétkezi munkájukkal segítették a tervek megvalósítását. Az építés kezdetekor 10 millió forint állt rendelkezésre, de a templommal együtt épülő közösség megtapasztalhatta Isten gondviselését: a megfelelő időben a következő részszámlára a szükséges összeg mindig összegyűlt. Ország Tibor atyára a gödi hívek templom- és iskolaépítőként (Búzaszem) emlékeznek. Az atya részt vett a Bozóky Gyula és a Szent István Alapítványok megteremtésében, fáradhatatlan szolgálatát a város 2006-ban díszpolgári címmel ismerte el.
A templom egy év alatt készült el, Keszthelyi Ferenc püspök szentelte fel 1996. augusztus 20-án – idén éppen 30 éve.
Az építkezés további ütemeiben a harangláb (1998), majd a közösségi ház és plébánia épülete (2002) készült el.
Forrás: Alsógödi Szent István Egyházközség
Fotó: Gödi Digitális Fotóarchívum
Forrás és fotó: Alsógödi Szent István Egyházközség
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria







