Az MI felforgatja a világot? – A mesterséges intelligenciáról és a ChatGPT-ről a Pázmányon

Nem is lehetett volna aktuálisabb a Pázmány ITK-n megtartott kerekasztal-beszélgetés: éppen aznap közölte a The Wall Street Journal, hogy a techszféra több mint háromszázötven vezetője – köztük az Open AI, a Google, a Microsoft, a Skype igazgatója – írták alá azt a Center for AI Safety nevű szervezet által kiadott nyilatkozatot, melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) kockázatainak csökkentése.

A mesterséges intelligencia „kihalási kockázatot” jelent az emberiség számára, és ennek „mérséklését globális prioritásként kell kezelni olyan más társadalmi szintű veszélyekkel együtt, mint a világjárványok és az atomháború”

– fogalmazott a szervezet. A nyilatkozat – amit Sam Altman, a ChatGPT-t kifejlesztő OpenAI cég vezérigazgatója és Mira Murati, a cég technológiai igazgatója is aláírt – szerint még több eszmecserére lenne szükség a témával kapcsolatban. A technológiát megfelelően szabályozni kell.

Ismert, hogy MI-szakértők és technológiai vezetők – köztük Elon Musk – márciusban már aláírtak egy levelet, amelyben felszólították a fejlesztőket, hogy szüneteltessék a technológián végzett munkájukat. Mint kifejtették, egy legalább hat hónapos moratóriumot adnának az iparágnak arra, hogy biztonsági szabványokat állítsanak fel. A mesterséges intelligencia (amelynek problematikus elnevezéséről még az alábbiakban szó lesz) társadalmi szintű és az egyes emberekre gyakorolt hatása egyelőre beláthatatlan. Szakértői becslések szerint a következő tíz évben több száz millió munkahely megszűnését eredményezheti az MI korlátlan felhasználása, többek között a marketing, a jog területén, a magasabb szintű oktatói és a fordítói munkát végzők körében.

Tavaly novemberben robbant a bomba: a szabadon hozzáférhető ChatGPT használata futótűzként terjedt el az egész világon, két hónap alatt elérve a 100 millió felhasználót.

Az eszköz átlagos emberi fogalmazási képességet messze meghaladó nyelvi „produkciója” számos kérdést vetett fel a szerzői jogi szempontoktól kezdve az oktatási és számonkérési módszereken át a már említett veszélyeztetett munkahelyekig.

Fontos figyelembe venni az időfaktort is, a ChatGPT finomhangolása, az esetleges hibák javítása, a segítő alkalmazások fejlesztése, hozzáférhetősége hamar, akár hónapokon belül megtörténhet, és meg is történik. Az OpenAI cég GPT3 nagy nyelvi modelljén alapuló ChatGPT egyszerű utasításra verset, esszét ír, utazási tippeket vagy életvezetési tanácsokat ad, kiemeli egy szöveg lényegét, a márciusban bemutatott GPT4 alapján a „csevegő” alkalmazás már képekkel is dolgozik.

De itt álljunk meg! Nézzük meg miről is van szó. Egy szakmai portál leírása alapján így foglalhatjuk össze a legfontosabbakat: a ChatGPT az OpenAI cég által elképesztő pénzösszegek befektetésével fejlesztett eszköz, amely képes beszélt nyelven válaszolni a felhasználók kérdéseire és beszélgetést folytatni velük természetes nyelven. A ChatGPT a nevében is szereplő GPT (Generative Pre-trained Transformer) modellre épül, amelyet nyelvi modellezésre és szöveggenerálásra használnak. Az eszköz egy nagyméretű adatbázisból tanul, amely az interneten található szövegeket tartalmaz. A modell jelenleg 2021 szeptemberéig rendelkezik adatokkal, ezen időszakig szinte bármilyen kérdésre képes válaszolni, ami benne van a szöveges adatbázisban. Az ezt követő időszakban történt eseményeknek és információknak nincs birtokában, de képes feldolgozni a kapott szöveget és integrálni a válaszába.

Leszögezhetjük tehát, hogy az eszköznek nincs „tudása”, a belé táplált adatokkal dolgozik.

Ezt azonban oly módon teszi, hogy azzal elkápráztatja a felhasználókat, köztük a szakembereket is,

és tegyük hozzá, számos problémát gerjeszt például a felsőoktatásban.

A Pázmány ITK-n szervezett sorozat célja, hogy beszélgetést indítson a témában, és elősegítse az új lehetőségek feltárását, illetve a technológiához való alkalmazkodást az egyetemen.

Birher Nándor Máté, a PPKE Bölcsészettudományi karának (BTK) dékánja, a beszélgetés moderátora hangsúlyozta, hogy a Pázmány előnye, hogy az MI jelenségének filozófiai-teológiai-erkölcstani hátterét, nyelvi, jogi (a szabályozással kapcsolatos) vonatkozását és alkalmazásának kérdéseit a különféle karokon képes vizsgálni és az eredményeket egybevetni. A mostani interdiszciplináris eseményen Aczél-Partos Adrienn, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának tanára; Cserey György, a PPKE ITK dékánja; Karacs Kristóf, a PPKE ITK dékánhelyettese; Prószéky Gábor Széchenyi-díjas matematikus, nyelvész, a PPKE ITK tanára, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója; Almási Zsolt, a PPKE BTK digitális bölcsészettel foglalkozó tanára és Laurinyecz Mihály, a PPKE HTK Erkölcsteológia Tanszékének vezetője vett részt.

Cserey György, az ITK dékánja felvezetőjében a ChatGPT használatáról – példák segítségével – elmondta, hogy a megfelelően körülhatárolt kérdésekkel, a stílus megadásával, s annak tisztázásával, hogy kikhez szóljon a szöveg, az eszköz elfogadható szakmai színvonalon képes válaszolni, valóban a megadott befogadói közeghez (legyen szó akár az ITK-s hallgatóságról, vagy éppen egy ötévesekből álló gyermekcsoportról) alkalmazkodva.

Aczél-Partos Adrienn általában az MI-vel, illetve a szóban forgó ChatGPT-vel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy jelenleg a világban a technológiai fejlődés révén paradigmaváltásnak lehetünk tanúi, a veszélyek helyett a szabályozásra és az új eszközök által nyújtott előnyökre kell koncentrálni. A ChatGPT például segítheti az egyetemi munkát az oktatói és a hallgatói szinten is.

Nem az a lényeg, hogy megoldja helyettünk a feladatot, hanem az, hogy inspirál, ezért érdemes megtanulni-megtanítani az eszköz helyes használatát.

A jogi informatika jelenleg nem terjedt el széles körben, az ügyvédek ódzkodnak tőle, a ChatGPT ugyanakkor számos jogi kérdést vet fel például az adatvédelemmel (szenzitív adatok) kapcsolatban – ez már európai uniós szabályozás alatt áll. A szerzői joggal kapcsolatban a plágium fogalma esetenként tisztázandó, még nincs kidolgozott jogi szabályrendszer a ChatGPT használatára vonatkozóan.

Almási Zsolt (PPKE BTK) rámutatott: a mesterséges intelligencia kifejezés nem helytálló, sőt félrevezető a ChatGPT-vel kapcsolatban, többek között azért, mert azt a téves képzetet kelti, mintha e „speciális alkalmazásnak” emberi (sőt azt meghaladó) okossága, világ- és valóságismerete lenne, mintha tudná, hogy kivel beszélget, pedig erről egyáltalán nincs szó.

Bizonyos fajta munkát feleslegessé tesz, de „nem találja ki a gondolatainkat”, egyáltalán nem is gondolkodik.

A „ne féljetek!” jézusi mondatot szemünk előtt tartva inkább azt kellene néznünk, hogy mivel gazdagíthat minket az eszköz, például kiváló szövegelemző programot vagy idegen nyelvű meghívólevelet tud írni – tette hozzá Almási Zsolt, aki többek között a PPKE BTK Angol-Amerikai Intézetében is tanít.

Laurinyecz Mihály, a PPKE HTK Erkölcsteológia Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy

a gép a személy tanúságtételét nem képes pótolni, ugyanakkor az alkalmazása (a segítsége) az emberi bölcsességtől függ.

Természetesen rosszra is használható, mint minden korábbi felfedezés is. Ez azonban jelenleg nem az emberi döntésünktől függ, éppen ebben rejlik a veszélye: az alkalmazása elmozdulhat rossz irányba is – tette hozzá Cserey György, aki azt is hangsúlyozta: kétségtelen, hogy segít a tartalomkészítésben, egész jó előadást össze tud állítani és remek fordító, ugyanakkor a javaslatait ellenőrizni kell.

Karacs Kristóf (PPKE ITK) megjegyezte: segédprogramokkal vagy más módon a lábjegyzetelést is megoldják majd a fejlesztők, ahogy a ChatGPT más hiányosságait is, csak (rövid) idő kérdése, egyes keresőmotoroknál már láthatjuk is az irányokat. Tudnunk kell az eszköz korlátait is, például csak a 2021 előtti adatokat tanították „neki”, a későbbieket nem ismeri. Mindenesetre fel kell készülnünk a használatára az egyetemi oktatásban és át kell gondolnunk olyan alapvető dolgokat, hogy mi a tudás, illetve hogy mi a számonkérés célja.

A kerekasztal-beszélgetés során Prószéky Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy

a ChatGPT nem más, mint egy olyan eszköz, amely nyelvi szerkezetek visszaadására képes, nincs tudása a világról, a valóságról (tehát nem tud „hazudni”),

semmit nem lehet tőle elvárni, de a kommunikációban jól helytáll. A tudomány szemszögéből nézve

„nem determinisztikus”, mindig mást csinál (ha ugyanazt megkérdezzük még egyszer, más szöveget fog generálni), tehát mérhetetlen (nem mérhető).

Prószéky Gábor az egyetemi használatra vonatkozóan alapszabályként ajánlotta: „Nem szabad olyan dolgozatot feladni, amit a ChatGPT meg tud írni!” A nyelvész-matematikus megemlítette, hogy kifejlesztettek egy magyar ChatGPT-t, PULI a neve, amely már képes a „tegyél fel kérdéseket” típusú bemenetre szofisztikáltan válaszolni, azaz például segíthet az egyetemi oktatóknak jó kérdéseket kidolgozni a hallgatók számára. Az eszköz hasznos az előadásokra való felkészülésben, az újságírókat pedig például a gyors adatgyűjtésben segítheti. A PULI-val kapcsolatban megjegyezte, visszanézhető, hogy miből tanult az eszköz, szemben a nagy amerikai alkalmazásokkal, ahol felmerülhet az adatok forrásának kérdése.

Ebben a témában érdekes, hogy a Samsung például betiltotta a cégénél a ChatGPT-t az adatbiztonság, a szenzitív dokumentumok védelme érdekében, mert a dolgozói jó ötletnek gondolták, hogy belső információk feldolgozására használják.

A plágium megállapításának nehézségeiről szólva Prószéky Gábor megjegyezte: a PULI használatakor biztosan nem lesz öt-hat szó sem, ami ugyanúgy ismétlődik a válaszadásoknál.

Laurinyecz Mihály megemlítette, hogy a ChatGPT kiegyenlített erkölcsi válaszokat is képes generálni, hallgatóival egy alkalommal azt elemezték, hogy milyen szempontból értékelhető „katolikus szellemiségűnek” a válaszként megjelenő szöveg.

Birher Nándor dékán (PPKE BTK) a kerekasztal-beszélgetés végén bejelentette, ősztől MI-alkalmazó szakember képzést indítanak a Pázmányon.

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír