A John Templeton Alapítvány közleménye szerint
a pátriárka a rangos díjat „az emberiség és a természet kapcsolatának tudományos és spirituális megértése között hidat építő, úttörő erőfeszítéseiért kapta,
valamint azért, mert különböző vallású embereket fogott össze, hogy közösen válaszoljanak a teremtés iránti felelősség hívására”.
Több mint 30 éve Bartholomaiosz pátriárka erkölcsi és teológiai tanítást fogalmazott meg az emberiség azon felelősségéről, hogy gondoskodjon a Földről, valamint fenntartsa a harmóniát, az egységet és a kölcsönös szeretetet a vallási közösségeken belül és között. Következetesen
arra buzdította a hívőket, hogy tekintsék a teremtéshez fűződő kapcsolatukat szent kötelességnek, azzal érvelve, hogy a materiális és a spirituális valóság között – hamis – szakadékot létrehozni azt jelenti, hogy tagadjuk a környezet károsításának jelentőségét.
Heather Templeton Dill, az alapítvány elnöke hozzátette: „Bartholomaiosz pátriárka azért kapja meg a Templeton-díjat, mert vallási vezetőként a környezetvédelmet központi fontosságúvá tette. Ezzel elmélyítette a keresztények elképzelését arról is, hogy mit jelent ma hívőnek lenni a világban. Ez magában foglalja a gondoskodást az Isten által teremtett világ minden részéről, beleértve a körülöttünk élő embereket és a környezetet, amelyben élünk.”
A gondoskodás a teremtésről, a pátriárka szerint, olyan erkölcsi kötelesség, amely túllép a vallási, világnézeti és felekezeti nézőpontok között fennálló hagyományos megosztottságon. Ezért más vallási vezetőkkel, valamint a közélet és a tudomány képviselőivel együttműködve azon dolgozott, hogy a környezetvédelmi szempontokat a társadalom legsebezhetőbb tagjairól való gondoskodás eszközévé tegye.
A díjátadó ünnepségen Ahol a menny és a föld találkozik: gondolatok a hitről, a tudományról és bolygónkról című erőteljes beszédében Bartholomaiosz pátriárka elítélte a tudomány és a vallás szétválasztását, kijelentve:
Az évszázadok során tragikus elidegenedésnek lehettünk tanúi: a vallás visszavonult szentélyeibe, a tudomány visszahúzódott laboratóriumaiba, és mindkettő gyanakodva tekintett a másik állításaira az igazságról.
A hit és a tudomány túl sokáig csak óvatosan közeledett egymáshoz, néha megközelítették a kölcsönös megbékélést, de gyakrabban csak belekeményedtek a kölcsönös meg nem értésbe.”
A pátriárka az „összekapcsoltság teológiáját” szorgalmazta, nemcsak a hit és a tudomány között, hanem a környezet iránti aggodalmak és az emberiség jóléte és gyarapodása érdekében tett erőfeszítések között is. Arra szólított,
ismerjük el, hogy bolygónk egészsége és lakóinak jóléte nem különálló kérdések, hanem egy valóság különböző aspektusai.
A környezeti igazságosság és a társadalmi igazságosság nem különálló ügyek, hanem ugyanazon elkötelezettség különböző nevei, amelynek célja minden élet virágzása és egyensúlya.”
Az eseményen felszólalt Al Gore környezetvédelmi aktivista, volt amerikai alelnök, valamint Kiriákosz Micotákisz, Görögország miniszterelnöke is.
A Templeton-díjat 1972 óta ítélik oda azoknak a bátor és újító embereknek, akik felismerik a vallás és a tudomány közötti szakadék áthidalásának és a spirituális értékek előmozdításának szükségességét. A „vallási Nobel-díjnak” is nevezett elismerést korábban átvehette Kalkuttai Szent Teréz, Roger Schütz, Chiara Lubich, Desmond Tutu anglikán érsek, Tendzin Gyaco, a dalai láma, valamint Jáki Szaniszló bencés szerzetes is.
Forrás: archons.org; templetonprize.org
Fotó: John Mindala/Archons
Szalontai Anikó/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria




