Tusor Péter egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető köszöntötte a főként az egyetem hallgatóiból álló érdeklődőket, és felvázolta előttük a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának mibenlétét és jelentőségét.
Kanász Viktor a Bolyai-ösztöndíj által támogatott kutatásainak eredményét mintegy hatvan percbe sűrítve ismertette.
Bemutatta, hogy az 1526 és 1556 közötti három évtizedre milyen, a korábbiaktól és a későbbiektől eltérő struktúrák jellemezték a szentszéki–magyar kapcsolatokat, s hogy mennyire fontos szerepet játszottak mindebben a nunciusok.
Ezt követően négy nagy témakört járt végig: Burgio nuncius 1527-es sikertelen visszatérési kísérletét, Pimpinella nuncius 1529 és 1532 közti működésének diplomáciai és belpolitikai vonatkozásait, különösképpen az oszmánellenes küzdelmek tükrében.
Előadásában elemezte továbbá a szentszéki katonai segítségnyújtás fajtáit és hátterét, külön kiemelve Klissza védelmét, illetve az 1526-os, 1532-es, 1542-es, valamint 1543-as hadjáratokat.
Ezt követően ismertette Fráter György bíborossá kreálásának előzményeit, a kreálás menetét, valamint annak fontosságát.
Kitért a részletes elemzést jelen előadás alkalmával ugyan nem kapó, viszont fontos témákra, illetve a kutatás átfogó eredményeire és tanulságaira is. Ennek során kiemelte, hogy a korban a Magyar Királyság elsősorban kevésbé pasztorációs terepként és sokkal inkább hadszíntérként volt számontartva Rómában, ahol a két uralkodó, I. Ferdinánd és Szapolyai János kibéküléséért, valamint a keresztények közötti békéért fáradoztak, ugyanis ezekben látták az oszmánellenes háború sikerének kulcsát. Mindezek mellett a pápaság aktívan érdeklődött a magyar viszonyok iránt, s diplomáciai, anyagi és katonai eszközökkel is támogatta az oszmánellenes védekezést.
Kanász Viktor végezetül beszámolt az ösztöndíj jóvoltából az elmúlt években megszülető tudományos munkáiról, melyek közül e hónapban jelent meg a Martinengo nuncius tevékenységét bemutató olasz nyelvű monográfiája.
Az egyetemi hallgatóság érdeklődő kérdéseivel és a rájuk adott válaszokkal zárult az esemény.
*
A Fraknói Műhelyelőadások-sorozat december 1-jén, kedden folytatódik, melynek során Molnár Mátyás történelem szakos MA-hallgató a loretói Mária-kultusz és a Patrona Hungariae-eszme összefonódásáról tart előadást; továbbá bemutatják a Fraknói Kutatócsoport idén megjelent két idegen nyelvű kötetét a PPKE BTK Danubianum épületében.
Forrás és fotó: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria








