Cigány himnusz a Vatikánban – Beszámoló a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat zarándoklatáról

Nézőpont – 2021. október 19., kedd | 14:50

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat alapításának tizedik évfordulója alkalmából zarándoklatot szerveztek Rómába, amelynek során a közösség bemutatkozott a Római Magyar Akadémián, illetve a zarándokok találkoztak Ferenc pápával is október 13-án. A csoport tagja volt Asztalos Dániel, a Jezsuita Roma Szakkollégium munkatársa is. Az alábbiakban az ő beszámolójából olvashatnak részleteket.

A Jezsuita Roma Szakkollégium munkatársaként engem ért az a megtiszteltetés, hogy elkísérhettem diákjainkat az október 8-án kezdődött római zarándokútra. (…) Olyan közösség gyűlt össze az ország különböző pontjairól, akiket ugyanaz a cél vezérelt: a cigányság felemelkedésének kérdése és a keresztény hit megélése.

Az odafelé vezető úton Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita is velünk tartott, visszafelé pedig Orosz Atanáz, a miskolci görögkatolikus egyházmegye püspöke utazott velünk; közvetlenségükkel, barátságosságukkal és humorukkal mindketten arról tettek tanúságot, hogy a Krisztus-követés lehet egyszerre komoly és játékosan élettel teli út is.

Az írás szerzője a bal szélen

Az utazás során lehetőségünk adódott Assisiben Szent Ferenc sírjánál imádkozni, megtekinteni a San Damianó-i keresztet és azt a kis kápolnát, amelyet Szent Ferenc félreértésből újjáépített – Isten ugyanis az Egyházra gondolt, amikor háza újjáépítését szorgalmazta Ferenc látomásában. (…)

Szent Ferenc szellemi és lelki örökségéből táplálkozva az evangélium radikális követése, valamint az Egyház belső megújításának örökös kérdése foglalkoztatott az út további részében, a csodálatos umbriai tájakon haladva.

Rómában első utunk a Vatikánba vezetett, s a Szent Péter-bazilikában egy protestáns diákkal való beszélgetés keretezte be a Krisztus számára fenntartott üres trón liturgikus teológiáját. (…) Szent Péter sírjánál imádkozni különleges élmény, főleg egy ökumenikus közösséggel. Akarva akaratlanul bukkantak föl bennem a Krisztus-követők egységének kérdései, a Jeruzsálemi Zsinat őszinte konfliktusai és feloldása, amelyben – minden más törvénnyel, szokással szemben – a Krisztusba vetett hitet állítják az első helyre.

Másnap a Római Magyar Akadémiára látogattunk, erről bővebben ITT lehet olvasni. A szentszéki magyar nagykövetség konferenciát szervezett, melynek moderátora Kocsis Fülöp érsek volt. Előadást tartott többek között Segundo Tejado Muñoz prelátus, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma helyettes titkára, Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet, Fabinyi Tamás evangélikus püspök, Szakács Sándor, a Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság képviselője, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Molnár Erzsébet, a Nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium lelkész igazgatója. Sallai Jenő, a Jezsuita Roma Szakkollégium végzős hallgatója hegedűjátékával nyűgözte le a hallgatóságot. A konferenciát a cigány himnusz közös eléneklésével zártuk. „Megáldottál, megváltottál, országodba befogadtál” – visszhangozták az intézmény falai, és visszhangzott tovább bennem is Isten országának cigány értelmezése.

A szervezésnek köszönhetően [október 13-án – A szerk.] bejutottunk a szerdai általános kihallgatásra, melyen Ferenc pápa katekézisében a keresztény hitből fakadó szabadságot hangsúlyozta, és a katolikus szó eredeti jelentésére mutatott rá, amely az egyetemességet jelenti. A kultúrák közötti párbeszédről tanított, az egyetemességet ellentétbe állítva az egyformaság gondolatával. Megemlítette az elhibázott missziós törekvéseket, melyek során saját kulturális meggyőződéseinket akartuk más népekre kényszeríteni, ellentétbe állítva azzal a modellel, amely a kultúrák közötti párbeszédben és az egyetemes értékekben hisz, anélkül, hogy mindennek egyformának kellene lennie. A katekézis központi gondolata gondviselésszerűen vág egybe a cigány–magyar kérdéssel, a kereszténységben megélt egység és a kultúrák közötti távolság feloldásának gondolatával. (…)

A katekézis közben jött a hír, hogy utána személyesen is találkozhatunk Ferenc pápával. Bennünk, katolikusokban néha megmagyarázhatatlan gyermeki öröm lesz úrrá, amikor élőben láthatjuk a pápát. Protestáns testvéreink számára ez biztosan furcsának tűnhet. Ezért sokat gondolkoztam rajta, hogy keresztyén testvéreim számára milyen érzés lesz találkozni a pápával. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa olyan szépen köszöntötte Ferenc pápát, hogy reménnyel töltött el az ő hozzáállásuk, és hasonlót tapasztaltam a csoportom részéről: szeretettel és örömmel beszéltek róla, függetlenül attól, hogy sokan nem voltak közülünk katolikusok.

Teljes csoportunkat beengedték a kordon mögé, és a lépcsőkön toporogva vártuk, hogy Ferenc pápa felénk jöjjön. (…) Amikor megfordult, mielőtt hozzánk jött volna, épp a szemembe nézett, és úgy éreztem, hogy még az ilyen rövid találkozások alkalmával is az emberi tekinteteket keresi.

Odajött hozzánk, és megengedte, hogy elénekeljük neki a cigány himnuszt, majd kezét magasba emelve magyarul ennyit mondott: „Isten országa”, és azt kérte, hogy imádkozzunk érte. Mindannyian kaptunk tőle rózsafüzért, amit életem végéig nagy becsben fogok őrizni és természetesen használni is. (…)

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Jezsuita.hu

Fotó: Jezsuita.hu; Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat; Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Az írás szerzője a bal szélen