Elnökök dialógusa – Székely János és Steinbach József beszélgetett a Sapientián

A megjelenteket Bagyinszki Ágoston, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora köszöntötte. A Sapientia Szabadegyetem rendkívüli, párhuzamos életutakat bemutató  alkalmának moderátora Hegyi László volt.

„Hogyan döntöttek az egyházi hivatás mellett?” – hangzott az első kérdés. Székely János elmondta, ötéves korától ministrált, és már hétévesen eldöntötte, hogy pap lesz. Édesanyja, ha tehette, mindennap elment a szentmisére. Az ő szeretete és hite volt a család egységének az alapja. Steinbach József édesapja római katolikus, édesanyja református volt. A prédikációkat hallgatva már kisgyerekként megszólította Isten igéje. Később az irodalomban, a filozófiában, de még zenehallgatás közben is kereste a választ az élet kérdéseire, melyeket végül a Bibliában talált meg.

A püspökök kinevezésére, megválasztására vonatkozó kérdésre válaszolva az MKPK elnöke rámutatott, a katolikus egyházban kezdetben a nép, a papok és a környékbeli püspökök választották meg a helyi püspököt. Később a püspököknek világi feladataik is lettek, ezért az uralkodók maguknak vindikálták kinevezésüket. Végül a Katolikus Egyház kivívta azt a jogot, hogy ne szólhassanak bele kívülről a választásba. Ma a nuncius felterjesztésére a pápa nevezi ki a püspököket, így biztosítva van az Egyház egysége, valamint a korszellemtől és más érdekektől való függetlensége.

Steinbach József elmondta, a református egyházban hatévente választanak püspököt, akit az egyházmegye képviselői jelölnek. Kétszer lehet valakit újraválasztani; a hat év elteltével az elejétől indul a folyamat, vagyis nem automatikus az újraválasztás. Ez a rendszer arra is jó, hogy a püspök kizárólag a krisztusi üggyel foglalkozzon.

Hegyi László a 2024-es ifjúságkutatásra hivatkozva tette fel a következő kérdést. Eszerint a fiatalok transzcendens iránti érdeklődése nem csökkent, ám az egyházhoz kötődő vallásosság aránya igen. Bizonytalanság és céltalanság jellemzi a mai fiatalokat. Mit tesznek az egyházak, hogy ne veszítsék el ezt a korosztályt? Steinbach Jószef szerint egy lelkipásztornak szeretnie kell a fiatalokat, és el kell nyernie a bizalmukat ahhoz, hogy elindulhassanak a hit útján. Fontosak az egyházi iskolák – jegyezte meg –, de korántsem jelentenek százszázalékos megoldást.

Az a legfőbb, hogy a lelkipásztor azt tegye, ami a feladata.

Székely János püspök szerint a vallásosság globális szinten nem csökkent. Az emberiség javíthatatlanul vallásos – mutatott rá. Európában viszont a felvilágosodással elindult egy vallástalanodási folyamat.

XVI. Benedek pápa is beszélt a Nyugat válságáról, melynek oka, hogy félreértik a szabadság fogalmát, hiszen a szubjektív szabadságnak szüksége van valamilyen objektív támpontra.

Nyugaton megfeledkeznek arról, hogy az ember csak a másikkal együtt érheti el a kiteljesedést, mint ahogyan azt is, hogy minden szeretetkapcsolatból kötelesség is fakad.

Az MKPK elnöke szerint is fontos, hogy a papok megtalálják az utat a fiatalokhoz. Ifjúsági csoportokat kell létrehozni, ahol a fiatal otthon érezheti magát. Emellett vonzó kihívások elé kell őket állítani.

A plébániai, egyházközségi és az egyházi iskolai hitoktatás mellett megjelent mindenütt a hit- és erkölcstanoktatás. Volt ennek hatása? – kérdezte Hegyi László. Steinbach József kifejtette, a lehetőség jó volt, de az kérdés, hogy mennyire tudtak élni vele. Ugyanakkor meggyőződése szerint a hitoktatás hosszú távon áldássá lesz. Székely János rámutatott, az európai kultúrának három gyökere van: Athén – a világ megismerhető –, Róma – a társadalomnak a jogra kell épülnie –, és Jeruzsálem – ami azt jelképezi, hogy az ember Isten képmása, akit megváltottak, és akit örök életre teremtett az Isten.

A kereszténység arra hívja fel a figyelmet, hogy az erkölcsi értékeket nem lehet az emberből magából megalapozni

– emelte ki Székely János. Magyarországon a plébániai hitoktatás majdnem eltűnt, ezért a papnak ki kell használnia az elsőáldozásra, bérmálásra való felkészítést. Az etikaoktatásnak viszont nem feltétlenül lett eredménye.

A moderátor következő kérdése azt feszegette, hogy egy ideig úgy tűnt, Rubovszky Rita katolikus szakember lesz az oktatási miniszter, ám később a közvélemény nyomására – „tartsuk távol a gyerekeket az egyháztól” – mégsem nevezték ki. Steinbach József kifejtette, az egyházak képviselőinek megbeszélésén felmerült, hogy a kormányzattal való kapcsolattartásban Rubovszky Rita nyújtson segítséget. Ugyanakkor ez az eset komoly kérdések elé állítja az egyházakat. A református püspök szerint Európában egy olyan vákuum fog kialakulni, mely „beszippantja a Szentlelket”.

Székely János szerint emögött egy nagy küzdelem áll: lehet-e konzervatív, értékalapú az oktatás? A mostani hatalom arra jutott, hogy nem. A jelölést követő kommentekből is látjuk, hogy a kereszténységet számtalan erő próbálja gyengíteni. Az MKPK elnöke azt is szorgalmazta, hogy

sok témában inkább a művelt világiaknak kellene a hangjukat hallatniuk, nem a püspököknek. Leginkább a hasonló esetekben, amikor valakit méltánytalan támadás ér.

Mit mond a katolikus és a református megközelítés az állam és egyház kapcsolatáról? Székely János azt emelte ki, hogy az állam és egyház egymástól független, más célokkal és eszközökkel rendelkezik.

Az államnak a földi jóllétet kell biztosítania, az egyház lényegi célja a szeretetre, a hitben való erkölcsös életre irányul. De vannak területek, ahol együtt tudnak működni, például az oktatásban és a szociális szférában. Bár katolikus pap nem lehet párt tagja,

vannak olyan politikai erők, melyek közelebb állnak az egyházhoz, elsősorban azon a konzervatív oldalon, ahol a családot és a hagyományt tartják fontosnak.

Az Egyház ugyanakkor a szolidaritást, a szegények melletti kiállást sem hanyagolhatja el.

Steinbach József szerint az egyházaknak rá kell mutatniuk arra, ami helytelen, de a Biblia szerint a felsőbb hatalmat tisztelni kell, és imádkozni kell azért, hogy a hatalom birtokosai felelősségteljesen végezzék a feladatukat. Aktuálpolitikát a reformátusoknál sem lehet a szószékről hirdetni.

Székely János hozzátette, az egyházaknak van prófétai küldetésük a társadalomban. Képviselniük kell

az ember méltóságát, az élet szentségét, a békét, az igazságosságot, a család és a házasság – mely férfi és nő szeretetegysége – értékét, a szegények ügyét, a jog tiszteletét és a teremtett világ védelmét.

„Az utóbbi időben az egyházi légköbméterek növekedtek, miközben sok intézmény, templom üres. Emellett ezeket fenn kell tartani. Érvényesülnek-e az egyházi beruházásoknál a környezetvédelmi szempontok?” – kérdezte Hegyi László. Steinbach József szerint ez így túl általános kérdés, hiszen sok a jelentkező az intézményeikbe. Székely János úgy látja, sokak szerint a teremtésvédelem egy baloldali, liberális megközelítés, holott nem az.

A keresztény alapú teremtésvédelem alapfelismerése, hogy az univerzumba bele van égetve egy isteni rend, melyet ki kell olvasnunk és eszerint kell élnünk. Vagyis a teremtésvédelem gondolata a konzervatív gondolkodáshoz áll közel.

Ferenc pápa Laudato si' (Áldott légy) kezdetű enciklikája nem csak a keresztény emberek gondolkodására volt pozitív hatással.

Nem a templomok fűtése, világítása kerül sokba, hanem a mérhetetlen sok áldozatot és energiát követelő háborúk

– hangsúlyozta a püspök.

Végszóként Székely János és Steinbach József püspök is a vallásközi együttműködés fontosságára mutatott rá.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír