Ferenc pápa: Imádkozzunk együtt pünkösd vigíliáján a Szentföld békéjéért!

Az egyetemes egyház a jeruzsálemi pünkösdi virrasztáshoz kapcsolódik – ezt Ferenc pápa jelentette be pénteken délelőtt azon az audiencián, melyen új szentszéki – nem római rezidens – nagyköveteket fogadott. A Szentatya az egész világot arra szólítja fel, hogy imádkozzon és könyörögjön a Szentföld békéjéért, bekapcsolódva abba az imádságba, melyet a Szent Város, Jeruzsálem katolikus elöljárói hirdettek meg.

A kihallgatáson a pápa elmondta, gondolatban azok felé az események felé fordul, melyek ezekben a napokban a Szentföldön történnek. „Megújítom felhívásomat, hogy szűnjön meg az erőszak és a fegyveres konfliktusok sorozata, és a felek kövessék a párbeszéd és a béke útját.” Mivel holnap, május 22-én este a Szentföld katolikus elöljárói híveikkel együtt ünneplik pünkösdöt a jeruzsálemi Szent István első vértanú-templomban és együtt imádkoznak a béke ajándékáért, a Szentatya megragadja az alkalmat, hogy kérje a katolikus egyház lelkipásztorait és híveit, hogy imádságban egyesüljenek.

Minden közösség forduljon imádságban a Szentlélekhez azért, hogy az izraeliek és a palesztinok rátaláljanak a párbeszéd és a megbocsátás útjára, hogy legyenek a béke és az igazságosság türelmes építői, hogy lépésről lépésre tudjanak megnyílni egy közös remény és a testvérek békés egymás mellett élése felé – kérte Ferenc pápa.

Hasonló kéréssel fordult a hívekhez múlt vasárnap, május 16-án a Regina Coeli imádság után mondott felhívásában is. Elmondta, nagy aggodalommal követi, ami a Szentföldön történik. „Ezekben a napokban a Gázai övezet és Izrael között heves fegyveres összecsapások alakultak ki, és félő, hogy ezek a halál és pusztítás spiráljává fajulnak. Számos ember megsérült, és sok ártatlan ember meghalt. Köztük vannak gyerekek is, s ez szörnyű és elfogadhatatlan. Haláluk annak a jele, hogy az emberek nem építeni, hanem elpusztítani akarják a jövőt. Továbbá a gyűlölet és az erőszak növekedése, mely Izrael több városát érinti, olyan súlyos sebet ejt a testvériségen és a polgárok békés együttélésén, amelyet nehéz lesz begyógyítani, ha nem nyitunk azonnal a párbeszéd felé. Felteszem a kérdést: Hová vezet a gyűlölet és a bosszú? Tényleg azt hisszük, hogy a másik elpusztításával építhetjük a békét?

Az emberi testvériségről szóló, Abu-Dzabiban 2019-ben aláírt történelmi jelentőségű dokumentumból is idézve hozzátette: „»Isten nevében, aki minden embert egyenlőnek teremtett jogokban, kötelességekben és méltóságban, és arra hívta őket, hogy egymással testvérként éljenek«, nyugalomra szólítok fel, és felszólítom a felelősöket a fegyverropogás beszüntetésére és a béke útjain való járásra, a nemzetközi közösség segítségével is. Imádkozzunk szüntelenül, hogy az izraeliek és a palesztinok megtalálják a párbeszéd és a megbocsátás útját, hogy türelmes építői legyenek a békének és az igazságosságnak, és lépésről lépésre megnyíljanak a közös remény és a testvéri együttélés felé!”

A közös római, katolikus imával párhuzamosan zajlik majd egy online ökumenikus imaalkalom is, amelyet a Ferenc pápa által alapított CHARIS (Catholic Charismatic Renewal International Service – Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzetközi Szolgálata) hirdetett meg. Az online virrasztás négy ikonikus helyszínt kapcsol össze: a CHARIS közösség szülőhelyét jelentő egyesült államokbeli Topekában (Kansas állam) kezdődik az imádság, majd a római és Buenos Aires-i közösségeket kapcsolják, s Jeruzsálemben ér véget az ima.  Az imádság bevezetőjét az Egyesült Államokban élő Etienne Vető, a Chemin Neuf közösség papja mondja (a francia és amerikai állampolgárságú pap a Franciaországban élt filozófus, Vető Miklós fia). Az imádság végén Justin Welby canterburyi anglikán érsek mond elmélkedést, és Ferenc pápa is videoüzenetben köszönti az ökumenikus imádságot, Jeruzsálem és az egész Szentföld békéjét kérve az Úrtól.

*

A jeruzsálemi Szent István első vértanú-templom az óváros falain kívül található. Szomszédságában áll egy domonkos kolostor, amely otthont ad a francia biblikus és régészeti intézetnek. Ősi hagyomány szerint Szent István diakónus itt szenvedett vértanúságot, amiről Az apostolok cselekedetei így tesz említést: „Egy akarattal rárontottak, kivonszolták a városból és megkövezték” (ApCsel 7,57). Az első épületet a vértanú emlékére az ötödik században emelték. Eudochia császárné a jelenlegi bazilika helyén Szent Istvánnak szentelt kápolnát építtetett, mivel a diakónust vértanúhalála után ott is temették el.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír