Gyógyuljon meg látásunk evangéliumi mértékre! – Fogyatékkal élőket segítők szakmai napja Kaposváron

Vida Attila, a referatúra vezetője elmondta: a fehér bot világnapjához kapcsolódó alkalom nemcsak a szakmai ismeretek bővítését szolgálja, hanem a lelki töltekezést és a személyes találkozásokat is elősegíti.

Szervesen kapcsolódik a referatúra által korábban szervezett szakmai alkalmakhoz, melyek a jövőben is folytatódnak majd. A tavalyi kezdeményezéshez hasonlóan december 5-én a Világiak, Család és Élet Dikasztériuma által kiadott Határtalan öröm szinódusi dokumentum szellemében találkozásra hívják a fogyatékossággal élő személyeket.

Egyenrangú társak az Egyházban – a szinodális út üzenete

„A szakmai nap teológiai és közösségi dimenzióit a Ferenc pápa által elindított szinodális út gondolatai világították meg. Ennek az útnak a lényege az Egyház befogadóbbá és testvériesebbé tétele, amelyben minden közösségi tag – köztük a fogyatékossággal élő személyek is – elmondhatja véleményét az Egyház jövőjéről és saját szerepéről” – hangsúlyozta Kék Emerencia főiskolai docens, aki a teológia és a fogyatékossággal élők kapcsolatát vizsgálta előadásában.

„A Határtalan öröm című szinódusi összefoglaló dokumentum rávilágít arra, hogy

a fogyatékossággal élőkre nem passzív ellátottként, hanem egyenértékű, velünk együtt dolgozó társakként és testvérekként kell tekinteni.

Az egyházi és közösségi életben kulcsfontosságú a közös döntéshozatal és a társfelelősség vállalása: nem a fogyatékossággal élő személyekről, hanem velük együttműködve kell döntéseket hozni” – hangsúlyozta az előadó.

Hogy mindenki megértse – a könnyen érthető kommunikáció

A találkozó másik központi témája a könnyen érthető kommunikáció volt, amely a gyakorlatban is segíti a „Semmit rólunk, nélkülünk!” elv megvalósulását. Szabóné Tátrai Katalin, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) Értelmi Sérültek Somogy Megyei Egyesületének titkára előadásában rámutatott:

az ügyintézésben, a tájékozódásban és a szabadidős programokon való részvételben egyaránt nélkülözhetetlen, hogy az információk világosak és érthetőek legyenek.

A könnyen érthető kommunikáció nemcsak az értelmi fogyatékossággal élő személyek számára jelent segítséget. Hasznos lehet az óvodáskorú gyermekeknek, az olvasási vagy szövegértési nehézségekkel küzdőknek, az idősebbeknek, sőt az országba érkező külföldi diákoknak is.

A cél minden esetben a megértés elősegítése. Ha valaki nem érti például a „paragrafus” vagy a „törvény” szó jelentését, az adott fogalmat egyszerűen, lépésről lépésre, a mindennapi életből vett példákkal kell elmagyarázni. A megértést a nem verbális kommunikáció eszközei, így a gesztusok és a kifejező mimika is segíthetik, erősítve a megértést és a bizalmat.

Önállóság a mindennapi életben – épül a KÉK Hálózat

Szabóné Tátrai Katalin hangsúlyozta, hogy a könnyen érthető kommunikáció elterjesztése nem csupán elméleti kérdés. Az ÉFOÉSZ idén hozta létre a KÉK Hálózatot, amelynek célja, hogy a múzeumoktól az okmányirodákon és a rendőrségen át egészen a kórházakig minél több helyen elérhetők legyenek a könnyen érthető tájékoztatók, plakátok és kiadványok.

„A kezdeményezés igazi értéke az önállóságban rejlik.

Ha a hivatalokban és a szolgáltatásoknál felkészült, érzékenyített szakemberek fogadják az érkezőket, a fogyatékossággal élő vagy idős emberek kísérő nélkül, saját maguk is elintézhetik ügyeiket.

Ez a fajta akadálymentesítés valódi méltóságot, önállóságot és egyenlő esélyeket teremt számukra a mindennapokban” – emelte ki Szabóné Tátrai Katalin.

Az előadások után a résztvevők különféle fakultációk közül választhattak: megismerkedhettek a könnyen érthető kommunikáció gyakorlati oldalával és az állatasszisztált gyógypedagógiai fejlesztéssel, de részt vehettek dicsőítő imádságon, valamint a segítő munka nehézségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésen is.

Varga László megyéspüspök: „A lelki szembetegségekből gyógyulásra van szükségünk”

A szakmai napot szentmise zárta, amelyet Varga László kaposvári megyéspüspök mutatott be.

A főpásztor a látás és a vakság képein keresztül beszélt az előítéletekről és az ítélkezésről, amelyek torzítják az ember másokról alkotott képét.

Nagyon sokan szenvedünk szembetegségben, s most nem a szemüveges emberekre gondolok”

– kezdte prédikációját Varga László megyéspüspök, felhívva a figyelmet arra, hogy a magyar nyelv milyen kifejezően írja le a különböző lelkiállapotainkat. A „ferde szemmel néz”, a „csőlátása van” vagy az „elvakult” kifejezések mind olyan lelki betegségekre mutatnak rá, amelyekre gyakran oda sem figyelünk, mégis megfosztanak bennünket a tisztánlátástól.

A főpásztor kifejtette: aki csőlátásban szenved, az képtelen térben látni, és csak azt veszi észre, amit ő akar, kizárva annak lehetőségét, hogy mások is jelen vannak és másképp látják a világot. A ferde szemmel néző embert az előítéletei vezérlik; a haragtól elvakult ember pedig azt hiszi, lát, holott valójában teljesen vak.

A megyéspüspök János evangéliumát idézve emlékeztetett Jézus és a farizeusok vitájára: amikor a farizeusok megkérdezték, hogy talán ők is vakok-e, Jézus úgy felelt: „Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök, de ti azt mondjátok, hogy láttok, ezért megmarad a bűnötök.”

Amikor úgy gondoljuk, hogy mi jól látunk, s tisztán látjuk a másik embert, akkor bezárjuk a szívünket a kegyelem előtt”

– hangsúlyozta Varga László püspök. Párhuzamként a názáretiek példáját hozta fel, akik először ámulva hallgatták Jézus szavait a zsinagógában, ám amint felismerték benne „József fiát”, az előítéleteik és a megszokásaik azonnal hitetlenségbe fordították lelkesedésüket. Képtelenek voltak meglátni benne az Istent, mert azt hitték, már mindent tudnak róla.

A főpásztor rámutatott: a názáretieket az háborította fel a legjobban, amikor Jézus két pogány embert – a szíriai Naámánt és a sareptai özvegyasszonyt – említett a hit példájaként. Ők azért láthattak tisztán, mert nem volt bennük előítélet. Érdemes lenne orvoshoz mennünk, amikor a szívünket az előítélet és az ítélkezés megsebzi és torzítja a látásunkat.

Jézusnak hatalma van meggyógyítani a szívünket és a látásunkat is, hogy tényleg lássunk, úgy, ahogy Isten lát bennünket

– fogalmazott.

Szentbeszédében a megyéspüspök külön kiemelte a vak Bartimeus meggyógyításának egy apró, de annál lényegesebb részletét. Amikor Jézus hívja a koldust, ő felugrik, és ledobja a köpenyét. Ez a köpeny nem csupán egy ruhadarab volt: abban a korban erről ismerték fel a koldusokat. „Ez a ruha a megvetettség, a lenézettség, a kitaszítottság, a peremre taszítottság szimbóluma.

Amikor Bartimeus felugrik, akkor lehajítja magáról ezt a köpenyt, mert ő hiszi, hogy a Mester meg fogja gyógyítani. Ezzel ledobja az egész múltját, szakít azzal, aki eddig volt, és egy egészen új életet akar élni”

– hangsúlyozta Varga László püspök.

„Kérjük a Szentlelket, hogy segítsen nekünk felismerni azokat a dolgokat, amelyek torzítják a látásunkat, az istenképünket, az önmagunkról és a testvéreinkről, felebarátainkról alkotott képünket.

Ha meggyógyul a látásunk evangéliumi mértékre, akkor felismerjük, hogy minden ember a testvérünk, és akkor egészen másképpen leszünk jelen Egyházunkban, közösségünkben, családunkban és az országunkban”

– zárta prédikációját a főpásztor.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kovács András Bernát; Kling Márk

Magyar Kurír