Hans Zollner jezsuita szerzetes gyermekvédelmi továbbképzést tartott Egerben

Ternyák Csaba egri érsek a Szentlelket hívó közös imádság után köszöntőjében rámutatott: a papság, a pedagógusok, hitoktatók és valamennyi munkatárs számára nagy lehetőség ez a program, amely alkalmat ad az ismeretek bővítésére és a tapasztalatok megismerésére.

A gyermekvédelem az egész krisztushívő közösség ügye, s a legfontosabb feladat a biztonságos terek kialakítása, megóvása, az emberi méltóság védelme.

A főpásztor hangsúlyozta: az a cél, hogy a katolikus egyház, ezen belül az Egri Főegyházmegye a lehető legbiztonságosabb környezetet nyújtsa a gyermekek számára. Tanulási folyamat részesei vagyunk, együtt kell haladnunk az egyetemes egyház részeként a tanulás útján, s azt látjuk, hogy a szinodalitás és a safeguarding összekapcsolható. Hozzátette: a nemzetközi tapasztalatok bevonása nagyon lényeges, a mai előadó Rómából érkezett, a téma egyik legismertebb szakértője.

Kiss Gábor, a program moderátora röviden bemutatta az előadót: Hans Zollner SJ német teológus és pszichológus. 2003 óta tanít a Pápai Gergely Egyetemen, 2010 óta az intézmény rektorhelyettese, az emberi méltósághoz és gondoskodáshoz kapcsolódó interdiszciplináris tanulmányok Antropológiai Intézetének igazgatója. Kiemelten foglalkozik az egyházon belüli, gyermekeket érintő szexuális visszaélések problémakörével és annak megelőzésével, illetve az Istennek szentelt élet lelki vonatkozásaival.

Hans Zollner örömének adott hangot, hogy itt lehet, elmondta, ötödik alkalommal jár Magyarországon. Úgy fogalmazott: ez a nap arról szól, hogy tanuljunk egymástól, a Jézussal közösen járt utunkon. Elismerően szólt a találkozón résztvevők nagy száma kapcsán, mint mondta, minden földrészen járt már, de kevés helyen gyűltek össze ilyen sokan.

„Valójában nem a sok tudás az, ami kielégíti és jóllakatja a lelket, hanem a dolgok belső átélése és megízlelése” – idézte a jezsuita rend alapítója, Loyolai Szent Ignác gondolatait. Az előadó bevezetőjét egy, az irodájában látható ikon köré fűzte. Elmondta, az ukrán művész alkotása különös módon került hozzá, éppen a háború kitörésekor. A képen Jézus néz ránk, mi pedig őrá.

Ez a meghívás és a küldetés: követni őt, hozzá hasonlóan kitárni karunkat a hajléktalanok, a betegek és a gyermekek felé, és befogadni őket az egyházba. Jézus motivál, inspirál minden tennivalót a gyermekvédelem, a gyermeknevelés területén.

Egy újabb idézettel, Szent II. János Pál pápa gondolataival folytatta: „A próbatétel ezen ideje elhozza a teljes katolikus közösség megújulását, egy olyan megtisztulást, amely égetően szükséges.” 1979-ben, Bostonban mondta ezt a szent pápa, aki már akkor felhívta a figyelmet, hogy

meg kell tenni az első és legsürgetőbb lépéseket a megtisztulás irányába. Ennek jegyében elsődleges az egoizmus leépítése, s annak keresése, ami Istennek tetszik.

Ezt nem a média miatt vagy a társadalom nyomása miatt kell megtennünk, hanem azért, mert ez a feladatunk, amire már Szent II. János Pál pápa is buzdított.

Nem könnyű erről a témáról beszélni az alapvető kérdések feltétele nélkül: kik vagyunk a társadalomban, kinek kell lennünk? Mire való a keresztény iskola? Mit tanulhatunk a múltból?

Voltak, akiket kihasználtak, bántalmaztak lelkileg, szexuálisan, s sajnos a mai napig vannak ilyenek.

Hans Zollner elmondta: az a tapasztalat, hogy azokban a helyi egyházakban, ahol a közösség tagjait képezték, jelentősen csökkent a visszaélések száma.

Bűnbánat, beismerés, jóvátétel – a teológia ezt a három lépést adja útként Isten bocsánatához, s ez mindenre vonatkozik, a múlt és a jelen bűneire is.

Fontos tudnunk, a történelem Ura mit szeretne mondani nekünk ma? Isten 50 éve kopogtat az egyház ajtaján ezzel a témával, s szeretné, ha beengednénk! Istennek mindannyiunkkal terve van, és iránytűt ad számunkra. Jézus ránk tekint, kérdez és válaszol. Az előadó kifejtette: a címben szereplő safeguarding kifejezésnek nincs pontos megfelelője más nyelvekben. Jelentése túlmutat a bántalmazás elkerülésén és a megelőzésen: valami pozitívat jelent, az építést és a cselekvést. Nem szabályrendszerről van szó, meg kell érteni,

a cél, hogy az egyház egy sokkal biztonságosabb hely legyen.

Abszolút biztonság nincs, mindig fennáll a bűn veszélye a világ kezdete óta.

A safeguarding kialakulásának, meglétének több feltétele van – jelentette ki Hans Zollner. A biztonság fizikai és digitális értelemben egyaránt fontos. A digitális tér a fiatalok számára különösen veszélyes, többek között a pornográf tartalmak, a gyermekpornográfia miatt, s ezen a területen is megjelent a mesterséges intelligencia. A gyerekek sok esetben válhatnak függővé, a TikTok nevű platform esetében ez bizonyított. A szexting, vagyis a meztelen képek küldése, kierőszakolása szintúgy veszélyt jelent. Manapság a legtöbb szexuális bántalmazás a digitális térben vagy azzal összefüggésben történik! A katolikus intézményeknek az is feladatuk, hogy megtanítsák a fiatalokat ezeknek az eszközöknek a megfelelő használatára. Az idősebbek számára ezek valóban eszközök, míg a fiataloknak, akiknek kiskoruk óta a kezükben vannak, az identitásuk részévé vált! Sokkal egyszerűbb látatlanul barátkozni, sokszor egy chatbottal. Ez a gondoskodás érzetét adja, olyan, mintha barát lenne: észben tart dolgokat, türelmes és mindig elérhető.

A biztonságos kapcsolat az, ha a találkozásnál jól érzem magam, bizalmam van a másik fél iránt. Kultúránként vannak ugyan eltérések, de a külső jelek különbözősége ellenére a biztonság érzete mindenhol ugyanazt jelenti.

A biztonságos gyakorlatok és folyamatok azt is jelentik, hogy a közösségben példaként, normaként állított értékeket a gyakorlatban is megéljük, ez a kulcsa a hitelességnek.

A szavak és a cselekedetek összhangja nagyon fontos. Nem működhet ez mindig száz százalékosan, de törekednünk kell rá.

Az előadó ismertette a legfontosabb számadatokat is: 220 ezer katolikus oktatási intézmény működik világszerte, ezek rendszere igen komplex. Rómában, a Vatikánban 8 dikasztérium felelős a safeguarding területéért. Hozzátette: a világ 80 országában járt már előadásokat, képzéseket tartani különféle közösségeknél, intézményeknél. Elmondta: bár vannak különbségek egyes helyeken, de az biztos, hogy nagy figyelmet kap ez a terület, s nagy a fejlődés.

A téma maga kényelmetlen: félelmet kelt, s ez természetes, hiszen a szexuális erőszak, a bántalmazás riasztó dolgok. Emiatt ösztönösen kerülnénk, hogy beszéljünk róla. Úgy fogalmazott: a safeguarding terén élen jár a katolikus egyház. A Hittani Dikasztérium 15 évvel ezelőtt már előírta bizottságok felállítását, megfogalmazta az irányelveket. Németországban gyakorlat, hogy a szentségekhez járulók, a szülők, pedagógusok minikurzusokat végeznek el. Soha nem lesz tökéletesség ezen a területen sem, de az biztosan kijelenthető, hogy a katolikus egyház a legnagyobb gyermekvédelmi szervezet a világon. Ez azonban nincs a köztudatban, a média számára inkább a botrányos ügyek érdekesek, és mi sem fogalmazzuk meg a jó híreket – tette hozzá.

Hans Zollner szemléltető eszközökkel is kiegészítette előadását, s interaktív módon a hallgatóságot is bevonta az előadásba.

Ezzel nincs vége, a konferenciával nem pipáltuk ki a feladatot:

továbbra is mindannyiunk felelőssége, hogy jobb világot, jobb jövőt építsünk a ránk bízott gyermekeknek

– értékelte az egész napos programot Ternyák Csaba érsek. Elmondta: a szülők sokszor túl sokat várnak egy egyházi iskolától, hatalmas kihívás ez a pedagógusok előtt, ugyanakkor meg kell védeni ezeket a gyerekeket, olykor az otthoni környezetüktől, olykor az iskolában, baráti körben tapasztalt nehézségektől vagy éppen saját maguktól. Ez az utóbbi sokszor a legnehezebb. Ez a konferencia alkalmas volt arra, hogy lelkiismeret-vizsgálatot tartsunk és elhatározzuk, hogy még jobban végezzük szolgálatunkat, hogy még biztonságosabb jövő legyen a gyermekek előtt.

A főpásztor úgy fogalmazott: hálás vagyok a munkatársaknak, akik segítettek abban, hogy életre hívjuk a mai programot: Kiss Gábornak, Németh Zoltánnak, Köböl Zsoltnak és valamennyi közreműködőnek.

Végül köszönetet mondott Hans Zollnernek, aki eljött és gazdagította, bátorította a munkatársakat, hogy a kiszolgáltatottakat segíteni tudják.

Szöveg: Bérczessy András

Fotó: Lénárt Márton, Vozáry Róbert

Forrás: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír