Hoser érsek: A „Humanae vitae” enciklika prófétaian előre látta a fogamzásgátlás következményeit

2018. június 15. péntek 19:01

Ötven éve, 1968. július 25-én jelent meg VI. Pál pápa „Humanae vitae” kezdetű enciklikája a helyes születésszabályozásról. Az évforduló alkalmából a lengyel Katolikus Hírügynökség (KAI) június 12-én újságírók számára szervezett találkozót a Lengyel Püspöki Konferencia Titkárságán.

Az ülésen felszólalt többek között Henryk Hoser nyugalmazott érsek, akit a Szentatya nemrég nevezett ki állandó apostoli vizitátorrá Međugorjéba, valamint a lengyel katolikus tudományos élet több képviselője is.

Prófétainak bizonyult a Humanae vitae enciklika a fogamzásgátlás következményeinek megítélésében. VI. Pál pápa nem tévedett, amikor előre jelezte, hogy a mesterséges születésszabályozás könnyű utat nyit a házastársi hűtlenség és az erkölcsi fegyelem általános hanyatlása felé – hangsúlyozta Henryk Hoser érsek, aki előadásában elsősorban az ötven éve kiadott enciklika prófétai dimenziójáról beszélt.

Az érsek emlékeztetett, hogy a prófétai hivatás vonatkozik a múltra, amennyiben felismeri „Isten nyomait az üdvösség történetében”. A jelenre vonatkozóan a próféta képes felismerni az idők jeleit, vagyis Isten nézőpontjából értelmezni a jelenségeket és az eseményeket. Végül képes másoknál előbb felmérni egy adott cselekedet közelebbi vagy akár a távolabbi jövőben várható következményeit.

Mindezek a vonások megfigyelhetők a Humanae vitae enciklikában. Utal a múltra, amikor megmagyarázza, hogy a házasságot Isten azért alapította, hogy megvalósítsa az emberek között szeretetének tervét.

A jelent mélységében látja át. Megállapítja, hogy a modern társadalmi fejlődés által kialakult változások olyan új kérdéseket vetettek fel, amelyek mellett az Egyház nem mehet el szó nélkül, mivel ezek az ember életéhez és boldogságához szorosan hozzátartoznak.

Az enciklika ezzel kapcsolatban három fő problémát emel ki. Az első a demográfiai probléma, amely a dokumentum megjelenése idején került különösen előtérbe a természetes szaporodás gyors növekedése miatt, valamint amiatt a (téves) feltételezés miatt, hogy a Föld nyersanyagkészlete állandó, nem növekedhet, ami következésképp katasztrófához vezet.

A másik probléma, amelyet a Humanae vitae kiemelten tárgyal, az a változás volt, amely a nő személyének és a társadalomban betöltött szerepének értékelése, valamint a házastársak közötti szeretet és a hozzá kapcsolódó házasélet értelmezése terén bekövetkezett.

A harmadik kérdést a természeti erők feletti hatalom és azok racionális kiaknázása terén elért fejlődés vetette fel. A modern kor embere megpróbálja ezt az uralmat kiterjeszteni az egész életére: szervezetére, lelki adottságaira, társadalmi életére és végül az élet továbbadását szabályozó törvényekre is – magyarázta az érsek.

A Humanae vitae enciklika ezután – a fogamzásgátlás legitimálására irányuló követelésekkel szemben – az emberi termékenységgel kapcsolatban három kérdést vet fel: Változtassuk meg az eddig érvényben levő erkölcsi törvényeket? Milyen határok között alkalmazható az úgynevezett „totalitás elve” az emberi élet vonatkozásában? Az emberi szervezetben zajló folyamatokat nem kellene-e a szervezet helyett az egyes személyek értelmi és akarati irányítására bízni?

Hoser érsek véleménye szerint VI. Pál prófétai küldetése teljes erejében akkor mutatkozott meg, amikor meghozta végső döntését az enciklika általános üzenetével kapcsolatban, és megalapozott választ adott az elődje, XXIII. János által felállított szakmai bizottság javaslataira. Azokat a következtetéseket, amelyekre a bizottság jutott, nem tekinthettük sem biztosaknak, sem véglegeseknek annyira, hogy felmenthettek volna minket e nehéz kérdés megfontolásának személyes felelőssége alól – foglalta össze véleményét VI. Pál. A bizottságon belül nemcsak egyetértés nem született, de olyan megoldási változatok is felmerültek, amelyek a Tanítóhivatal házasságról szóló állandó tanításától eltértek – hangsúlyozta Hoser érsek VI. Pál szavait idézve.

A Humanae vitae az embert egységben szemléli. Ennek értelmében az élet továbbadásának problémáját sem szemlélhetjük kizárólag részleges szempontok szerint, hanem az egész embert kell szem előtt tartani, és teljes hivatását, azaz nemcsak természetes és földi, hanem természetfölötti és örökkévaló hivatását is – hangsúlyozta Hoser érsek.

Az enciklika hangsúlyozza a házastársi szeretet jellemző vonásait. Ez a szeretet először is emberi, azaz egyszerre testi és lelki, ennek a két dimenziónak együtt kell jelen lennie. Másodszor teljes, minden önzéstől mentes, a személyes barátság olyan különleges formája, amely a kölcsönös és teljes önátadásban valósul meg. Nincs mindenki tisztában ezzel, még azok közül sem, akik szerelemből léptek házasságra – jegyezte meg Hoser érsek. – Harmadszor a házastársi szeretet hűséges és kizárólagos egészen az élet végéig. Negyedszer ez a szeretet termékeny, és arra irányul, hogy továbbéljen és új életeket fakasszon.

A szexuális aktusok banalizálásának korában az enciklika szól a házastársi aktus belső szerkezetének feltétlen tiszteletben tartásáról, vagyis az egyesülés és a termékenység, az élet iránti nyitottság közötti elválaszthatatlan kapcsolatról. – Ez egy személyes tett, nem csupán fiziológiai, higiéniai aktus, szórakozás, vagyis nem korlátozható arra, amit ma azon értenek, hogy valaki „szexuális kapcsolatot létesít” – mutatott rá Hoser érsek. 

A fogamzásgátlás mint az emberi terméketlenség eszköze lényegében rossz és elítélendő. „Elítélendő mind a férfiak, mind a nők akár időleges, akár végleges szándékos sterilizálása. Ugyanígy elítélendő minden olyan cselekedet, mely akár a nemi aktus előtt, akár közben, akár természetes következményeinek kifejlődése során, akár mint célt, akár mint eszközt azt szándékolja, hogy a fogamzást lehetetlenné tegye” – idézte az enciklikát az érsek.

Az úgynevezett „kisebb rossz” megengedésének érvére a Humanae vitae enciklika válasza az, hogy bár időnként szabad eltűrni a kisebb erkölcsi rosszat egy nagyobb elkerüléséért, vagy hogy egy nagyobb jót meg ne akadályozzunk, de sohasem szabad, még a legsúlyosabb okok mellett sem, rosszat tenni, hogy abból jó következzék.

Prófétainak bizonyult a Humanae vitae enciklika a fogamzásgátlás következményeinek megítélésében is. VI. Pál nem tévedett, amikor előre jelezte, hogy alkalmazása könnyű és széles utat nyit a házastársi hűtlenség és az erkölcsi fegyelem általános hanyatlása felé.

A mesterséges születésszabályozás – mutatott rá a pápa – káros hatással lesz különösen a fiatalokra, akiket éppen hogy az erkölcsi törvény megtartására kell ösztönözni. „Attól is tartani kell, hogy azok a férfiak, akik hozzászoktak a fogamzásgátló eszközök használatához, megfeledkeznek a nők tiszteletéről, s nem törődve a nők testi-lelki egyensúlyával, saját vágyaikat kiszolgáló eszközzé teszik őket. Az ilyeneknek a nő többé nem sorstárs, aki felé tisztelettel és szeretettel kell közelíteni.”

Hoser érsek az enciklika egy másik gondolatát idézve beszélt az embernek saját teste és testének természetes funkciói feletti hatalmáról, valamint annak határairól is. Olyan határok ezek, melyeket senkinek sem szabad áthágnia – sem magánszemélynek, sem közhatalomnak. E határok célja épp az egész emberi testet és természetes feladatait megillető tisztelet megőrzése.

VI. Pál Humanae vitae enciklikája – az emberi élet továbbadásával kapcsolatos erkölcsi elvekről – 1968. július 25-én jelent meg. A dokumentum elítélte a terhességmegszakítást, és kizárólag a termékenység természetes ritmusán alapuló fogamzásszabályozást fogadta el. Ezekben a kérdésekben nagy ellenállást váltott ki a ’60-as és ’70-es években Nyugat-Európában fokozatosan előtérbe kerülő, a mesterséges születésszabályozást támogató irányzatok képviselői körében. Az enciklika megfogalmazása előtt VI. Pál többek között lengyel teológusokkal is konzultált, köztük volt Karol Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa is.

Fordította: Koncz Éva

Forrás és fotó: Ekai.pl

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
nekilendulni-szeretetbol-orommel-elbucsuztunk-egerszaloktol2
Nekilendülni, szeretetből, örömmel – Elbúcsúztunk Egerszalóktól

Július 15-én érkezett zárónapjához az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat. Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, Egerszalók búcsúnapján Ternyák Csaba érsek összegzésre kérte a résztvevőket. „Nehézséggel jár kereszténynek lenni, de az öröm és a szeretet az, ami igazán kereszténnyé tesz.”

20:48
ferenc-papa-az-evangelium-hirdetoi-nem-menedzserek-nem-turnezo-celebek
Ferenc pápa: Az evangélium hirdetői nem menedzserek, nem turnézó celebek!

Július 15-én, vasárnap délben az evangélium hiteles hirdetésének jellemzőiről elmélkedett a Szentatya, majd elimádkozta az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel.

19:20