Huszonötödször szerveztek Szent Agáta-misét az emlőbetegekért

Szent Agáta vagy közismertebb nevén Szent Ágota a keresztény ókor egyik leghíresebb szentje. A 230 körül a szicíliai Cataniában született Ágota igen fiatalon a kéjvágyó helytartó, Quintianus célpontjává lett. Decius császár keresztényellenes rendeletét a férfi a maga céljaira fölhasználva letartóztatta a szépséges lányt, és az egyik hírhedt örömtanyára vitette. Ott azonban nem jártak sikerrel az átnevelésére tett kísérletek, így Ágotát bíróság elé állították, kihallgatták, megkínozták és börtönbe vetették. Pár nap leforgása alatt kínzások egész sorát kellett kiállnia, szinte halálra verték. Ágota azért lett az emlőbetegeknek is a védőszentje, mert legendája szerint az őt ért kínzások egyike az volt, hogy levágták a mellét, ám hitvallásáért a börtönben különleges megerősítésben részesült: a gaztett utáni éjszakán megjelent előtte Szent Péter, és meggyógyította. A legendákban is ritkán előforduló csodát Quintianus semmibe vette, és Ágotát további bántalmazásoknak vetette alá, melyek következtében a nagyjából húszéves lány meghalt a börtönben.

A Szent Agáta-misék kezdeményezője Göblyös Péter mammológus professzor volt, aki a Curate Infirmos Orvos Közösség (más néven Katolikus Orvosok és Segítő Foglalkozásúak Kamilliánus Közössége) tagjaként indította el a szentmiséket, megszólítva a Magyar Rákellenes Ligát is. A miséket eleinte évről évre különböző templomokban mutatták be más-más püspök celebrálásával, majd 12 éve az óbudai főplébánián lelt otthonra Tercsi Zoltán plébános, protonotárius kanonok jóvoltából.

Ágota, a vértanú

A jubileumi szertartást is a Szent Péter és Pál-templomban tartották Tercsi Zoltán főcelebrálásával, aki szentbeszédében arra biztatta a jelenlévőket, hogy lépjenek túl emberi érdekeiken, ahogy a történelem során a hitvallók tették. Kiemelte közülük a vértanúkat, akik az Úr iránti szeretetüket úgy fejezték ki, hogy Jézushoz hasonlóan maguk is vállalták a mártírhalált, majd természetesen a 3. században Cataniában élt Szent Ágota példáját állította a középpontba.

Ágota nem sokkal azután, hogy felismerte az Urat, úgy döntött, hogy odaadja magát az Úr dicsőségére. Ez először még a szüzességi fogadalmat jelentette, de az események alakulásával végül életének teljes felajánlásához vezetett, hiszen hitéért megkínozták, majd szörnyű brutalitással meg is ölték. Tercsi Zoltán felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az ókorban, hanem azóta is, napjainkban is számos keresztényt ölnek meg a hitéért, és azóta sem találunk választ az emberi gonoszságra. A plébános a hit vértanúk által megtalált békéjét kérte mindenki számára, hozzátéve, hogy nem csupán átlagos áldozat volt az övék, hiszen üldözőikért is tudtak imádkozni. Az Úr kegyelméből nagy értéke van az odaadásnak, hangsúlyozta a szónok.

1700 éve jár közben

Szent Ágota közbenjárásáért több mint 1700 éve imádkoznak sokan, különösen is az emlőbetegek, világított rá Tercsi Zoltán. A betegségben szenvedőket kérte, hogy ne veszítsék el reményüket, bizalmukat. Az Istenbe vetett hit az igazi gyógyulás az embernek, ami magával hozhatja a test meggyógyulását is. Könyörögjünk, hogy akik a betegség nehéz keresztjét hordozzák, kapjanak abból a hitből, ami Szent Ágota és a többi vértanú szívét átjárta – fogalmazott homíliájában a plébános.

A szertartáson könyörgések hangzottak el az emlőrákkal küzdők mellett orvosaikért, gondozóikért, a súlyos betegség által sújtottak családtagjaiért, valamint azért is, hogy a politikai döntéshozók a felelősség, valamint a betegek iránti tisztelet és szeretet által vezetve hozzanak megfelelő döntéseket. Hálát adtak azokért, akik meggyógyulhattak a betegségből.

Kamilliánus orvosok a betegekért

A szentmise végén adták át a szertartáson az oratóriumban helyet foglaló Göblyös Péter professzor részére a főplébánia Péter-Pál-díját. A plébánián szolgáló Tomkó László állandó diakónus, aki orvosként a kamilliánius rendhez kötődő Curate Infirmos Orvos Közösség egyik alapítója, méltatta a radiológus orvost a magyarországi Szent Ágota-kultusz felélesztése és ápolása érdekében végzett több évtizedes szolgálatáért. Sok-sok ezer beteg köszönheti az életét annak, hogy ő mint mammológus állt a vártán – hangzott el.

A laudáló a díjazott zene iránti szeretetét is méltatta. Göblyös Péter a hatvanas évektől azért küzdött, hogy a Semmelweis Egyetemen kamarazenekart hozzon létre, hiszen mindig is vallotta, hogy a zene is gyógyít. Ő maga mint orgonista mutatta meg sokoldalúságát.

A kamilliánus orvosközösséghez csatlakozva érte el, hogy különböző módokon segítsék azokat, emlékezzenek meg azokról, akik nőiességükben lettek a betegség áldozatai. Az általa kezdeményezett Szent Agáta-misék és a Szent Agáta mammológus szakmai nap ebben az értelemben egy tőről fakadnak. Göblyös Péter azt is fontosnak tartotta, hogy a Szent Ágotát tisztelő helyekkel felvegyék a kapcsolatot. Így az óbudai plébánia és az orvosközösség hosszú évek óta kapcsolatban van a szent nevét egyedül viselő magyar településsel, Sárszentágotával.

A Katona István festőművész alkotása nyomán készült Péter-Pál-emlékérem átadása után a Magyar Rákellenes Liga elnöke, Rozványi Balázs emléklapot nyújtott át Göblyös Péternek.

A mammográfiás szűrés életet ment

Rozványi Balázs, aki maga is ráktúlélő, lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az általa vezetett civil szervezet nagyon fontosnak tartja az együttműködést a különböző felekezetekkel, egyházakkal, hiszen a lelki segítségnyújtás nagyon lényeges, különösen súlyos betegség esetén. Jelenleg 8 és 9 ezer között van Magyarországon az emlőbetegségben szenvedők száma, és közülük 2300–2400-an halnak meg évente – mondta el a liga elnöke.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a szűréseken való részvétellel és az önvizsgálattal ezt a számot jelentősen le lehetne szorítani. A szakemberek szerint ha a mammográfiás szűréseken nem 40 százalék alatti lenne a részvétel, hanem 70 százalék körüli, akkor évente 7–800 nő életét lehetne megmenteni, vagyis sok ezer hozzájuk kötődő ember életét fordítanánk jó irányba. A 45 és 65 év közötti nőket kétévente hívja be szűrésre a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Szent Ágota magyar falva

A Szent Agáta-miséket szervező Göblyös Péternek köszönhető az is, hogy Sárszentágotán külön alapszervezete jött létre a Rákellenes Ligának. Az 1300 lelkes Fejér megyei településnek nemcsak névadója a vértanú szent, hanem templomának titulusa is. 2013 óta évről évre zarándoklatot szerveznek májusban, amelynek keretében Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök mutat be szentmisét, és tanúságtételek is elhangzanak. A Szent Ágota-napon egészségügyi szűréseket is végeznek, valamint kulturális és tudományos előadások is elhangzanak – tudtuk meg az alapszervezetet vezető házaspár egyik tagjától, Siák Gábornétól.

A 2012-ben a templomkertben felavatott Szent Ágota-emlékhelyet, ami egy „kápolnaszerűség”, immár több ezer zarándok kereste fel nemcsak az egyházmegyéből, hanem az egész Kárpát-medencéből – mondta el lapunknak Bognár Károly, a Sárszentágotát filiaként ellátó sárbogárdi plébánia plébánoshelyettese, aki az egyházmegye által fenntartott sárszentágotai általános iskola hittantanára is. A lelkipásztor és Arany Réka polgármester vezetésével 35 fős zarándokcsoport érkezett az ünnepre a településről.

A szentmise végén, amelyen a Vásárhelyi Zoltán Férfikar végzett zenei szolgálatot, balázsáldásra is sor került.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír