Képeikkel az evangéliumot hirdetik – A Magyar Kurír sajtófotó-kiállítása Szombathelyre érkezett

A tárlat eddig Esztergomban (Keresztény Múzeum), Győrben (Triangulum Galéria), Budapesten (Szent Angéla ferences iskola), Kazincbarcikán (Don Bosco Sportközpont) és Szegeden (Dóm Látogatóközpont) volt látható. A nagy sikerű kiállítás a művészet és a hit találkozásának jegyében született; célja, hogy a fotóművészet eszközeivel bemutassa az egyházi élet örömteli, felemelő vagy éppen megható pillanatait.

A képek nemcsak dokumentálják az egyházi eseményeket, hanem a hit és a közösség mélyebb rétegeibe is bepillantást nyújtanak.

A kiállítás megnyitóján Maurer Péter, a Martineum igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Nagy ajándéknak nevezte, hogy Merényi Zita és Lambert Attila képei Szombathelyre is elérkeztek.

Utoljára 25 évvel ezelőtt, 2000. március 7-én nyílt hasonlóan nagy horderejű tárlat a Martineumban Jeruzsálem fényei címmel, az izraeli származású fotóművész, Ghino alkotásaiból. Gyönyörű, megható tárlat volt – emlékezett vissza az igazgató, hozzátéve, hogy hasonló élményt élhet át most az is, aki megnézi az újonan nyílt kiállítás fotóit, különösen ha a reggeli ima után első dolga rápillantani a Magyar Kurírra, hogy mik a legújabb hírek.

„Merényi Zita és Lambert Attila fényképeivel mindennap találkozunk. Mi a különleges ezekben a fotókban? – tette fel a kérdést a Martineum igazgatója. – Az, hogy nemcsak a képeken látható emberek lelke sugárzik, hanem az alkotóké is. Azoké, akik a fényképeket elkészítették.”

A tárlatot Székely János szombathelyi megyéspüspök nyitotta meg. Kiemelte: a Magyar Kurír a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) félhivatalos hírportálja, itt jelenik meg minden fontos információ, minden, a hazai Katolikus Egyháztól származó hivatalos dokumentum, híradás. Ezenkívül persze nagyon sok más is olvasható a portálon – tette hozzá a főpásztor –, a hazai és külhoni egyházmegyék hírei, valamint olasz, angol, német egyházi hírportáloktól származó híradások is.

A Magyar Kurírt 1911-ben hozták létre Közép-Európa első katolikus hírügynökségeként. Ugyancsak ez volt az az egyházi hírportálok között, amelyet Európában elsőként alakítottak át online hírportállá. 

A főpásztor nagyon fontosnak nevezte a Magyar Kuríron megjelenő képeket. Emlékeztetett: a görög filozófusok szerint az igaz, a szép, a jó és a szent elválaszthatatlanok: egyek. Ami igaz, az magától szép is. Platon szerint a szépség az igazság ragyogása. Az ókori bölcsek számára az is egyértelmű volt, hogy ami nem jó, ami nem igazi érték, az nem lehet szép sem. Megfordítva jelenti ez azt is, hogy a szépség hordozza az igazságot, az üzenetet. Néha talán könnyebben, mint a szavak. Aquinói Szent Tamás Summa Theologiaeját kevesen olvassák. A Magyar Kurír cikkeit sem böngészi mindenki végig az elejétől a végéig. Az viszont több mint valószínű, hogy a képeket megnézik. A képeken, a szépségen keresztül pedig átjön az üzenet. Néha majdnem hogy erősebben, mint a szövegeken.

Látunk egy gyönyörű templomot, részt veszünk egy csodálatos egyházi ünnepen, és átjön a kereszténység üzenete. A Bibliában sok ilyen pillanat van, amikor a látásból születik a hit.

Jézus feltámadásakor Péter és a másik tanítvány, akit Jézus kedvelt, bemennek a sírba, és a lepleket látva János „látta és hitt”. Gondolhatunk az első keresztényekről megfogalmazott nagyon szép mondatra is: „Nézzétek, mennyire szeretik egymást!” Elég volt őket látni, örömtől sugárzó arcukat, lelkesedésüket, és átment az üzenet.

Székely János püspök felidézte, hogy kamaszként kétszer is látta Teréz anyát. Ráncos arca elsőre nem nyújtott túlságosan esztétikus látványt, ám ahogyan nézte, néhány másodperc múlva felragyogott a ráncos arcon a jóság, a szépség, a sok fájdalom, amit hordozott, a rengeteg szeretet, és maga az üzenet: az evangélium öröme.

A főpásztor elmondta azt is, kispapként volt egy évfolyamtársa, aki korábban egy nyugati áruházláncnak volt a második, dúsgazdag embere, ateista. 1991 augusztusában, II. János Pál pápa magyarországi apostoli látogatásán tévén nézte az eseményeket. Elcsodálkozott, hogy mennyi hiteles, jó arcot, szép családot lát. Az igazi nagy fordulatot a Hősök terei pápai szentmise hozta el számára: úgy érezte, a hatalmas tömeg fölött van valami titok. Néhány nap múlva elment egy templomba, hogy szeretne megkeresztelkedni. Nem sokkal később már egyértelműen érezte: Isten papnak hívja.

Nem teológiai előadások térítették meg, hanem arcok és a hatalmas tömeg. „Látta, és hitt.”

A szombathelyi megyéspüspök visszaemlékezett a II. János Pál pápa halála előtti utolsó időszakra is: a tévécsatornák napokon keresztül az ő életének képsorait vetítették. Székely János akkor Budapesten volt pap. Érezni lehetett, hogy a város hangulata óriásit változott: az emberek kedvesebbek, szelídebbek voltak egymáshoz. „A nagy pápa lelke mintha ott lebegett volna a város fölött” azáltal, hogy az emberek látták az életétét bemutató képsorokat. „Én is nagyon köszönöm Merényi Zitának és Lambert Attilának, hogy érző szívvel, hittel, megrendültséggel, alázattal elkapják ezeket a pillanatokat.

Evangéliumhirdetést végeznek képeik által: nagyon erős és hiteles evangéliumi üzenet megy át rajtuk keresztül.”

VI. Pál pápa mondta: a mai embert nem annyira a tanítók érdeklik, hanem a tanúk.

Ha a tanítókat meghallgatják, az azért van, mert ők egyben tanúk is. Ezek a képek olyan arcokat, szegényeket, szeretetpillanatokat mutatnak, ahol ragyog a hit, az Egyház szépsége.

„Még egyszer nagyon köszönöm a Magyar Kurírnak, meg a művészeknek, hogy közvetítik ezt számunkra hitelesen, gyönyörűen, nagyon mély hitben és lelkiségben.”

A megjelenteket ezután Kuzmányi István, hírportálunk és az Új Ember igazgató-főszerkesztője is köszöntötte.

Kiemelte a tárlat első helyen látható képét: Ferenc pápa 2023 áprilisában megérkezik Budapestre. Bár akkor már kerekesszékben közlekedett, fontosnak tartotta, hogy leérve a repülőgépről, kiszálljon belőle, és tegyen néhány lépést, így köszöntve a püspöki kar tagjait és rajtuk keresztül egész Magyarországot.

Az idén húsvéthétfőn elhunyt Szentatyától megtanulhattuk: ne a múltban éljünk, ne is a jövőben, hanem éljük meg a jelent.

Kuzmányi István 2021-es NEK idején személyesen is szót válthatott Ferenc pápával, aki a szemébe nézett, és noha rengetegen voltak körülöttük, a néhány perces beszélgetés idején csak őrá figyelt. A főszerkesztő hozzátette: amikor játszik a négyéves kislányával, olyankor maga is megtapasztalja, hogy azokban a pillanatokban őt is csak a jelen érdekli. Ferenc pápa lelkiségével kapcsolatban eszünkbe juthatnak Jézus szavai: ha nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem juttok be Isten országába (vö. Máté 18,3–5).

A jelenben élni – erre is megtanítanak a jelent megörökítő képek.

A főszerkesztő-igazgató a kiállított képek kapcsán kiemelte: ha a saját életünkre vagy az Egyházunkra tekintünk, sokszor úgy érezzük, mintha be lenne borulva az ég; ha azonban ezekre a fotókra nézünk, felismerhetjük: a mi életünk és Egyházunk élete is sokkal színesebb annál, mint ahogyan azt hisszük. Rengeteg ajándéka van Istennek, ami a püspökök, papok, nővérek és minden laikus testvér révén felragyog ezeken a képeken.

A kiállított képek alapján megtapasztalhatjuk, hogy az Egyház élete színes, és benne a mi életünk is.

Kuzmányi István felidézte: XIV. Leó pápa a péteri szolgálata megkezdését ünneplő szentmiséjében arra kért bennünket, hogy szítsuk fel magunkban a missziós lelkületet. Nem vallási propagandával, hatalmi eszközökkel kell megragadnunk az embereket, hanem mindig és csakis azzal a szeretettel, amelyre Jézus adott nekünk példát. Ez tetten érhető a vértanúk életében, de akár a saját életünkben is.

Külön felhívta a jelenlévők figyelmét arra a fotóra is, amely 2018 májusában készült, közvetlenül Brenner János boldoggá avatása után: a képen Brenner József atya látható, amint kilép a rábakethelyi kegyhelyről testvére csontereklyéjével.

Érezzük Isten szeretetét, amely vezeti a püspököt, a papot, a világi hívőt, és a felebaráti szeretetet, mely Jézus szeretetéből forrásozódik mindannyiunk számára.

Hírportálunk főszerkesztője arról is beszélt, hogy XIV. Leó személyében ágostonos pápánk van. Szent Ágoston írja az Isten városáról (De Civitate Dei) című monumentális könyvében, hogy egy város erejét nem az mutatja meg, hogy milyen erősek a falai, hanem azoknak a lelkülete, akik a városban élnek. Nem az a lényeg, hogy mit tudunk, hanem hogy mekkora szeretet van bennünk.

„Ha a két fotósunkra gondolok, akkor azt mondom:

nem a falak erőssége mutatja a Magyar Kurír milyenségét, minőségét, hanem az, hogy a benne dolgozók milyen szeretettel teszik ezt.”

Kuzmányi István megköszönte Merényi Zita és Lambert Attilla több mint tízéves munkáját, melynek gyümölcse többek között az is, ami a falakon látható. „Ugyanazzal a jézusi szeretettel végeztétek, végzitek a munkátokat, sőt szolgálatotokat, amire a Szentatya és Ágoston is utalt. Püspökeink, papjaink, laikus testvéreink nyomán éljük meg mi is ezt a szeretetet.

Nekünk is van tennivalónk, hogy áldott, szép és színes legyen egyházi életünk. Ehhez mindannyian kellünk.”

Az ünnepélyes megnyitót a MAGnificat Zenekar előadása kísérte (Varga Mónika – ének, Bellák Miklós – gitár, Lambert Attila – zongora).

A fotókiállítás május 21. és  július 15. között ingyenesen megtekinthető az akadémia nyitvatartási idejében, mindennap 6–22 óráig.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Magyar Kurír