Kilenced a pápáért – Kocsis Fülöp metropolita a pápaválasztásról

Nézőpont – 2025. április 29., kedd | 18:41

Április 26-án kísérték utolsó földi útjára Ferenc pápát Rómában. Az emlékére tartott szentmisén Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita képviselte a magyar görögkatolikusokat. A Szentatya sírba tétele után kilencnapos gyászidőszak kezdődött; emellett Rómában szinte minden a május 7-én kezdődő konklávé előkészületeiről szól. Ezekről beszélt a metropólia honlapján közölt interjúban Kocsis Fülöp.

Az alábbiakban részleteket közlünk az interjúból.

– 135 bíboros fog dönteni arról, ki lesz a következő pápa...

– A pápáink mind nagyon jelentős személyiségek, különleges emberek voltak. (...) XXIII. János, akit idős kora miatt nem sokba néztek, mégis ő kezdte el a II. Vatikáni Zsinatot, illetve VI. Pál, aki aztán azt be is fejezte. Majd I. János Pál, akinek bár kevés idő adatott, mégis egy egészen új irányt vett, amelyet aztán Szent II. János Pál pápa teljesen magáévá tett, amint azt a névválasztása is igazolt. Benedek pápa pedig nagy tudású, csodálatos lelkiségű ember volt; hozzá képest valóban nagy meglepetés volt Ferenc pápa, aki sem nem olasz, sem nem európai, hanem argentin volt, és egyben az első jezsuita pápa. Nagyon sok olyan rendelkezése volt, amely voltaképpen a jezsuita lelkiségből származott. Egészen bizonyosan bízhatunk abban, hogy a Szentlélek vezeti majd a konklávé tagjait, és alkalmas embert választanak meg. Az én meglátásom az, hogy folytatni kell, amit Ferenc pápa nagyon határozottan előirányzott.

(...) a befogadás, a szegények iránti rendkívüli fogékonyság olykor zavarba ejtő megnyilvánulásai, a perifériára kerültek vagy akár a másként gondolkodók, és a nem hívők felé való óriási nyitottsága: ezt folytatni kell. El tudom képzelni, hogy a következő pápának II. Ferenc lesz majd a neve. Nagyon szép lenne. (...) Amikor Benedek pápa nem a III. János Pál pápa nevet vette föl, akkor ezzel már azt is jelezte, hogy nem pont ugyanazt fogja továbbvinni. Ennek ellenére nagyon szépen folytatta a megkezdett utat, csak mérsékeltebb amplitúdóval, vagy nem annyira a világ tetszésének megfelelően. XVI. Benedek nagy tudós volt, komoly teológus, sok esetben pont emiatt váltott ki ellenérzést, főleg a világi emberekből, mert nem érezték azt a fajta nyitottságot, amelyet II. János Pál pápa mutatott a társadalom felé. Ezzel szemben Ferenc pápa hihetetlen nyitottságot képviselt. (...)

Ferenc pápa a Szentlélekre figyelve hozta meg a döntéseit és iránymutatásait, és ugyanez a Szentlélek fogja vezetni a következő pápát is. (...) a Szentírást is a Szentlélek sugalmazta. Ezek a könyvek nemcsak tartalmukban, hanem stílusukban is különböznek. Figyeljük meg az evangéliumokat: egészen másképpen írt Márk evangélista, aki nem volt írástudó, mint mondjuk Szent Lukács, aki viszont görög műveltséggel rendelkezett; vagy éppen Szent János, aki szintén tanulatlan ember volt, de hallatlan lelki intelligenciára tett szert. Mind mások voltak, s a Szentlélek az egyéniségükhöz igazodva használta fel őket.

– Egészen május közepéig elhúzódhat a választás folyamata, hogyha nem sikerül a 135 bíborosnak hamar dűlőre jutni (...)

– ... fölöslegesen fölzaklatjuk magunkat azzal, amire semmi ráhatásunk nincs. Bár ez nem teljesen igaz, hiszen az imádsággal mi is bekapcsolódhatunk. Azzal viszont igen. Igenis, kell imádkoznunk a bíborosokért, hogy valóban Istenre figyelve hozzák meg a döntésüket. A Szentszék ezért is hirdetett meg kilencedet: imádkoznak az elhunyt lelki üdvéért, egyben kérik a Szentlelket, hogy vezesse az Egyházat ebben a döntésben.

Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.

A kilenc nap programja:

1. nap: április 26., a gyászszertartás napja;
2. nap: április 27-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor a Szent Péter téren Vatikánváros alkalmazottai és hívei gyűltek össze; a koncelebrált szentmisét Pietro Parolin bíboros, volt államtitkár vezette;
3. nap: április 28-án, hétfőn 17 órakor a Szent Péter-bazilikában a római egyházmegye képviselői vettek részt a koncelebrált szentmisén, melyet Baldassare Reina bíboros, a pápa római helynöke vezetett;
4. nap: április 29-én, kedden 17 órakor a Pápai Bazilikák káptalanjai vesznek részt koncelebrált szentmisét, melyet Mauro Gambetti bíboros, a vatikáni bazilika főpapja vezet;
5. nap: április 30-án, szerdán 17 órakor a pápai kápolna kizárólag a bíborosok számára lesz fenntartva; a koncelebrált szentmisét Leonardo Sandri bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánhelyettese vezeti;
6. nap: május 1-jén, csütörtökön 17 órakor a Római Kúria tagjai vesznek részt koncelebrált szentmisén, melyet Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium eddigi prefektusa vezet;
7. nap: május 2-án, pénteken 17 órakor a keleti egyházak képviselői – köztük Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök – vesznek részt koncelebrált szentmisén, melyet Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának volt prefektusa vezet;
8. nap: május 3-án, szombaton 17 órakor a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak tagjai vesznek részt koncelebrált szentmisén, melyet Ángel Fernández Artime bíboros, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Dikasztériumának egykori pro-prefektusa vezet;
9. nap: május 4-én, vasárnap 17 órakor újra a bíborosok végzik a szentmisét, melynek főcelebránsa Dominique Mamberti bíboros, a Bíborosi Kollégium protodiakónusa lesz.

Május 2-án, pénteken – a vatikáni szertartással megegyező időpontban – 17 órakor Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök Szent Liturgiát celebrál Budapesten, a Rózsák terei görögkatolikus templomban. Így hazánkban is be lehet kapcsolódni az imádságba.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye/BSZI

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria