Királyi zászló

Nézőpont – 2026. március 29., vasárnap | 12:00

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

569. november 19-én, amikor a Szent Kereszt ereklyéje II. Jusztinosz császártól  megérkezett Szent Radegunda Poitiers mellett alapított monostorába, a város későbbi püspöke, Venantius Fortunatus (530–609 körül) az ünnepélyes körmenetre veretes latin himnuszt alkotott. 

Mesterműve az évszázadok folyamán egész Európában elterjedt. Népszerűségét jelzi, hogy első sorai latin nyelvű idézetként bekerültek Dante Isten színjátékába is. A költeményt Babits Mihály és Sík Sándor fordításában magyarul is ismerjük, és némileg módosított szöveggel máig énekeljük.

Megtaláljuk a katolikus Hozsannában (82.), az evangélikus (189.) és a református (484.) énekeskönyvben is. A zsolozsmában a vesperás himnuszaként imádkozzuk a nagyhéten, és opcionálisan már a megelőző hét köznapjain is, továbbá a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, a nagypénteki szertartáson és a nagyböjti keresztutak alkalmával. Századokon át énekelték a Szent Kereszt megtalálásának ünnepén (május 3.) is.

A himnusz eredetileg nyolc négysoros, szabályos jambikus versszakból állt. A 17. században VIII. Orbán pápa utasítására szövegét javították, hogy prozódiája „kifinomultabb és elegánsabb” legyen. Ennek nyomaként ma is hat versszakot éneklünk a késő ókori szövegből, megtoldva a később keletkezett doxológiával. A latin szövegre komponált első modusú melizmatikus gregorián dallam megilletődött ünnepélyességet sugall, mégis életteli ritmust kölcsönöz a szövegnek. A bevett magyar zenei kíséret lényegesen egyszerűbb íve, alaphangon záruló statikus dallamvezetése megkönnyíti a gyülekezet bekapcsolódását az éneklésbe.

A költemény metonímiát használ, amikor a kereszt dicséretét megénekelve valójában Krisztusnak ad hálát erős képekkel felidézett szenvedéséért.

Egy királyzsoltárra (Zsolt 96,10) utal és a János-evangélium szimbolikáját alkalmazza, amikor Jézust a fán trónoló uralkodóként festi meg. Kereszthalálának bűneinket eltörlő, engesztelő és megváltó értelmezést ad. Az eredeti szöveg zárósorai húsvét örömhírét elővételezik. Ezt a szójátékba foglalt isteni titkot ma az első versszakba dolgozva hirdetjük: „Melyen az élet halni szállt, s megtörte holta a halált.”

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

 

Kapcsolódó fotógaléria