Kitágult a liturgikus tér – Bemutatjuk a megújuló győri székesegyházat

2017. december 13., szerda | 20:57

A győri Nagyboldogasszony-székesegyház felújításáról Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke; Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora; Bognár István püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa és Németh Attila sopronbánfalvi plébános számolt be olvasóinknak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A december 3-án átadott győri Nagyboldogasszony-székesegyház felújításának első fázisában a kegyoltár és környéke szépült meg. Ez azért vált szükségessé, mert a Könnyező Szűzanya oltára meglehetősen rossz állapotban volt már, és a világítása sem volt megfelelő. Emellett a bejáratoknál is végrehajtottak kisebb átalakításokat.

A legnagyobb munkát azonban az aljzat felbontása jelentette. Eddig a burkolat egyszerű, a harmincas években lerakott kövekből állt, melynek állapota méltatlan volt egy székesegyházhoz. A kövezetet bizonyos időközönként barna festékkel festették le, ami ugyan állagmegóvási szempontból talán megfelelő volt, de esztétikailag semmiképpen sem. Most ennek helyére szép, világos színű mészkő burkolat került. Mielőtt ez megtörtént, elvégezték az alatta húzódó elektromos vezetékek – világítás, hangosítás, biztonsági hálózat – felújítását is. Bár szerették volna, hogy a munkálatok alatt nyitva maradjon a templom, a kivitelező kérésére inkább bezárták. Ez jó döntésnek bizonyult, mert oly mértékű porral és kosszal járt az aljzat felbontása, hogy az mindenképpen ellehetetlenítette volna a szentmisék méltó megünneplését.


A világítás is megújult. Az energiatakarékos lámpák most már nemcsak azt a részt világítják meg, ahol a hívek jelen vannak, hanem a templom teljes egészét. Ennek köszönhetően jól láthatók a székesegyház azon műalkotásai is – a mennyezeti és az oldalfali freskók –, melyeket a rossz fényviszonyok miatt eddig nem vehettek szemügyre az idelátogató zarándokok.

A felújítás célja, hogy a székesegyház eredeti barokk szépségében legyen látható, és a mai liturgikus igényeknek is megfeleljen.


A munkálatok befejezése után minden visszakerült az eredeti helyére, kivéve a szentélyben a barokk átalakítás után jóval később felépített stallum, vagyis a kanonokok számára kialakított ülőhelyek és a cancellus (áldoztató rács).

Ezzel összefüggésben érdemes egy pillanatra felidézni a székesegyház történetét. A templom barokk átépítése a török hódoltság után, Zichy Ferenc püspök (1701–1783) aranymiséjére készült el. A kor legnagyobb művészei dolgoztak az átalakításon, így például Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) osztrák festő. Ahogyan ma visszakövethető, eredetileg ezek a stallumok nem voltak részei a kialakított barokk templombelsőnek. Jól mutatja mindezt az is, hogy az oldalhajót a főhajóval összekötő oszlopokat és mellékoltárokat meg kellett faragni azért, hogy beépíthessék ezeket a padokat. A korabeli leírások szerint az is megállapítható, hogy legalább három stádiuma lehetett a stallum beépítésének. Az utolsóra a 19. század végén vagy a 20. század elején kerülhetett sor. Somogyi Antal művészettörténész 1936-ban meg is jegyzi, hogy a barokk templombelsőbe nem illeszkedik a stallum. Ő úgy gondolta, hogy lehettek stallumok a Hefele Menyhért (1717–1794) által tervezett templomban is, de nem ilyen méretben. Somogyi Antal szerint ugyanis a mellékoltárokat a magas stallumok mintegy „kettévágják”. A barokk korban mindent egységben láttak, ebből pedig a stallum igencsak kilógott. A most elvégzett felújításnak köszönhetően művészeti szempontból egységesebbé vált a székesegyház.

„A szentélyt a hajótól mind a három hajóban díszes rácsos vasajtókkal ellátott kőkorlát választja el, amely a főhajót – mivel a kanonoki stallumok is a szentélyben foglalnak helyet – majdnem középen osztja ketté: egy pillérközt foglal el a kórus szélessége, négy pillérköz a főhajóban a hívek helye; két pillérközbe vannak beillesztve a stallumok, amelyeknek magas támlája a földszinten elválasztja a főhajó terét a mellékhajóktól. Mivel ez a támla teljesen értelmetlen magasságban metszi a mögötte álló s a pillérekhez illesztett mellékoltárok fölépítményét, ez az éppen nem szerencsés metszet s a stallumok támláira állított hatalmas angyalszobroknak találkozása a mellékoltárok gazdag kiképzésű felépítményével úgyszólván az egyetlen komolyabban zavaró dolog a székesegyházban. Nem gondolnám, hogy Hefele tervei szerint a stallumok magasabbra emelkedtek volna a pillérek lábazatánál – a mostani támlák empiredíszükkel későbbi eredetűek – s akkor valószínűleg minden rendben volt.”

Somogyi Antal: A győri székesegyház művészete. In: Győregyházmegye multjából, I. szám. (Győr, 1936)

Lelkipásztori oldalról is indokolt volt ez a döntés. A stallum hatalmas teret foglalt el a templomban, gyakorlatilag három folyosóra osztotta azt, és a szentmise ünneplésekor a miséző papot teljesen elválasztotta a hívektől. Mintegy 20-25 méterre voltak az oltártól azok a padok, ahol a hívek helyet foglalhattak.

A hívek nagy örömmel jönnek a megújított, tágas templomba. Először még bátortalanok voltak, ám a miséző pap invitálására szívesen foglalták el helyüket azokban a széksorokban, ahol száz ember is kényelmesen elfér. Most télen az sem elhanyagolható szempont, hogy erre a részre padlófűtést szereltettek be.

A győri székesegyházat minden évben nagyon sok zarándok keresi fel. Elsősorban a Könnyező Szűzanya oltárát – mely az átalakításnak köszönhetően most már jól látható a szentély előtt elhelyezett új ülőhelyekről – és a Héderváry-kápolnát, amelyben a Szent László-hermát és Boldog Apor Vilmos vértanú püspök sírját is megtaláljuk. A Szent László-ereklye a felújítás alatt is látogatható volt, várhatóan februárban kerül vissza eredeti helyére. A Könnyező Szűzanya oltáránál továbbra is lehetőség van a szentmisék megünneplésére. A megújuló Káptalandomb és a székesegyház várja a híveket.

A felújítás az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetve történt. A következő fázisban a falak és a mennyezeti freskó restaurálása és kijavítása fog megtörténni. Ennek során már nem zárják be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházat.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
hittel-multbol-jovobe-mindszenty-szobrot-avattak-petofiszallason
Hittel a múltból, a jövőbe – Mindszenty-szobrot avattak Petőfiszálláson

A Mindszenty Társaság és a Magyar Pálos Rend meghívására gyűltek össze a hercegprímás szobrának avatására, valamint a társaság alapította Mindszenty-emlékérem átadására az ünneplők Petőfiszállás-Pálosszentkúton március 23-án. Az ünnepen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be szentmisét.

2019. március 23., szombat
a-biblia-uzenete-napunk-gyumolcset-hozza-meg
Napunk gyümölcsét hozza meg

Nagyböjt 3. vasárnapja – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 13,1–9)

2019. március 23., szombat