Lehet-e továbbra is gluténmentes ostyával áldozni?

2017. július 10. hétfő 15:32

A világi sajtóban a napokban számos félreértés terjedt el a címben szereplő kérdés körül, melyről Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát, a Főegyházmegyei Ostyaellátó papi felügyelőjét kérdeztük.

– A világi sajtó Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció pefektusa június 15-én kiadott, püspököknek címzett körlevele kapcsán írt a fenti kérdésről. A levél témája az Eucharisztia ünneplésekor használható kenyér, illetve bor alapanyaga. Pontosan miről rendelkezik ez a dokumentum?

– A szentmisében használt ostya és bor anyagát a Hittani Kongregáció határozza meg. A hivatal 1982-ben már nyilatkozott abban az ügyben, hogy lehet csökkentett gluténtartalmú, vagyis gluténmentesnek nevezett ostyával misézni, de mindenképpen búzalisztből kell készíteni azt. Ugyanígy a borral kapcsolatban is meghatározták, hogy alkoholérzékenység esetén, vagy ha valakinek tilos alkoholt fogyasztania, erjesztetlen musttal is bemutatható a szentmise. A kongregáció 1995-ben, egy akkor felmerült kérdés kapcsán megerősítette ezeket a rendelkezéseket, azzal együtt, hogy csak az áldozhat gluténmentes ostyával, akinek erre igazolt egészségügyi indoka van. Ugyan ez a helyzet a musttal való misézéssel kapcsolatban is. Tehát ezek nem szabadon választható lehetőségek. 2004-ben is ezeket az előírásokat erősítette meg a kongregáció. Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció mostani körlevele egy figyelmeztetés, hogy ezek a rendelkezések ma is érvényben vannak. A levelet annak érdekében fogalmazták meg, hogy ne mondjunk le arról, hogy az Eucharisztia anyaga tiszta legyen. Újdonságot az a mondat jelent benne, amelyben biztatja a nemzeti püspöki konferenciákat, hogy országos szinten szavatolják a liturgikus alapanyagok megfelelő előállítását. 

– Miért fontos kérdés az, hogy miből van a szentmisében használt ostya és bor?

– Az Egyház szeretne hűséges maradni a jelszerűségben: Jézus búzakenyeret és szőlőből készült bort vett a kezébe, ezért mi sem valami mással szeretnénk bemutatni a szentmiseáldozatot. A másik szempont a tisztelet, ami mindig is fontos volt a liturgiában használatos eszközökkel és anyagokkal kapcsolatban. Vagyis, hogy az Eucharisztia alapanyaga legyen olyan búza, ami tiszta, amit tisztán is kezelnek, és olyan bor, ami méltó, jó alapanyagból készült, amiben nincsenek mesterséges anyagok. A Római Misekönyv általános rendelkezése azt is előírja, hogy az ostya legyen frissen készült, vagyis ne legyen romlott, avas. Ez nem azt jelenti, hogy naponta kell sütni, és persze nem az élvezeti értéke a lényeges, de legyen jó minőségű.

– A Főegyházmegyei Ostyaellátó is forgalmaz gluténérzékenyek számára készült ostyát. Mit jelent ez a megnevezés pontosan?

– Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye azért tartja fenn ezt a belső, egyházmegyei ellátó intézményt, hogy biztosítsa az ellenőrzött alapanyagokból és eljárással, az Egyház előírásai szerint készült ostyát a szentmiséhez. A magyar búzát feldolgozó Szabó Malomban őrölt lisztből készítjük az ostyát. Mi magunk gluténmentes ostya előállítására nem vállalkozunk, hiszen nagyon szigorúak az előírások, például nem lehet olyan helyiségben készíteni, ahol egyébként normál liszttel is dolgoznak.

Fontos tisztázni, hogy amit a köznyelvben gluténmentesnek nevezünk, az valójában csökkentett gluténtartamú termék. Magyarországon az előírások szerint a 20 milligram/kilogramm vagy annál kisebb gluténtartalmú terméket nevezhetünk gluténmentesnek. Ez az ostya sem teljesen mentes a gluténtól, hiszen az egyházi előírások szerint búzából készül, de annyira csökkentett benne a glutén mennyisége, hogy már nem okoz egészségügyi problémát. 2007 óta forgalmazunk ilyen ostyát – korábban Olaszországból, most Lengyelországból szerezzük be, ahol egy olyan egyházi ostyasütödében készül, ami mindenféle igazolással és bizonyítvánnyal rendelkezik arról, hogy ezt az előírásoknak megfelelően állítják elő.

Azaz az ilyen módon elkészített, csökkentett gluténtartalmú ostyával, ahogy eddig is, lehetséges a szentáldozáshoz járulás. Tíz éve bárki, plébános vagy magánszemély is vásárolhat ilyen ostyát a Főegyházmegyei Ostyaellátó weboldalán vagy helyben a Haller utcában. Ez tehát nem egy új keletű dolog, és az Egyházban korábban is volt rá lehetőség, hogy ha valakinek az ostya fogyasztása vagy a lenyelése egészségügyi problémát okoz, akkor a bor színe alatt áldozzék.

– Hogyan járjon el az a hívő, aki gluténérzékeny?

– Ha valaki ilyen problémával küzd, és szeretne áldozni, mindenképpen jelezze előre a papnak. Ahova az illető rendszeresen jár, ott általában a plébános beszerzi a gluténmentes ostyát, és azt külön tartóban tartja a tabernákulumban, illetve a szentmisén is külön kezeli. Ha az illető nyaral, akkor érdemes ilyen ostyát magával vinnie. A szentmise előtt így odaadhatja papnak, hogy azt is konszekrálja.

Fotó: Lambert Attila, Ostyaellato.hu

Szalontai Anikó/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-hol-nincs-elso-es-nincs-utolso-vendeg
„Hol nincs első és nincs utolsó vendég”

Évközi 25. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mt 10,28–33)

16:00
segito-es-arto-felelmeinkrol-szabadegyetemi-eloadas-sapientia-foiskolan2
Segítő és ártó félelmeinkről – Szabadegyetemi előadás a Sapientia Főiskolán

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézetének (CSI) őszi szabadegyetemi előadását „Segítő és ártó félelmeink” címmel szeptember 21-én tartották meg az intézet vezető munkatársai: Papp Miklós, Somogyiné Petik Krisztina és Elekes Szende.

2017. szeptember 22. péntek