Magyarok a Szentszék szolgálatában: az Irakban szolgáló Lengyel Ervin előadása Budapesten

Hazai – 2021. december 2., csütörtök | 12:56

Lengyel Ervin pápai káplán, a bagdadi apostoli nunciatúra titkára tartott előadást november 30-án este Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oktatási Központjában. Ezzel az előadással vette kezdetét az egyetem új, Magyarok a Szentszék szolgálatában című sorozata.

Ervin atya korábban az afrikai Kamerunban és Angolában, majd Moszkvában teljesített diplomáciai szolgálatot. Idén ő készítette elő Ferenc pápa márciusi iraki apostoli látogatását.

A megjelenteket Ujházi Lóránd, a Kánonjogi Posztgraduális Intézet (KJPI) tanszékvezető tanára köszöntötte. Elmondta: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Vallás és Társadalom Kutatóintézete, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszéke, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Az Igazságos Háborútól a Béke Filozófiájáig Kutatócsoportja előadás-sorozatot indított a Magyarok a Szentszék szolgálatában címmel. A kutatóintézet sorozata azoknak a ma élő papoknak az életpályáját mutatja be, akik a szentszéki diplomácia szolgálatában állnak.

Az első vendég Lengyel Ervin volt, aki vetítéssel egybekötött előadást tartott. Emlékeztetett: a vatikáni diplomaták képzése Rómában jelenleg a Pápai Diplomáciai Akadémián zajlik, ő 2009 és 2011 között vett részt a kétéves kurzuson. A vatikáni Államtitkárság által kijelölt első állomáshelye Kamerun volt, 2011-től 2014-ig szolgált ott nunciatúrai titkárként.

Ervin atya ismertette: Kamerunban két erős etnikai csoport él. Délen a fangok, az etnikum Kamerun mellett még Egyenlítői-Guineában, Gabon északi részén és Kongó egy részén él. Kamerun másik jelentős nemzetisége  a bamileke népcsoport, Nigéria határvidékén. Az országnak két hivatalos nyelve van: az angol és a francia. Az anglofónok (bamilekek) és a frankofónok (fangok) között súlyos ellentét feszül, gyakorlatilag polgárháborús helyzet alakult ki.

Az országban élő emberek ezzel együtt nagyon hasonló nyelvet beszélnek. Amikor Lengyel Ervin 2011-ben a nunciatúrára érkezett, még békés állapotok uralkodtak. Egy év múlva azonban a Közép-afrikai Köztársaságban megbuktatták a kormányt, kitört a polgárháború, emiatt elkezdtek Kamerunba áramlani főleg muszlim menekültek, köztük terroristák is, ennek következtében az ország északi részén megemelkedett a robbantásos merényletek száma.

A szentszéki diplomata megemlítette, hogy Kamerun anglofón részén jött létre Afrikában az első Fokoláre közösség. Chiara Lubich is ellátogatott ide. Néhány évvel ezelőtt azonban kénytelenek voltak távozni, köztük egy magyar tag is; azóta Kenya fővárosában, Nairobiban működnek.

Ervin atya nagyon fontosnak tartja a Katolikus Egyház missziós szerepét Kamerunban: a misszionáriusok nagy gondot fordítanak a humán fejlesztésre, arra, hogy megtanítsák az ottani, többnyire rendszertelen iskolai oktatásban részesülő fiatalokat a pontosságra, a munkafegyelemre.

Angolában 2014 és 2017 között állt szentszéki diplomáciai szolgálatban Lengyel Ervin. Az ország egykor portugál gyarmat volt. A fegyveres ellenállás, amely már 1956-ban elkezdődött, 1961-ban súlyossá vált, a harcok csak 2001-ben értek véget.

Angola rendkívül gazdag gyémántban és más ásványkincsekben, Nigériával együtt a legnagyobb kőolaj-kitermelő Afrikában. Az országban megjelent az afrosztalinizmus, szovjet segítséggel megszerveződött a kommunista párt, átvették a hatalmat, délről pedig a nyugati hatalmak avatkoztak be. Az első nagy háborújuk az őket megtámadó Dél-Afrikával zajlott, majd belső háború zajlott a kommunista párt és a Nyugat-párti patrióta párt között. Ervin atya fontos helyként említette Benguelát, ott élt és halt meg a 19. századi nagy magyar Afrika-kutató, Magyar László.

A következő állomáshelye Oroszország volt, a moszkvai nunciatúrán 2017 és 2019 között teljesített diplomáciai szolgálatot. Ismertetése szerint az orosz katolikus egyház döntő többségében betelepült lengyelekből, németekből és litvánokból áll. Nagyon érdekes a görögkatolikusok helyzete is. Közösségük két részből áll: az egyikhez az ukránok tartoznak, az ő elöljárójuk a lembergi érsek-metropolita. A másik rész a cári Oroszország végnapjaihoz köthető. Az 1900-as évek elején Szentpétervárott modern gondolkodású értelmiségiekből kis ortodox kör alakult, amely kritikusan viszonyult a hivatalos ortodox egyházhoz, ezért keresték a kapcsolatot Rómával. Az 1917-es forradalom után az akkori hatalom valamilyen módon elfogadta a közösségüket, amelyet bizonyos szinten Róma is elismert, de nem intézményesült ez a közösség. Vannak azonban olyanok, akik mindmáig úgy tartják, hogy ez az igazi görögkatolikus egyház.

Ervin atya elmondta azt is: nagyon pozitív élmények érték Oroszországban, az ottani ortodoxok nagyon pragmatikusak, befogadóak.

Lengyel Ervin 2019 nyarán érkezett Irakba, a Szentszék bagdadi nagykövetségének titkáraként segíti a nuncius munkáját. Kiemelte:

Irak az emberi kultúra egyik bölcsője, hatezer éves története van.

Az iraki konfliktusok visszavezethetők a szunnita–síita ellentétekre. A szunnita vidékről származó Szaddám Huszein erős diktatúrát hozott létre az egész országban, miközben a népesség többsége síita. Huszein hatalmának 2003-as megdöntését követően az amerikaiak íróasztalnál írtak új alkotmányt Irak számára. Ennek az alkotmánynak és parlamentáris rendszernek az a lényege, hogy úgy osztja meg a hatalmat, hogy egyetlen erő nem tud a többi fölé kerekedni, mindenhez konszenzus kell. Az iraki politikai rendszer sokszereplős és nehézkes. Miután a síiták visszatértek, háttérbe szorították a szunnitákat, megtorló akciókat hajtottak végre ellenük, polgárháború tört ki közöttük.

Az Iszlám Állam 2014 júniusában elfoglalta Moszult, ekkor éppen síita volt a miniszterelnök. Az ISIS-nél sok jobb szándékú ember volt, akik nem gondoltak arra, hogy terrorszervezet tagjai lesznek, egyszerűen utálták a síitákat, szabadulni akartak tőlük. Az Iszlám Állam ezt kihasználva beszervezte őket. Hamar kiderült azonban, hogy kegyetlen terrorszervezetről van szó. Erbíl és Moszul között a síita népi milíciák megállították őket, majd nemzetközi segítséggel 2016-ban megtisztították tőlük ezeket a területeket. Ma is létezik azonban az Iszlám Állam, kisebb bázisokat tart kézben, melyeket a koalíció és az iraki hadsereg támad.

Amikor Ervin atya 2019 nyarán megérkezett a bagdadi nunciatúrára, egyedül tartózkodott a házban, miközben annak közvetlen közelében, a Tahrír téren tüntetéshullám zajlott: az emberek kiábrándultak a demokráciából, tiltakoztak a korrupció és főleg a közszolgáltatások gyatra volta miatt. Nagyon sok volt a fiatal résztvevő. A demonstrációk egészen 2020 februárjáig tartottak, a koronavírus-járvány vetett véget nekik. Hatezer fiatal halt meg, tizenhatezren eltűntek. Jelenleg nyugodtabb a helyzet.

A szentszéki diplomata kitért arra is, hogy Szaddám Huszein idején másfél millió volt az iraki keresztények száma, napjainkra ez 250 ezerre csökkent. A legtöbben a káld egyházhoz tartoznak, jelentősebb számban vannak a szír és az örmény egyház tagjai. A latin egyház elenyésző kisebbségben van, de társadalmi szerepvállalása nagy: szociális intézményeket tartanak fenn, Teréz anya nővérei pedig árvaházat működtetnek és szegényeket patronálnak.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria