Mindszenty Józsefre emlékeztek Sopronkőhidán

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisén koncelebráltak Butsy Lajos, Fertőrákos plébánosa, valamint az ország különböző részeiből érkezett paptestvérek. A szertartás elején Fülöp István alezredes megemlékezett a 2012-ben elhunyt Szekeres János atyáról, aki 23 éven át végezte a fogvatartottak lelkigondozását. Neki köszönhetően jött létre a fogház épületében a kápolna, amelyben vasárnaponként a szentmisére gyűlnek a fogvatartottak.

Erdő Péter bíboros szentbeszédében felelevenítette Mindszenty bíboros sopronkőhidai fogságának idejét: a hercegprímást 1944. december 22-én huszonhat pappal és kispappal együtt hozták a sopronkőhidai fegyházba csendőri kísérettel. Itt töltötte a háború utolsó karácsonyát. 

A főpásztor a napi evangéliumhoz kapcsolódva párhuzamba állította a gyermek Jézust Jeruzsálemben kereső Szent Józsefet és Mindszenty bíborost. Rámutatott: Szent József életét a gondoskodó szeretet és az Isten iránti alázat jellemezte. Isten tervét akarta szolgálni akkor is, ha ennek a tervnek nem ő állt a középpontjában. Ez a gondoskodó szeretet Mindszenty József életét is végigkísérte, emberi jószívűségéből is következett ez, ugyanakkor jelen volt benne az Isten titka és az Isten terve iránti felelősségérzet is.

A párhuzamot folytatva Erdő Péter arra kereste a választ, mi vezette a Jeruzsálemben elveszettnek hitt gyermek miatt aggódó Máriát és Józsefet. Egyrészt a gyermek iránti természetes szülői szeretetből fakadó jogos aggodalom, de annak tudása is, hogy Istennek nagy terve van a rájuk bízott gyermekkel, hiszen Jézus személyében testesül meg az emberiség megváltásának isteni műve.

Mindszenty Józsefet is az aggodalom vezette, hogy megszólaljon a pusztulás képeit, a rablás és az erőszak nyomait látva mindenütt az országban. Miért foglalkoznak a katolikus püspökök városuk, országuk, népük olyan ügyeivel, amelyek nem kimondottan vallási jellegűek? – tette fel a kérdést a bíboros, majd így válaszolt: A világnézet, a vallás a gyakorlatban is következményekkel jár, eligazítást kell adnia az emberek életéhez. Tehát nem elsősorban a püspök ad eligazítást a társadalomnak, hanem a vallás ad eligazítást az embernek. A püspök szerepe a tanúságtétel és a hit örökségének alkalmazása a konkrét körülmények között.

Az 5. század végére a részint vallásos, részint civil tartományi gyűlések helyét az egyházi zsinatok foglalták el – idézte fel a főpásztor a püspökkel szemben támasztott elvárás történeti-kulturális előzményét. – A püspök feladata volt vallási és világi tekintetben egyaránt szolgálni és szervezni a helyben maradt lakosságot, védeni az emberek, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogait. Ez utóbbi feladat egyfajta morális kötelezettségként kísérte a püspökök szolgálatát a kései ókortól egészen a jelenkorig.

Mindszenty bíboros osztozott Szent József küldetésében azáltal is, hogy sok nagy eseményben nem főszereplőként határozta meg a dolgok folyását, hanem mintegy alázattal elfogadta a helyzetet, amelybe hite és hűsége miatt került. Végrendeletében maga vall erről, amikor megjegyzi, hogy a prímási kinevezést abban a tudatban vállalta, hogy olyan emberre van szükség, aki majd fogságot és gyalázatot visel. A hercegprímás Szent Józsefet követte gondoskodó szeretetével. Bízunk benne, hogy a Mennyei Atya házában ma is szeretettel imádkozik hazánkért, népünkért, egyházunkért, az állami hatóságokért és minden fogvatartottért – zárta homíliáját Erdő Péter.

A szentmise végén a fogvatartottak két saját maguk által festett portréval ajándékozták meg Erdő Péter bíborost és Márfi Gyula veszprémi érseket. 

Az ünnepséget követően a főpásztorok megkoszorúzták az intézet homlokzatán elhelyezett Mindszenty-emléktáblát.

Kovács Gergely, a Magyar Mindszenty Alapítvány tagja, Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárásnak posztulátora hangsúlyozta, hogy Sopronkőhida mára nemzeti emlékhellyé vált, amelyet a 20. században hitvallók és vértanúk áldozatvállalása tett azzá. 

Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára rámutatott: a korlátoltság és a gyűlölet által felállított falak lebontásához mindig szeretet kell. Mindszenty a nemzeti szocialista és a kommunista propagandával találta szembe magát, a II. világháború és a megszállás a megtört emberek közé határt húzott, de a hercegprímás azt szavaival, kikezdhetetlen érveivel, magatartásával, hitével és elszántságával lebontotta.

Fukszberger Imre, a Vas megyei Csehimindszent, Mindszenty József szülőfalujának polgármestere visszaemlékezéseket idézve elmondta, hogy aki hosszabb időt töltött a hercegprímással, megtapasztalhatta, hogy távolságtartó magatartása csak a felszín volt, alatta barátságot és mély szeretetet talált.

Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja szerint Mindszenty bíboros legnagyobb keresztje az volt, hogy börtönévei alatt sem szellemi, sem fizikai munkát nem végezhetett. Ezzel is meg akarták törni őt, de ez nem sikerült.

Erdő Péter bíboros szentbeszédének teljes szövege megtalálható ITT.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír