A szentmisét a lelkinap vezetője, Forgó Miklós kunszentmártoni plébános mutatta be; koncelebrált Merka János, a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség plébánosa.
Homíliájában Forgó Miklós az evangélium szavait idézve kiemelte: Isten ma is kész arra, hogy megnyissa a szívünket, hiszen közel van hozzánk. Gondoljunk arra az Istentől kapott ajándékra, amely öröm, hála, köszönetként jelen van az életünkben.
A szentmise után a magyar Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepi megemlékezés, melyet a Müncheni Magyar Egyházközség lelkipásztori munkatársa, Szarvas Erzsébet állított össze. Felidézték az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előzményeit, fontosabb eseményeit; és természetesen elhangzott Petőfi Sándor Nemzeti dal, valamint Föltámadott a tenger című verse. A megemlékezés zárásaként a jelenlévők együtt énekelték el a Szózatot.
Az ünnepséget közös ebéd követte a Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség épületében.
A lelkinap folytatásaként „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok” címmel mondott elmélkedés Forgó Miklós. A tékozló fiú története kapcsán rámutatott, hogy a sírással és jajgatással szemben sokkal nagyobb jelentőségű az imádság és a megbocsájtás. A szülői szeretet legnagyobb ereje az imádság.
Forrás és fotó: Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria