Napórát helyeztek el a kaposvári Nagyboldogasszony Iskolaközpont homlokzatán

Az első árnyékidőmérőket már az ókori kultúrák is használták. Ezek legrégebbi formája az úgynevezett gnómon, egy függőleges bot vagy oszlop, melynek árnyéka alapján a Nap delelését lehetett érzékelni. A legrégebbi ismert napóra egyiptomi eredetű, Krisztus előtt 1500 körül készült – hangzott el az avatóünnepségen. – Az idők során a napóra tudománya összefonódott a csillagászattal és a matematikával. A napórák elterjedtek a római városok közterein.

A modern korban a mechanikus órák megjelenésével háttérbe szorult a használatuk, sok helyen azonban díszítőelemként, tanulmányozási céllal, vagy művészi alkotásként még ma is helyeznek el napórákat.

Varga László püspök a napórán olvasható görög jelmondat – Kronosz kai kairosz – kapcsán kifejtette: többféle időfogalom létezik: beszélhetünk kozmikus időről; kronoszról, a történelmi időről és a kairoszról, az üdvösség idejéről. A kozmikus idő ciklikus, ismétlődik – ezt méri a napóra is. A kronosz, a történelmi idő események egymásutániságát jelenti – ennek vagyunk részesei történelmünk során saját élettörténetünkkel, országunk, Egyházunk történetével, amely dokumentálható, de nem ismétlődő.

A kairosz az üdvösség ideje. Azzal, hogy Jézus Krisztus belépett a történelembe, megtestesült, s részese lett ennek a történelmi időnek, az idők teljességéről beszélünk, mert

Istenben teljesedik be az idő a kezdettől a végéig, az alfától az ómegáig.

A kérdés, hogy múlik vagy telik-e az idő. Múlatjuk-e azt, akár lustálkodva, esetleg folyamatosan tevékenykedve, vagy tudatosan töltjük-e be az időt? Hiszen azért kaptuk ajándékba, hogy szeretettel töltsük be, s

az a perc, másodperc, vagy óra, melyet szeretettel töltünk be és élünk meg, az üdvösség ideje

– fogalmazott a főpásztor.

A katolikus oktatás már 1873-tól jelen volt Kaposváron, s a szocializmus időszakát követően 1991-ben indult újra, amikor Kaposvár felkérte a Veszprémi Egyházmegyét, hogy létesítsenek katolikus gimnáziumot a városban – idézte fel beszédében Szita Károly polgármester, hozzáfűzve, hogy a kaposváriaknak és a Kaposvárra érkezőknek is ajánlja, hogy tekintsék meg ezt a városban egyedülálló napórát.

„A napóra elhelyezésével három célt fogalmaztunk meg – kezdte beszédét Varga Bálint, a Nagyboldogasszony Iskolaközpont igazgatója. – Elsőként a jelmondattal spirituális üzenetet szerettünk volna közvetíteni, amelyről Varga László püspök az imént beszélt.

A városban járva láthatjuk, hogy annak számos pontja megújult, az épületek falán új mozaikok, szobrok jelentek meg, s a napórával mi is szerettünk volna hozzájárulni a városképhez, mind a városi lakosok, mind az idelátogatók örömére.”

Az óra a napidőt mutatja – ismertette az intézményvezető. – A 19. század közepéig a napóra idejét használták a világ minden táján. A Nap szerint éltek, ezt később a zónaidő váltotta fel, melyet ma is használunk.

„A kivitelezésének célja volt továbbá, hogy tanórán kívüli kiegészítő anyagokat adunk vele kapcsolatban a diákoknak, foglalkozásterveket dolgoztunk ki a napóra tanításával kapcsolatban, ami a tudásbővítésen túl a tanulók kompetenciafejlesztéséhez is hozzájárul” – mondta az igazgató, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a megvalósítást.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

Magyar Kurír