Nicaraguában üldöztetésben élte meg az egyház a karácsonyt, tilos bibliát vinni az országba

Az egyház „fulladozik”, egy olyan rezsim szorongatja, amely még a turistáknak sem engedi meg, hogy bibliát hozzanak be az országba; az egyházat „lefejezték”, tíz püspöke közül négy száműzetésben él; az egyházat módszeresen elhallgattatják. Vértanú Egyház, talán jobban, mint a világ bármely más pontján. És mégis élő Egyház, amint azt például a managuai székesegyházban nyolc pap közelmúltbeli felszentelése is tanúsítja. A nicaraguai egyház újabb „zárt ajtók mögötti” karácsonyt élt meg,

a templomokon kívül, utcákon, tereken vagy otthonaikban látható jelekkel nem fejezhették ki örömüket és hitüket.

Ez évek óta így van, mióta a 2018-as nagy tiltakozások után kezdődött elnyomás egyre jobban megerősödött.

Az evangélium továbbra is él

Néhány héttel ezelőtt a La Purísima ünneplését – ezen a néven tisztelik Nicaraguában az ország védőszentjét, a Szeplőtelen Szűz Máriát – a rendőrség és a CPC (Állampolgári Hatalmi Tanácsok) felügyelték nyomasztó jelenlétükkel, felkeresték a be nem jelentett házi oltárokat, fényképeket készítettek, és feljegyezték a családok nevét. Ez a beavatkozás félelmet és öncenzúrát váltott ki az ország egyik legmélyebb vallási hagyományának megtartásában. Sok ellenzéki család kerülte a kék-fehér zászlók (az ellenzék színei) vagy a vallásos jelképek kihelyezését, és inkább kevésbé feltűnő színű virágokkal helyettesítette őket.

Tilos bibliát bevinni az országba

Israel González Espinoza, Spanyolországban száműzetésben élő nicaraguai újságíró az olasz SIR katolikus hírügynökségnek elmondta: „Az a vallási üldözés, amelyet Ortega rezsimje folytat, már a paranoia határát súrolja. Nemcsak könyvek és újságok bevitelét tiltják, hanem most már a Biblia is tiltott az országban, mintha felforgató olvasmány lenne. Valójában, ha megfelelően olvassuk a Szentírást, láthatjuk, hogy Isten Szava mindig megvilágosítja és felszabadítja a lelkiismeretet. Egy évvel ezelőtt Ferenc pápa a nicaraguai népnek írt levelében kijelentette, hogy a lelkiismeretet és »szívünk benső világát, ahol Isten gyermekeinek szabadsága lakik, senki sem veheti el tőlünk«. Bár Ortega rezsimje továbbra is vallási üldözést folytat, és módszeresen megsérti az emberi jogokat az országban,

az evangélium és az egyház élete Nicaraguában most is előre halad, mert a vértanúság és az üldözés mindig új keresztények magvetése.”

Újabb karácsony üldöztetésben

Martha Patricia Molina ügyvéd és aktivista évek óta pontos számvetést vezet a Katolikus Egyházat és más keresztény közösségeket érő üldözésekről. A Nicaragua: egy üldözött Egyház című jelentése már hetedik alkalommal jelenik meg. „Az Ortega-Murillo diktatúra – mondta Molina a napokban, a legfrissebb esetekre utalva – továbbra is üldöz mindent, ami a vallásszabadsággal kapcsolatos Nicaraguában.” Megfigyelik a szentmiséket, betiltják a karácsonyi előadásokat, üldözik és fenyegetik a papokat; gyakoriak a templomi lopások, fenyegetések, hogy senki ne merjen feljelentést tenni. Ministránsokat (kiskorúakat) idéztek be vagy látogattak meg otthonaikban, hogy írjanak alá dokumentumokat anélkül, hogy előtte elolvashatták volna őket.

304-en vannak azok (püspökök, papok, szeminaristák, diakónusok és szerzetesnővérek), akik már nem gyakorolhatják lelkipásztori szolgálatukat Nicaraguában, és

december havában három külföldön tartózkodó nicaraguai papot értesítettek arról, hogy megvonták tőlük a belépési engedélyt hazájukba.

Az üldöztetések és támadások sora végtelen

Az aktivista augusztusban mutatta be jelentésének legújabb kiadását, amely 1 010 közvetlen támadásról számolt be az egyház ellen, továbbá legalább 36 ingatlan elkobzásáról és 16 564 körmenet betiltásáról 2018 áprilisa óta. Az elmúlt hónapokban további támadások történtek, bár kevesebb, mint az előző években. A csökkenő számok azonban nem a rezsim nyomásának enyhülését jelzik, hanem azt, hogy az egyház rendkívül meggyengült és kimerült a könyörtelen üldöztetés miatt.

„Az elnyomó hatalommal szemben – mondta a december 21-i szentmisén Silvio José Báez, Managua segédpüspöke, aki száműzetésben él Miamiban – gyakran tehetetlennek érezzük magunkat, de nem szabad kétségbeesnünk, azt gondolva, hogy minden hiábavaló, és nincs mit tenni.

Mindig bízzunk abban az Istenben, aki azt, ami korlátnak tűnik, új horizonttá változtatja, és azt, ami lehetetlennek látszik, egy új valóság kezdetévé alakítja.”

Forrás és fotó: Agensir

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír