Orosz légitámadás után lángokban a kijevi Mária elszenderülése székesegyház

Orosz légitámadás következtében súlyosan megrongálódott a kijevi barlangkolostor (Pecserszka lavra) területéhez tartozó Mária elszenderülése székesegyház, Ukrajna egyik legfontosabb vallási szimbóluma és az UNESCO világörökség része. A templom tetőzetén keletkezett tűz a Kijevet és más ukrán városokat is ért éjszakai légitámadás-sorozat közben csapott fel. A helyi hatóságok szerint legalább húszan megsérültek a támadásban, és a főváros villamosenergia-hálózata is károkat szenvedett, mintegy 140 ezer lakos maradt áram nélkül.

A Mária elszenderülése székesegyház

A székesegyház Isten Anyja elszenderülésének emlékét őrzi, és a kijevi barlangkolostor főtemploma. A keleti szláv ortodoxia egyik legszentebb helye, valamint Ukrajna egyik legjelentősebb vallási és kulturális szimbóluma. Építése 1073-ban kezdődött és 1078-ban fejeződött be, és a hagyomány szerint Konstantinápolyból érkezett mesteremberek is részt vettek a munkálatokban, ami kézzelfogható tanújele a Bizánci Birodalommal fennálló szoros szellemi és kulturális kapcsolatnak.

Nem ez az első alkalom, hogy a székesegyházat megtámadják vagy megrongálják, sőt, története során számos kárt szenvedett: az 1230-as kijevi földrengést, a mongol Batu kán invázióját 1240-ben, a tatár betörést 1482-ben, valamint az 1718-as nagy tűzvészt. A legdrámaibb esemény azonban a második világháború idején történt: 1941. november 3-án a székesegyházat egy hatalmas robbanás szinte teljesen a földdel tette egyenlővé. A felelősség kérdése sokáig vitatott volt, de a történészek többsége szerint a pusztítást a Kijevből visszavonuló szovjetek követték el.

1991 után, Ukrajna függetlenné válásával, az újjáépítés nemzeti üggyé vált. A munkálatok a kilencvenes években kezdődtek, és a székesegyházat 2000-ben szentelték fel. A kijevi Lavra a Szent Szófia-székesegyházzal együtt 1990 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A mostani orosz támadás egyébként ismét felveti a háborús övezetekben található UNESCO-helyszínek kérdését, melyeket az elmúlt hónapoktól egyre gyakrabban érnek csapások.

Az éjszakai tűz

Az elmúlt éjjel végrehajtott orosz támadás során 50 rakétát és 582 drónt semlegesítettek Ukrajna felett. Erről a kijevi légierő számolt be, amely szerint Moszkva összesen 681 légi hordozót vetett be, köztük 70 rakétát és 611 drónt. Az offenzíva fő célpontja a főváros volt, de a támadások Dnyiprót és Harkivot is érintették. Az ukrán hatóságok legalább kilenc áldozatról számolnak be országszerte, az elmúlt hetek egyik leghevesebb orosz támadása után.

A légvédelem erőfeszítései ellenére a rakéták és drónok tucatnyi települést értek el, míg a lelőtt eszközök roncsai az ország számos más területére hullottak. Kijevben a légitámadások a város villamosenergia-hálózatában is károkat okoztak, és ugyanez történt az orosz ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja térségében is, ahol az oroszbarát hatóságok több stratégiai fontosságú energia-infrastruktúrai létesítmény megrongálódásáról és az áramellátás részleges kieséséről számoltak be.

Diplomáciai patthelyzet

Diplomáciai téren az elmúlt órákban folyamatos kapcsolatfelvétel zajlott a konfliktusban érintett főbb szereplők között. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mintegy harminc perces telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, amelynek során állítólag a tárgyalások lehetséges folytatását is megvitatták. Trumpot 80. születésnapja alkalmából Vlagyimir Putyin orosz elnök is felhívta, aki megerősítette, hogy hajlandó találkozni az ukrán vezetővel, de arra kérte, hogy az utazzon Moszkvába.

Megkezdődött az éviani G7-csúcstalálkozó

Londonból közben újabb lépés jelezte az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás erősödését: a brit hatóságok a La Manche csatornán feltartóztattak egy olajszállító hajót, mert az úgynevezett „árnyékflotta” részének tekintik, amelyet a nyugati szankciók kijátszására használnak. A döntést Zelenszkij pozitívan fogadta, és még határozottabb európai fellépést sürgetett az orosz energiaexporttal szemben.

Az orosz támadás akkor történt, amikor a franciaországi Évianban megkezdődött a G7-csúcstalálkozó, melynek Ukrajna és Európa biztonsága az egyik fő témája. Zelenszkij máris „határozott és érdemi” választ kért a nyugati vezetőktől, valamint a Moszkvára nehezedő nyomás fokozását és Ukrajna légvédelmi képességeinek további megerősítését.

Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Fotó: Genya Savilov/AFP

Hollósi Judit/Magyar Kurír