Pályi Gyula tudománytörténészre emlékezett a Vatikáni Rádió magyar szerkesztősége

A professzor több mint két évtizeden át volt a magyar adás vendége

Pályi Gyula professzor több mint húsz éven keresztül volt a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének rendszeres és nagyra becsült vendége. Interjúiban elsősorban a torinói lepel történetével, Aquinói Szent Tamás magyar családi kapcsolataival, valamint más egyházi vonatkozású magyar történelmi és tudománytörténeti kutatásokkal ismertette meg a hallgatókat, melyekben mindig új szempontokat, tudományos érdekességeket és sokszor kevéssé ismert történelmi összefüggéseket tárt fel. Kutatói alaposságát széles látókörrel, közvetlen előadásmóddal és a hit kérdései iránti mély érdeklődéssel kapcsolta össze. A magyar adás hallgatói számára ezért nem csupán kiváló tudós, hanem ismerős és szeretett rádiós vendég is volt.

Vegyészmérnökből lett a Modenai Egyetem professzora

Pályi Gyula 1936. június 6-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1963-ban, majd 1969-ben a Pisai Tudományegyetemen vegyészdoktori címet. A kémiai tudományok kandidátusa 1971-ben, doktora 1982-ben lett. 2023-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gyémántdiplomával ismerte el hat évtizeddel korábban szerzett mérnöki képesítését.

Pályafutása kezdetén az Egyesült Vegyiműveknél dolgozott, majd két évtizeden át a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi Petrolkémiai Kutatócsoportjának munkatársa és egyik vezető kutatója volt. Később az MTA Fémorganikus Kémiai Kutatócsoportját vezette Budapesten.

1987-től a Modenai Tudományegyetem általános és szervetlenkémia-professzoraként folytatta oktatói és tudományos munkáját. 2008-as nyugdíjba vonulása után az egyetem külső tudományos munkatársaként maradt kapcsolatban az intézménnyel.

Nemzetközileg elismert kutatóként több olasz és európai tudományos akadémia választotta tagjai közé, ezek között 2003-tól az olasz Nemzeti Tudományos Akadémia („Negyvenek”, Róma) külföldi tagja volt.

2023. augusztus 20-án Pályi Gyula a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

Kutatási területei között szerepelt az átmenetifém-organikus katalízis, a fémorganikus kémia, a magas oxidációs fokú fémklaszterek vizsgálata, valamint a biológiai kiralitás eredetének molekuláris mechanizmusa és az aszimmetrikus autokatalízis.

Tudományos munkásságát 174 publikáció, köztük hat szabadalom és hét szakkönyv fémjelzi. Műveire a nemzetközi szakirodalomban több mint kétezer alkalommal hivatkoztak.

Fotó: Szent István Társulat, 2014

Történelmi és tudománytörténeti kérdések kutatása

A hit és a természettudomány kapcsolatáról a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktatott. Munkásságában a tudományos kutatás és a keresztény hit nem egymással ellentétes területként, hanem az igazság keresésének egymást kiegészítő útjaiként jelentek meg.

Kilencvenedik születésnapján Veszprémben köszöntötték

A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága június 10-én Pillanatképek a tudomány világából címmel konferenciát rendezett Pályi Gyula tiszteletére 90. születésnapja alkalmából. Az eseménynek a Veszprémi Akadémiai Bizottság Vár utcai székháza adott otthont. A résztvevőket Gelencsér András egyetemi tanár, a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke és Kurdi Róbert egyetemi docens, a Pannon Egyetem rektorhelyettese köszöntötte. Az ünnepelt Pályi Gyula Gondolatok a középkori veszprémi egyetemről címmel tartott mintegy negyvenperces előadást, melyben a középkori veszprémi felsőoktatás kezdeteivel és a veszprémi intézmény egyetemi jellegével foglalkozott. Központi kérdése az volt, hogy mikor jöhetett létre a veszprémi iskola, és valóban tekinthető-e Magyarország első egyetemének.

A Vatikáni Rádióban július 26-án előadásának az a részlete hangzott el, amelyben a professzor a jeles magyar felsőoktatási intézmény alapításának időpontjára vonatkozó álláspontját fejtette ki.

Az adás IDE kattintva hallgatható meg.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatikáni Rádió archívuma (Pályi Gyula professzor 1998-ban az olaszországi Serramazzoniban díszpolgári címet vesz át)

Magyar Kurír