Pápai lelkigyakorlat Aricciában: Azért vagyunk itt, hogy felélesszük a parazsat

2019. március 12., kedd | 19:58

Ferenc pápa és a Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlatának második napján, március 11-én, hétfőn délután Bernardo Gianni arról beszélt elmélkedésében, hogy föl kell élesztenünk magunkban hivatásunk lángját, és késznek kell lennünk az újjászületésre.

A lelkigyakorlatot vezető Bernardo Francesco Maria Gianni, a firenzei San Miniato al Monte bencés kolostor apátja az elmélkedések témáját Mario Luzi 1997 decemberében írt, Ezért vagyunk itt című költeménye alapján választotta: „Az égő vágyak városa – Húsvéti pillantások és gesztusok a világ életében”. Gianni atya költeményekkel, idézetekkel átszőtt elmélkedései a remény és a bizalom parazsának felélesztését célozzák – Giorgio La Pira alakján, Mario Luzi költészetén és Romano Guardini üzenetén keresztül. Az elmélkedések vezérfonalát a Firenzére és minden városra való evangéliumi szemléletű rápillantás adja, hogy a város a szeretet, a béke és az igazságosság helyévé lehessen. Olyan hely, ahova eljár az Úr.

„Azért vagyunk itt, hogy leheletünkkel felélesszük a parazsat” – e témára épült Gianni atya hétfő délutáni elmélkedése. A bencés apát kiemelte: őriznünk kell Jézus szeretetének tüzét. Nagyböjtben lehetőséget kapunk arra, hogy felszítsuk a lángot, ami a beletörődés, a megszokás, a langyosság miatt kevéssé izzik – amint arra a Jelenések könyve is rámutat. „Úgy van: azok hitetlenségük miatt törettek ki, te pedig a hit által állsz. Ne légy elbizakodott, hanem félj!” (Róm 11,20) Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében emlékeztet: Isten ajándékai és meghívása visszavonhatatlanok. De hogyan gondolhatjuk, hogy nem kell szenvedélyesen keresnünk azt, ami táplálja hivatásunk lángját?

Úgy tudjuk életben tartani ezt a lángot, ha imádkozunk, meghallgatjuk Isten szavát, táplálkozunk a szent és isteni Oltáriszentségből, radikális testvériséget élünk meg, amely által az isteni élet utat talál hozzánk. Ez a Szentlélek erejének misztikus megnyilvánulása – a Szentlélek erejének lehelete, amely átalakítja gyengeségeinket, törékenységünket, és képessé tesz arra, hogy újra felélesszük az égő vágyak lángját.

Giorgio La Pira, a remény prófétája szavait idézve Gianni atya hangsúlyozta: az ember öregen is megszülethet – ez akkor válhat valóra, ha ráébredünk arra, hogy „szükségünk van a szükségre, és vágyunk a vágyra”; amikor valóban részt veszünk ebben a húsvéti eseményben, amely hiteles, felülről jövő újjászületés. Ezáltal újra rácsodálkozunk a bensőnkben lévő szimfóniára, a sokszólamú lelkiségre, amely sokkal gazdagabb, mint azt az órával mérhető mechanikus idő sugallná nekünk. Szent Pál a korintusiakhoz írt második levelében nagyon szemléletesen, lelki és emberi igazsággal mutat rá: „Ezért nem veszítjük el kedvünket, mert bár a külső ember romlásnak indult bennünk, a belső napról napra megújul” (2Kor 4,6).

Nem szabad megadnunk magunkat a külső, belső romlásnak, hamunak, mert e második teremtés minden emberben megvalósulhat – egy szón, egy eseményen keresztül. E távlat visszaadja az emberi lét méltóságát, ami nem merülhet ki bűnös öntetszelgésben. Épp’ ellenkezőleg: olyan nyugtalanságot kell hogy keltsen bennünk, ami bárhol és bármikor húsvétot teremt; olyan távlatban, amit a városi együttélésben szemlélünk, mert ott fészkel a nagy kísértés, hogy egyedül érezzük magunkat, mint tehetetlen hamu, mely az új nemzedékek felrobbant reményei és álmai után maradt. Nem szabad tehát azonnali eredményeket hajszolni, könnyű, gyors és rövid életű politikai hozadék reményében. Új dinamizmusokat kell létrehozni a társadalomban, amelyek felvirágoztatják az emberi nemet.

Az élet persze megszokás – mint egy kényszer, egy óra –, de mindig ott van a döntés pillanata. Ez pedig a kezdet ereje, az újdonság ereje, amely a lélekből, a szívből születik. A döntésben megnyilvánul az ember szabadságának lényege, aminek Krisztus példáját kellene követnie, s nem csalódott, boldogtalan embereket, akik cinikusan nem remélnek az életben, és minden lelkesedést letörnek, mondván, hogy semmilyen ügy nem ér annyit, hogy életünket áldozzuk érte. Ne hallgassunk az „öregszívűekre”, akik elfojtják a fiatalkori eufóriát. Azokhoz az öregekhez menjünk, akiknek remény csillog a szemükben.

Tápláljunk magunkban egészséges utópiákat! – buzdított a bencés apát. – Isten azt akarja, hogy vele úgy tudjunk álmodni, mint ő, miközben a valóságra figyelve járjuk utunkat. Álom, tűz, láng... Álmodjunk egy másik világot, és ha az álom kihunyt, akkor álmodjuk újra! Merítsünk a kezdetetek emlékeiből, abból a parázsból, amely egy talán nem túl jó élet után ott rejtőzik a Jézussal való első találkozás hamvai alatt! – hangzott el Bernardo Francesco Maria Gianni harmadik elmélkedésében a Ferenc pápának és a Római Kúriának tartott aricciai lelkigyakorlaton.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-az-abortusz-soha-nem-az-valasz-amelyet-nok-es-csaladok-keresnek
Ferenc pápa: Az abortusz soha nem az a válasz, amelyet a nők és a családok keresnek!

Május 25-én a Szentatya a „Yes to Life” konferencia résztvevőit fogadta. „A törékeny élet drága ajándékának gondozása” című konferenciát a Világiak, Család és Élet Kongregációja szervezte. A magyar sajtóban leegyszerűsítve jelent meg a pápa beszéde, amit most teljes terjedelmében olvashatnak.

09:55
-miert-csak-szakallas-embereket-latni-templomi-kepeken-derus-egyuttlet2-gyori-szeretetnapon
„Miért csak szakállas embereket látni a templomi képeken?” – Derűs együttlét a győri Szeretetnapon

Május 25-én ismét szeretetnapot rendeztek Győrben, amelynek minden bevétele Böjte Csaba Szent Ferenc Alapítványát illeti. Nagyszalontai sportközpontra gyűjtenek.

2019. május 26., vasárnap