Ezt a háborút – mutatott rá a bíboros – mindenekelőtt politikai és anyagi érdekek vezérlik, mint általában minden háborút. Mindent meg kell tennünk, hogy ne legyen helye a látszatvallásos nyelvezetnek, amely nem Istenről, hanem magunkról beszél.
A pátriárka Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szavait kommentálta, aki egy sajtótájékoztatón (március 10-én, kedden reggel, egy rövid háborús helyzetértékelőn – a szerk.) a 144. (143.) zsoltárból idézett, hogy Isten áldását kérje az Irán elleni, jelenleg is zajló amerikai–izraeli támadásra.
A webináriumon a bíboros így folytatta: „Ki kell mondanunk, hogy
nincsenek új keresztes hadjáratok. Ha Isten jelen is van ebben a háborúban, akkor ő azok között van, akik haldokolnak, szenvednek, akiket fájdalom gyötör és akiket számos módon elnyomnak az egész Közel-Keleten.
Nem állítom, hogy ennek a konfliktusnak bármely fél részéről kifejezetten vallásos jellege lenne, de vannak, akik manipulálnak; akik be akarják vonni ebbe a vallást, visszaélnek Isten nevével.”
A keresztény üzenet
XIV. Leó pápa tűzszünetre és párbeszédre irányuló felhívása kapcsán a pátriárka azt mondta, hogy ez nagyon könnyen süket fülekre találhat, de az Egyháznak továbbra is a valóságról kell beszélnie, és össze kell fognia, hogy a jövőt építse.
„Ami erőszakra épül, az elpusztul – annak nincs jövője, és űrt hagy maga után: félelmet, sértettséget, gyűlöletet. Mindezek a keresztény szóhasználatban a halál birodalmába tartoznak.”
A média szerepe
A bíboros beszélt a média felelősségéről is a háborúban:
A kommunikáció maga is része a konfliktusnak: eszköz, hogy közvetítsék, de egyben annak igazolására vagy elfogadhatóvá tételére is használhatják.”
Ezért az újságírók felelőssége, hogy segítsék az embereket eligazodni a hírekben, pontos értelmezést adjva, vagy legalábbis segítsék őket a kritikus szemlélet kialakításában, és saját vélemény formálásában.
A jelenlegi helyzet Gázában és Ciszjordániában
Pierbattista Pizzaballa bíboros elítélte, hogy a gázai válságról és a Ciszjordániában dúló erőszakról már nem esik szó. Rámutatott arra is, hogy a humanitárius helyzet ott továbbra is válságos.
„Az éhezés már nem jelent problémát, de
még mindig 2 millió ember él menekültként, mindenétől megfosztva. Az övezet 80 százaléka továbbra is romokban, és az újjáépítés még nem kezdődött meg.
36 kórház csak részben működik, hiányoznak gyógyszerek, még az alapvető antibiotikumok is. Az emberek szó szerint a csatornákban élnek; a fotók nem adják vissza a szagokat. Lehetetlen megérteni, hogyan és mikor fog megoldódni ez a drámai helyzet: a Béketanács még nem tudta eldönteni, mit is kellene tennie. Mindenesetre ez egyfajta ördögi kör: ha a Hamász nem adja át fegyvereit, Izrael nem vonul vissza; a Hamász pedig nem adja át a fegyvereit, amíg Izrael vissza nem vonul. Minden egy helyben áll.”
Ami Ciszjordániát illeti – tette hozzá a bíboros –, a helyzet folyamatosan romlik: a telepesek szinte mindennap megtámadják a palesztin falvakat. Már csaknem ezer ellenőrzőpont van, de a palesztinok még mindig nehezen tudnak közlekedni, és az engedélyek nagy részét visszavonták.
Végül a pátriárka aggodalmát fejezte ki az izraeli kormány által nemrégiben elfogadott földhivatali intézkedések, valamint az új rendelkezés miatt, hogy Izrael nem ismeri el a palesztin felsőoktatási végzettségeket. Mindez további anyagi nehézségeket, megpróbáltatásokat és keresztény tanárok hiányát fogja okozni.
Forrás: AsiaNews, Vatican News
Fotó: Vatican News
Hollósi Judit/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria