Restaurálását követően húsvéttól látható Veszprémben a jeruzsálemi Szent Sír-kápolna barokk másolata

„A szentsír a Veszprémi Főegyházmegye gyűjteményének egyik legizgalmasabb darabja, amely egy régi hagyományra emlékeztet minket. Különlegessége, hogy úgy készítették el, hogy négy férfi egy óra alatt fel tudja építeni és el tudja bontani” – mondta el Nagy Veronika, a főegyházmegyei múzeum igazgatója.

Az aranyozott faragványokkal, angyalalakokkal díszített építményt, a jeruzsálemi Szent Sír barokk mását a húsvéti liturgiában használták, minden évben újra és újra felépítve, hogy a nagyhéten Krisztus passiójának minél átélhetőbb, megrendítőbb megelevenítését szolgálja.

Egyedülálló szakrális tárgy

„Az ugodi plébániatemplomból származó szentsír minden bizonnyal egy általános hagyomány emléke. A maga nemében egyedülálló, mert az utolsó ilyen szakrális műtárgy, amit ismerünk, a hozzá hasonlók sajnos elkallódtak, elpusztultak” – magyarázza a múzeumigazgató, kiemelve: 2023–2024-ben, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress kiállításon különleges élményt jelentett a látogatóknak, hogy a restaurátori vizsgálatok közben tekinthették meg a műtárgyat.

A szentsír restaurálását mára már befejezték a szakemberek, így a különleges építményt idén már felújított állapotában láthatják a nagyheti liturgia résztvevői.

Közel 350 műtárgy újul meg a várnegyedben

A szentsír csak egy a közel 350 műtárgy közül, amelyet a Veszprémi Főegyházmegye a várnegyed megújítása keretében restauráltat. Vannak köztük köztéri szobrok, falképek, több száz éves nyomtatványok, könyvek, festmények, csillárok, szalongarnitúrák, templomi padok, orgonák, kályhák, metszetek, szobrok, barokk, rokokó és későbbi korokból származó bútordarabok; a régészeti feltárások során előkerült emlékek, ötvösremekek, órák, püspöki mellkeresztek.

„A várnegyed műtárgyainak megújításán nagyon sok szakember dolgozik együtt, többek között fém-, fa-, festmény-, papír-, üveg- és kőrestaurátorok, ötvösök és művészettörténészek. A munkafolyamat sok esetben művészettörténeti kutatással és különböző vizsgálatokkal indul, hiszen gyakran előfordul, hogy nincs információnk arról, honnan származhat egy-egy tárgy, mi lehetett az eredeti funkciója, mikor készülhetett, és ha csak töredékben maradt meg, eredetileg hogyan nézhetett ki” – tájékoztatott Vavra Áron műemléki projektvezető.

A veszprémi várnegyed középkori épületeinek faragott kőtöredékeit például csúcstechnológiás módszerrel digitalizálták: a 3D szkennelést már múzeumokban is használják archiválási célból, ám az nem csupán korszerű dokumentációs eszköz, de segít az épületek történetének megismerésében is.

Már a látogatók is megcsodálhatják az érseki palota enteriőrjeit

A veszprémi várnegyedbe látogatók vezetett sétákon ma már többek között az érseki palota restaurált műtárgyait is megcsodálhatják.

„Az érseki palota emeleti termeiben az itt megmaradt történeti bútorokat és a püspöki gyűjteményben őrzött műtárgyakat mutatjuk be. Az enteriőrkiállítás még változik, ahogyan a műtárgyak restaurálása előrehalad” – mondja Nagy Veronika.

Az érdeklődők kiemelt alkalmakon felfedezhetik többek között a Koller-könyvtárat, amelynek bútorzatát és a gyűjteményt megalapozó Koller Ignác püspökről készített festményt nemrég restaurálták; megcsodálhatják az érseki kápolna eredeti, a megkötözött Krisztust ábrázoló oltárképét; hétvégente pedig az érseki palota szalonsorán végigvezető vársétákon megnézhetik a érseki gyűjtemény reneszánsz Madonna-festményét, a palota barokk és empire bútorkincseit, valamint egy több mint 250 éves, a Szent Családot ábrázoló oltárképet, amelyen az éppen ácsmunkát végző Szent Józsefet, a munkások védőszentjét és az ifjú Jézust is felfedezhetjük – az alkotás éppen ezért a várnegyed megújításának is emblematikus alkotásává vált.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Nagy Lajos

Magyar Kurír