Restaurálják a szabadkai ferences kolostor kápolnájának Fekete Madonna-kegyképét

A kegykép az egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolás, a częstochowai Fekete Madonna-másolata, a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma. Nincsenek megbízható írásos adatok arról, hogy mikor kerülhetett a 17. századi kegyképmásolat Szabadkára; feltételezések szerint a 19–20. századfordulón, Mamuzsits Lázár akkori polgármester felesége, Elizabet asszony ajándékozhatta a szabadkai ferenceseknek.

A dokumentumok szerint a kegykép eredetileg az 1730 és 1736 között emelt barokk Szent Mihály-templom melletti folyosón állt, a sekrestyebejárat előtt, valahol ott, ahol ma a szószékhez vezető ajtó nyílik. Oltárát Mükk Márton asztalos testvér készítette 1772-ben; ennek helyébe csináltatta 1900-ban Mamuzsits Lázár polgármester felesége a ma is látható neoreneszánsz oltárt carrarai márványból. 1908-ban helyezték át a róla elnevezett Fekete Madonna-gyóntatókápolnába, amely 1930-ban nyerte el mai formáját.

A kegykép hátterét fémlap borítja, amelyen félköríves domborminták szerepelnek, miként – az arcok és a kezek kivételével – a kép teljes felületén. Az eredeti kegyképen megjelenő sebhelyek a szabadkai kegyképen nem láthatóak.

A szabadkai „Szerecsen Máriához” számos legendát költöttek az itt élők: a horvátok-bunyevácok úgy tartják, hogy őshazájukból hozták magukkal; a magyarok szerint a török előtt is itt volt, és épségben találták meg a régi templom romjai alatt. A Mária-ábrázolás színének népies magyarázata: midőn Heródes katonái keresték a kicsiny Jézust, hogy kivégezzék; Mária cigányasszonynak öltözött, így elmentek mellette a katonák, és mindketten megmenekültek. „Azé’ lett szerecseny a Szűz Mária” – szól a legenda.

A kegykép, amelyet a magyar és a horvát-bunyevác hívek egyaránt tiszteltek és tisztelnek, a Szabadkai Egyházmegye egyik legrégebbi ereklyéje. A kép keretét a szabadkai vár egykori kapitánya, Szucsics Jakab (†1744) aranyoztatta 22 forintért. Majd huszonnégy évvel ezelőtt a györgyéni hívek, az egyház jubileum évében Lazo Krmpotić plébános kezdeményezésére 12 aranycsillaggal koronázták meg. A szabadkai kegyképet Ivan Lončarić 1955-ben restaurálta.

A most kezdődő felújítás során először röntgennel világítják át a képet, majd megtisztítják a korona díszeit, és az ereklye fából készült belső szerkezetét is felújítják. A munkát szakemberek végzik; a költségeket a hívek adományaiból teremtik elő – ismertette Ivan Miklenić ferences rendfőnök.

A kolostor vezetője elmondta: szeretnék megosztani a hívek közösségével a kegyképpel kapcsolatos történelmi és tudományos adatokat – erre remélhetőleg ünnepi keretek között, már a restaurált kegykép előtt, Szűz Mária Szent Neve ünnepén, szeptember 12-én kerülhet sor. Ezért kérik, hogy akik tehetik, támogassák adományaikkal ezt a nemes célt. A pénzbeli támogatást a rendház irodájában adhatják át, de akár az erre a célra felállított templomi perselybe is bedobhatják – tette hozzá a gvárdián.

Szöveg: Szabó-Hangya Terèz, Szerencse Szilvia

Fotó: fra Ivan Miklenić OFM

Forrás: Szabadkai Egyházmegye

Magyar Kurír