Sevcsuk ukrán nagyérsek: Elfeledett háborúban élünk, de a pápa nem felejtett el minket

Munkatársaival együtt Ferenc pápa nagyra értékelte az ukrán görögkatolikus egyház történetét; lelki, liturgikus, teológiai és kánoni hagyományát; hűségét Péter utódához, amit a mártírok vére erősít és pecsétel meg – olvasható a találkozóról tájékoztató szentszéki sajtóközleményben.

A megbeszéléseket egymás kölcsönös meghallgatása és az imádság jellemezte. A vatikáni és az ukrán főpásztorok igyekeztek megkeresni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az ukrán görögkatolikus egyház fejlődhessen és virágozzék a mai világban.

Különös figyelmet szenteltek a lelkipásztori munkának, az evangelizálásnak, az ökumenének, illetve annak a sajátos hivatásnak, amit a görögkatolikus egyház betölt a jelenlegi társadalompolitikai kihívások közepette – főként az ukrajnai háború és humanitárius válság, valamint a világ különböző országaiban folytatott szolgálata fényében. A felek azon kívánságuknak adtak hangot, hogy a két nap alatt kialakult munkamódszer egymás őszinte meghallgatásáról a jövőben is folytatódjék, elősegítve az ukrán görögkatolikus egyház harmonikus fejlődését, valamint a többi keleti katolikus egyház identitását és küldetését is.

A Vatikáni Rádió Marconi termében július 8-án Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi nagyérsek sajtótájékoztatót tartott a nemzetközi média képviselőinek. Mint mondta, számukra óriási lelki élményt, kegyelmi találkozást jelentett a két nap a Szentatyával, aki őszinte, szerető figyelmével közelségét akarta kifejezni a szenvedő ukrán egyház iránt. Szimbolikusnak nevezte a nyolc metropolita jelenlétét, akik közül négyen Ukrajnát, négyen pedig a diaszpórát képviselték.

A meghallgatás után – éppúgy, ahogy a legutóbbi szinódus idején – szívtől szívig ható párbeszéd zajlott Ferenc pápával, aki személyes figyelmével tüntette ki őket. Jelentős lépésnek tartja az ukrán főpásztor, hogy a Szentatya és a Római Kúria tanulmányozzák bizonyos intézmények felállítását, amelyekkel konkrétan segíthetik a keleti katolikus egyházak működését. Mindezt a pápa által hibrid konfliktusnak nevezett háború körülményei közepette, amelyben a fegyverek használata, az információ manipulálása, a politikai, gazdasági befolyásolás és a kormány elleni nemzetközi nyomás egyszerre érvényesül. Parolin bíboros elfeledett háborúnak nevezte az ukrán–orosz konfliktust – emlékeztetett Sevcsuk nagyérsek. Hozzátette: rendkívül fontos, hogy a pápa Ukrajnának szánt humanitárius segítségnyújtása folytatódik.

Az ukrán görögkatolikus nagyérsek részletesen beszélt arról, hogy Ukrajna nép és állam, nem pusztán geopolitikai térségnek tekintendő, hanem egy multietnikus és többvallású országnak, amely a posztszovjet időszakból egy szabad, nyitott és demokratikus állam irányába halad.

A főpásztorok a szenvedő emberek hangját vitték el a Vatikánba. Az elhúzódó fegyveres konfliktus ökológiai katasztrófával fenyeget: a bányákat elöntötte a víz, a talaj robbanóanyaggal szennyezett. Hamarosan négymillió ember maradhat ivóvíz nélkül egy olyan térségben, ahol több millió gyermek él. Sokan kezüket, lábukat vesztették a felrobbant aknák miatt. Rehabilitálásuk, kórházi kezelésük egyelőre külföldön történhet, de talán a pápa segítségének köszönhetően is Ukrajnában is felszerelhetik a kórházakat, hogy ott kapjanak protézist hiányzó végtagjaik helyébe. Ezt is segíti a szentszéki–orosz megegyezés a Bambino Gesù római gyermekkórházzal kapcsolatban.

Súlyos problémának nevezte Sevcsuk érsek a kivándorlást, amelynek mértéke eléri az évi egymillió főt. Főként fiatalok, szakmával rendelkező emberek vándorolnak el nyugatabbra, a megélhetés reményében.

Emiatt az ukrán egyház is globalizálódik: egyre több új eparchiára, intézményre van szükségük a diaszpórában (például Kanadában vagy Dél-Afrikában). Hogyan lehet megállítani a kivándorlást? A kijev-halicsi nagyérsek szerint a Nyugatnak befektetésekkel kellene ösztönöznie az ukrán gazdaságot: gyárakat építeni, elősegíteni a munkabérek emelkedését. Példának említette a dél-ukrajnai atomerőművet, ahonnan a jól képzett szakemberek elmennek külföldre. Fájó pont az emigráns ukránok számára az, hogy jórészt illegalitásban élnek Nyugaton, annak ellenére, hogy ők nem menekültek, nem kérnek segélyt, hanem dolgozni szeretnének. Törvényességre van szükség, meg kell becsülni az ukrán vendégmunkásokat, hiszen ők Ukrajna legjobbjai. Bánjanak jól velük, fizessék meg őket – üzente a nyugati országoknak a főpásztor.

A háború öt éve alatt a hivatalos adatok szerint 13 ezren haltak meg és 30 ezren sebesültek meg, de a valóságban a szám ennek a duplája is lehet. Az elmúlt hetekben az orosz katonák az ukrán orvosokra és egészségügyi dolgozókra vadásztak, négyüket megölték. Mi az Egyház dolga ebben a nehéz helyzetben? Sevcsuk érsek szerint reményt és örömet adni.

Az emberek azt kérdik maguktól: Miért történik ez velem? Isten megfeledkezett rólam? Az Egyház, a papok jelenléte reményt kelt, úgy érzik, hogy nincsenek magukra hagyva. Az ukrán görögkatolikus egyháznak tizenegy plébániája működik az elfoglalt területeken, a papok dacolnak az életveszéllyel.

Amikor megérkezett a pápa humanitárius segélye, az emberek sírva fakadtak, mondván: „A pápa nem felejtett el minket!” Sevcsuk érsek megígérte a hadi- és a politikai foglyoknak, hogy az ő nevükben is beszélni fog Ferenc pápával. Most, hogy ez megtörtént, hazatérve elmondhatja nekik, hogy a Szentatya meghallgatta őket. A segélyt elsősorban lakóházakra, fűtésre, élelemre, gyógyszerre és a gyermekek ellátására fordítják.

Ami a keresztény egyházak között kapcsolatokat illeti, az érsek elmondta: Ukrajna lakosságának 71 százaléka ortodox, 14,1 százalék görögkatolikus, míg 18 százalék egyetlen egyházhoz sem tartozik.

A görögkatolikusok részéről teljes a nyitottság az ortodoxia iránt; ők nem akadály, hanem katalizátor akarnak lenni az egységteremtésben.

Ez a keleti katolikus egyházak identitásához tartozik. Újságírói kérdésekre válaszolva Szvjatoszlav Sevcsuk kifejtette: a moszkvai patriarkátus elzárkózik a párbeszéd elől, míg az újonnan megalakult ukrán autokefál ortodox egyházzal barátságos kapcsolatot ápolnak, egyelőre egyfajta udvarias távolságtartással, amíg megszilárdul a többi ortodox egyházzal való kapcsolatuk. Az elmúlt harminc évben a görögkatolikusok nyitottabbak lettek a többi keresztény felekezet iránt, nem akarnak beleszólni az egyházak belügyeibe, hanem igyekeznek velük párbeszédet folytatni. Ez egyelőre hivatalos formában nem lehetséges, így emberi, szociális téren tudnak velük együttműködni.

Putyin elnököt július 4-én fogadta Ferenc pápa; egy nappal később érkeztek a Vatikánba az ukrán egyházi vezetők. Sevcsuk érsek hangsúlyozta: egyáltalán nem érezték az orosz elnök látogatásának árnyékát; véletlen egybeesés a közeli dátum, ráadásul az ukrán delegáció programjáról már korábban döntöttek. Tréfásan hozzáfűzte: örültek, hogy végül az övék lehetett az utolsó szó. Miért nem patriarkátus az ukrán görögkatolikus egyház, amely méreténél fogva az lehetne? – kérdezte az egyik újságíró. Válaszában az érsek úgy fogalmazott: de facto patriarkátusként működnek. Számukra a fejlődés és a további virágzás ennek valódi megteremtését jelenthetné.

A Szentatyát ismét meghívták Ukrajnába. „Meggondolom” – hangzott Ferenc pápa válasza. A kijev-halicsi nagyérsek fölidézte Szent II. János Pál pápa 2001-es ukrajnai látogatását. Akkor egy idős asszony azt mondta: ha a Szentatya ukrán földre lép, oda nem térhet vissza a kommunizmus – aminek árnyéka továbbra is felettük lebegett. Hasonlóképpen most,

ha Ferenc pápa Ukrajna földjére lép, akkor ez a háború befejezésére ösztönözne.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír