A karácsony egységet jelent Istenben – Egy ukrán görögkatolikus szerzetes az idei ünnepről

Ferenc pápa a keleti egyházak híveinek küldött Twitter-üzenetében ezt írta január 7-én: „Békét és minden jót kívánok szeretettel a keleti egyházakhoz tartozó testvéreknek, katolikusoknak és ortodoxoknak egyaránt, akik az Úr karácsonyát ünneplik; Krisztus, aki Szűz Máriától született, ragyogja be családjaitokat és közösségeiteket.”

A pandémia által okozott nehézségek napjainkban megkívánják, hogy újból felfedezzük az egység, a szeretetközösség értelmét, amelyet Jézus születése idéz elő. Idén karácsonykor meg kell erősíteni a testvériség érzését – ezt hangsúlyozta Makszim Rjabuha görögkatolikus szalézi szerzetes a Vatikáni Rádió (Vatican News) olasz szerkesztőségének adott interjújában.

A Vatican News munkatársa a beszélgetés elején megállapította, hogy a Juliánusz-naptárt követő egyházak karácsonya egyre inkább a testvériség pillanatává válik. Majd feltette a kérdést, hogy mi az Úr megszületésének jelentősége napjainkban.

Az ukrán szalézi szerzetes válaszában az egység nagy jelentőségét hangsúlyozta. A karácsony egységet jelent Istenben, aki mindannyiunk számára megszületik, keresve a legszegényebbeket, a leginkább elfeledett, elcsüggedt embereket, akik nehéz helyzetben élnek. Ők nagyon sokan voltak Jézus megszületésekor, több mint kétezer évvel ezelőtt, de napjainkban is magas a számuk. Azonban mindennek ellenére karácsony ünnepének egészen különleges az értelme,

légköre szinte megváltoztatja a levegőt, amelyet belélegzünk, mert karácsony keleten egyben a nagy összetartozás, a nagy családiasság ünnepe, amely egybegyűjt mindenkit az atyai ház fedele alatt, visszavezet az élet méhébe.

Az egység egyszersmind reményt, új perspektívát nyújt, amelyre nem egyedül, hanem mindnyájan együtt tekintünk. A karácsony nemcsak azt jelenti, hogy együtt vagyunk azokkal, akikkel egymás mellett élünk, hanem azt is, hogy közösen, új szemmel, bizalommal és reménnyel tekintünk a világra, telve a mennyei jövő képével, amely azonban mindennapi életünknek is szól.

Idén ismét a világjárvány közepette ünnepeljük a karácsonyt. Milyen reményeket nyújthat ma ez az ünnep? – hangzott a következő kérdés.

Mindenekelőtt annak a reményét, hogy visszatérhetünk egy nyitottabb életre – válaszolta Makszim atya. 

Az utóbbi évek kissé a félelem, bizalmatlanság, fáradtság, szomorúság érzését keltették, a karácsony mégis továbbra is az összetartozás légkörét ébreszti az emberekben.

Makszim atya elmondta, mint szalézi szerzetes a fiatalok oktatása terén fejti ki tevékenységét, és észrevette, hogy ebben az időszakban a fiatalok még jobban kutatják a kommunikáció lehetőségét, olyan kommunikációt keresnek, amely valódi, nem virtuális kapcsolatokból áll. Ma az emberek az igaz embert keresik, és a karácsony reménye az, hogy ismét hihetünk az emberi személyben, minden félelem ellenére, amely egészségügyi téren támadhat a koronavírus miatt. A remény és a bizalom erősebb mindennél, ami megoszthat bennünket – fejtette ki a szerzetes.

A Vatican News munkatársa ezután a következő kérdést tette fel: Az Úr eljött közénk, alázatossá, kicsinnyé, védtelenné téve magát: ennek az ünnepnek az erőteljes üzenete a befogadás, amely soha nem hiányozhat a kevéssé szerencsések irányában?

„Igen, a befogadás nagyon szép dolog, amelyet már több mint egy éve gyakorlunk, különös tekintettel az otthon nélküliekre. A szegények egy új kategóriájáról van szó. Azokról, akik az utóbbi években Ukrajnában az ország egyes területein dúló háború következtében váltak menekültekké” – felelte Makszim atya, kiemelve, hogy nagy figyelmet fordítanak ezeknek az embereknek a szükségleteire. Befogadóközpontokat létesítettek számukra, hogy el tudják látni őket élelemmel, munkalehetőséget szereznek nekik. A karácsonyi időszakban még többet tesznek értük, mivel keleten ekkor ünneplik Szent Miklóst is, aki a gyermekeknek és minden szükséget szenvedőnek a védőszentje, és ilyenkor még nagyobb az adakozási, segítségnyújtási kedv, az ajándékozás. Ezek az évek még több nehézséget tartogatnak számunkra a koronavírus és a háború miatt – folytatta tanúságtételét az ukrán szalézi szerzetes. – Ezzel egyidejűleg azonban

tovább él az igazi remény Istenben, aki tud egyenesen írni még a történelem görbe vonalaira is, amelyekben élünk,

és amelyekben Ő be tudja váltani ígéreteit az emberek olykor romboló magatartása ellenére is.

Utalva az utóbbi évek donbászi konfliktusára, a béke ajándékának témája zárta le a beszélgetést. Itt az ideje, hogy ezen a karácsonyon a béke ajándékát kérjék az Úrtól? – tette fel a kérdést a rádióriporter.

Válaszában Makszim Rjabuha atya hangsúlyozta, hogy a béke ajándékát mindig kérni kell. Szerencsésnek nevezte magát, mivel egy ideig az ukrajnai apostoli nuncius, Claudio Gugerotti érsek tolmácsaként működhetett. Vele együtt felkereshette az ukrán területek konfliktusban élő közösségeit a karácsonyi és húsvéti ünnepek alkalmával is. Az emberek nagyon remélik, hogy nem feledkeznek el róluk, és reménykednek abban, hogy ez az egység, ez az összetartozás az Úr révén élővé válik a látható korlátok ellenére. Nagyon fontosnak tartják, hogy ne hagyják magukra és ne zárják ki őket a valós világból, abból az életből, amelyet mindnyájan élünk. „Mindannyiunknak reménykednünk kell a valódi békében, amely lehetővé teszi, hogy visszatérjünk hétköznapi földi életünkhöz, hogy eljuthassunk a mennyek országába is” – fogalmazott.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: ANSA

Magyar Kurír