A szegények és betegek alázatos szolgája volt – Boldoggá avatták Elisabetta Martinezt

Ferenc pápa február 23-án hatalmazta fel Marcello Semeraro bíborost, hogy közzé tegye az Isten szolgálója Elisabetta Martinez közbenjárásának tulajdonított csodáról szóló dekrétumot. A Boldog Elisabetta közbenjárásának tulajdonított csoda egy magzati növekedési rendellenességhez kapcsolódik. Egy rimini édesanya súlyos helyzetéről értesülve a Leucai Szűz Mária Leányai Kongregáció rendi elöljárónője felkérte a kongregáció közösségeit, hogy végezzenek imakilencedet a magzat gyógyulásáért, kérve az alapító anya közbenjárását. Imádsággal végigkísérték a terhesség teljes időszakát, és a kislány 2018. március 19-én egészségesen született meg.

A július 25-én az olaszországi Santa Maria di Leuca-kegyhelyen tartott boldoggáavatási szentmisében Marcello Semeraro bíboros Ferenc pápa képviseletében méltatta Elisabetta Martinez életszentségét. Kiemelte: a szerzetesnővér az élet nehéz pillanataiban is mindig érezte Isten védelmező kezét.

„Szeretném kitágítani a szívemet, hogy átöleljek minden teremtményt, akik a föld minden sarkában szétszóródva élnek, különösen a leginkább rászorulókat és a peremre szorultakat” – idézte a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának prefektusa a Leucai Szűz Mária Leányai Kongregáció alapítónőjének szavai.

Elisabetta Martinez portréja (Prokop Péter alkotása)

Elisabetta Martinez szerette a szegényeket, bennük ismerte fel leginkább Krisztust – hangsúlyozta Semeraro bíboros. – Az alázat volt az az erény, amely leginkább jellemezte az 1905-ben a dél-itáliai Galatinán született, és 1991-ben Rómában elhunyt szerzetesnővér életét. Az általa alapított kongregációt a serdülő lányok képzésének, a kisgyermekek nevelésének, az egyedülálló anyák gondozásának és a plébániai szolgálatnak szentelte. Mindent örömmel tett, anélkül, hogy emberi jutalmat és elismerést várt volna – emelte ki Semeraro bíboros. – Elfogadta a megaláztatásokat, amelyekkel a felebarát szolgálata jár. Ezért fordította figyelmét a szerényekre, a szegényekre, a betegekre, a szenvedőkre.

Az évközi 12. vasárnap evangéliumi szakaszára (Mt 10,26–33) utalva, amelyben Jézus bátorságra buzdít még az üldözések idején is, Semeraro bíboros hangsúlyozta: az Úr soha senkit sem hagy magára, a szenvedés közben sem. Elisabetta Martinez pontosan ezt érezte, hogy Isten keze mindig védelmezi őt, a félreértések, a gyanakvás és az elutasítás pillanataiban is. „Boldog Elisabetta anya jól tudta, hogy Isten befogad minket mindenben, amik vagyunk, és mindenben, ami velünk történik” – mondta homíliájában a bíboros.

Ez „az első alkalom, hogy ilyen liturgiát tartanak a mi vidékünkön” – hívta fel a Santa Maria di Leuca-kegyhelyen ünnepelt boldoggáavatási szentmisén részt vevők figyelmét Semeraro bíboros, aki a közelben, a Salentói-félszigeten fekvő Lecce városban született. „Ez mindannyiunk számára jelzés, sürgető meghívás, hogy szentek legyünk” – mondta a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának prefektusa.

Marcello Semeraro bíboros a boldoggáavatási szertartást ajándéknak nevezte, amelyet ezen a napon Salento vidéke kapott. Utalt rá, hogy Ferenc pápa is gyakran emlékeztet: az életszentség hívása a magasból érkezik, mégis az emberi élettérben, „a föld és az Egyház történelmében” gyökerezik.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír