Murmu a Nemzeti Demokratikus Szövetség (National Democratic Alliance, NDA) elnökjelöltje volt, az azt vezető Bháratíja Dzsanatá Párt (Bharatiya Janata Party, BJP) tagja. Nem kevesebb mint 44 párt támogatta Murmu megválasztását; az ellenzék jelöltjét, a korábbi pénzügy- és külügyminisztert és diplomatát, Jasvant Szinhát 34 párt szerette volna ebben a pozícióban látni.
Droupadi Murmu, aki július 25-én tett esküt mint az ország 15. elnöke, a kelet-indiai Uparbeda településen született, Odisa államban, egy a munda népcsoporthoz, azon belül a szantáli etnikumhoz tartozó családban. Az ausztroázsiai nyelvcsaládba tartozó törzs India hétszáz hivatalosan elfogadott őslakos közössége közül a második legnagyobb. A 104 milliós népcsoport India össznépességének 9 százalékát jelenti.
„Büszkeségre ad okot, hogy beiktatták India első törzsi közösségből származó államfőjét. Reméljük, hogy védelmezni fogja az ország őslakos népeinek jogait” – mondta a Fides hírügynökségnek Nicolas Barla atya, az Indiai Katolikus Püspöki Konferencia (CBCI) törzsi ügyekkel foglalkozó hivatalának titkára.
Nicolas Barla emlékeztetett rá, hogy Murmu asszony Dzshárkhand állam kormányzója volt 2015-től 2021-ig. Ebben az időszakban a politikus nem hagyott jóvá egy törvényjavaslatot, amely egy 1908-as, illetve egy 1949-es törvényt (Chhotanagpur Tenancy Act, Santhal Pargana Tenancy Act) módosított volna – a korábbi törvények a törzsi közösségek földjeikhez való jogát biztosították. Az új törvény azonban lehetővé tette volna, hogy a kormány, illetve magánszemélyek és magáncégek értékesítsék ezeket a földterületeket (bérbeadás vagy koncesszió révén, az erőforrások kitermelése céljából). Mivel attól tartott, hogy az intézkedés károsítaná az őslakosok jogait, nem írta alá a dokumentumot.
Droupadi Murmu mindig is szívén viselte az őslakos közösségek jólétét és fejlődését. Elnökként is a valamennyi állampolgárt megillető alkotmányos jogokat fogja védelmezni. Nicolas Barla kifejezte, reményeik szerint a törzseket és fejlődésüket elősegítő törvényeket léptet majd életbe. Ugyanakkor az indiai törzseknek, az ország őslakóinak helyzete összetett – magyarázza a lelkipásztor –, közösségeik 55 százaléka szociálisan elmaradott.
Lalita Rosni Lakra nővér, a CBCI törzsi ügyekkel foglalkozó bizottságának munkatársa arról beszélt a hírügynökségnek, „mi, a törzsi közösségek tagjai nagyon boldogok és büszkék vagyunk, hogy első ízben egy őslakos nő India államfője. (…) Az én elvárásaim annyiban különböznek, hogy mi a nők biztonságát és védelmét garantáló törvényeket várunk el az új elnöktől; és olyan intézkedéseket, amelyek a törzsek számára is biztosítják az őket megillető igazságszolgáltatást” – mondja Lakra nővér, aki egyébként jogász és szociális munkás és a Szent Anna Leányai kongregáció tagja Ráncsíban (Ranchi).
„A föderáció sok állama, például Asszám, Delhi és az Andaman-szigetek nem ismeri el a törzsi civilizációkat, megfosztják őket a polgári és szociális jogaiktól – mutat rá a nővér. –
Nem szabad kizsákmányolni a törzseket, melyek identitását három elem adja: a víz, az erdő és a föld.
Murmunak előre kell vinnie az őslakos lányok oktatásának ügyét. Imádkozunk azért, hogy megtegye, amit India törzsi közösségei elvárnak tőle, és példaképpé válhasson az őslakos lányok és felnőtt nők számára.”
A Fides nemzetközi hírügynökség megszólaltatta Anil Kumar Kudzsur atyát is, az Odisa állambeli szambalpuri egyházmegye papját, aki reméli, hogy Murmu megfelelő döntésekkel és programokkal előmozdítja a törzsek és más marginalizált csoportok fejlődését az egész országban.
Xavier Camil Tirkey atya, a cuttack-bubaneszvári főegyházmegye papja felidézte, hogy Murmu szegény környékről származik, és most az a feladata, hogy eleget tegyen az emberek elvárásainak.
Silpa Ekka, egy ifjúsági csoport vezetője, maga is törzsi származású katolikus nő úgy fogalmazott a Fides hírügynökségnek: „Reméljük, Murmu a személyes érdekek és a pártok fölé tud emelkedni, és valóban a rászorulókért fog dolgozni.”
Ugyanakkor a Fides portál írása megemlíti, hogy 2017-ben dzshárkhandi kormányzóként Murmu elfogadott egy a vallásszabadságról szóló törvényt, egy úgynevezett „áttérésellenes törvényt”, amely börtönbüntetéssel sújtandó bűncselekménynek minősíti az áttérésre való buzdítást. A törvény mindenkit kötelez arra, hogy tájékoztassa a rendőrséget a vallási áttérés körülményeiről.
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás: Fides.org
Fotó: Wikipedia
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria