Eltemették a damaszkuszi ortodox templomot ért merénylet áldozatait

A damaszkuszi Szent Kereszt-templomban tartott gyászszertartáson a szíriai keresztény közösség számos főpapja részt vett, mellettük hívek sokasága is jelen volt. A kilenc koporsót ezt követően átvitték a Szent Illés-templomba, ahol ismét imádkoztak az elhunytak lelki üdvéért, majd innen vitték őket végső nyughelyükre.

A mészárlásban, amely június 22-én történt, legalább harminc ember vesztette életét, a sebesültek száma csaknem kilencven, köztük sokan életveszélyes állapotban kórházban fekszenek.

A damaszkuszi merényletről ITT és ITT írtunk.

Kedden jajveszékelés és könnyek között haladt a kilenc fehér koporsóval a menet a templomba, miközben megerősített biztonsági intézkedéseket léptettek életbe az egész környéken a temetés idejére. Egy helyi tanár az AFP hírügynökségnek azt nyilatkozta: „A kereszténységnek mély gyökerei vannak, állandó része ennek az országnak; a szélsőségesek eretnekek.”

A gyászszertartást X. János antiochiai görög ortodox pátriárka vezette, aki előző nap görögkatolikus és szír ortodox főpásztorokkal együtt ellátogatott a merénylet helyszínére. A keresztény közösség még mindig sokkos állapotban van, sok család gyászol. A hatóságok eddig hat embert tartóztattak le; a merényletet egy kevéssé ismert szunnita szélsőséges csoport vállalta magára, akik nem léptek ugyan szövetségre az Iszlám Állammal, azonban osztják annak ideológiáját, és „legitim célpontnak” tekintik a keresztényeket „provokatív tevékenységük” miatt. 

Szíria iszlamista vezetése, akik tavaly decemberben elűzték Bassár el-Aszad elnököt, közvetlenül a merénylet után az Iszlám Államot tartották felelősnek a mészárlásért.

A keresztények bizalmukat vesztették, egyre többen legszívesebben elmenekülnének, egyfajta „biztonsági vákuumban” érzik magukat. Sok szíriai keresztény számára ez volt az utolsó csepp a pohárban: ezzel véget ért a „próbaidő”, amit az Aszadot megbuktató iszlamista rezsimnek adtak. Most viszont úgy látják, nem tudnak Szíriában élni tovább. Ezt a panaszt hallják a görög ortodox püspökök is egyre gyakrabban a híveiktől, noha a helyi keresztények továbbra is úgy gondolják: joguk van ehhez a földhöz, hiszen ott éltek az őseik már az iszlám 7. századi megérkezése előtt is; magukat Szent Pál „utódainak” tartják, aki a damaszkuszi úton tért meg.

Azokat, akik a Szent Illés-templomban vesztették életüket, az antiochiai patriarkátus újvértanúnak tekinti, a 2010-es bagdadi mártírokhoz hasonlóan (2010. október 31-én 57 embert gyilkoltak meg a szír katolikus székesegyházban).

Részvétet nyilvánított a tragédia után János pátriárkának többek között Louis Raphaël Sako bíboros, bagdadi káld pátriárka is, aki kifejezte együttérzését az áldozatok családtagjaival és a nővéregyház sebesültjeivel.

A PIME (Külföldi Missziók Pápai Intézete) fenntartásában működő AsiaNews hírportálnak Szamír Nasszar damaszkuszi maronita érsek nyilatkozott, aki úgy látja, az ortodox templomnál történt robbantás három üzenetet hordoz: hitelteleníteni akarja a jelenlegi kormányt, amely kapcsolatokat kíván létesíteni keresztényekkel; új erőt akar adni a „terrorista iszlámnak”; és Oroszországnak is üzenni akar, válaszul a 19. század óta muszlim településeket sújtó vérfürdőkre és ezzel egy időben a görög ortodoxok pártolására.

A szíriai keresztény közösségek elszigeteltnek, fegyvertelennek és sebezhetőnek érzik magukat – erről Vincent Gélot, az Œuvre d’Orient francia segélyszervezet libanoni és szíriai igazgatója beszélt, aki rendkívül súlyosnak tartja ezt a támadást, amely nyomot hagy a keresztény közösségen, mert újraélik a múlt fájdalmait is.

A szíriai konfliktus 2011-es kezdete óta hetven százalékkal csökkent a keresztények száma a közel-keleti országban; egyes becslések szerint 300 ezren maradhattak az országban; mivel nincsenek fegyvereseik, könnyű célpontot jelentenek.

A gyászszertartáson mondott beszédében X. János antiochiai pátriárka a szíriai elnököt is megszólította. Elfogadhatatlannak, rettenetes bűnténynek nevezte a Szent Illés-templomban történt vérfürdőt, amelyhez hasonló szerinte 1860 óta nem történt Szíriában – ezzel utalva a keresztényeket célzó tömeggyilkosságokra az Oszmán Birodalomban (1860-ban haltak mártírhalált a tavaly szentté avatott damaszkuszi vértanúk is). Ahmed Huszejn es-Sar szíriai elnökhöz intézett szavaiban a pátriárka kifejezte, nem tartja elégséges lépésnek azt, hogy az elnök felhívta telefonon, és részvétét nyilvánította – a bűncselekmény, amely történt, ennél jóval súlyosabb. 

Aszad elnök rezsimje a számos dzsihadista támadást elszenvedő kisebbségek védelmezőjeként szerette láttatni magát. Az új szíriai vezetés szintén fogadkozott, hogy megvédi a kisebbségeket, ennek ellenére több esetben lobbant fel a vallási alapú erőszak az elmúlt hónapokban. A június 22-i öngyilkos merényletet megelőzően az alavita közösséget érte támadás, amelyhez Bassár el-Aszad is tartozik. A mostani terrortámadás kétségessé tette, hogy a kormányzat valóban képes ellenőrzése alatt tartani a szélsőséges fegyveres csoportokat, melyekkel együtt döntötte meg Aszad uralmát.

Fordította és összeállította: Verestói Nárcisz

Forrás: AsiaNews.it; Orthodox Times

Fotó: AFP

Magyar Kurír