Palesztinai vikárius: A szentföldi konfliktus gyökerét jelentő okokkal kellene foglalkozni

Kitekintő – 2021. május 19., szerda | 11:16

Az egyre súlyosbodó izraeli–palesztin konfliktus kapcsán Giacinto-Boulos Marcuzzo püspök, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus palesztinai és jeruzsálemi helynöke nyilatkozott a Fides katolikus hírügynökségnek.

Az izraeli légitámadások a katolikus Szentcsalád-plébániához közel lakó keresztény családok otthonaiban is kárt okoztak a Gázai övezetben, valamint a Rózsafüzér Nővérei rendháza és az általuk fenntartott óvoda is kárt szenvedett. Giacinto-Boulos Marcuzzo püspök, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus palesztinai és jeruzsálemi helynöke nyilatkozott a Fides hírügynökségnek.

„Az izraeli támadás azután indult, hogy a Hamász rakétákat lőtt ki izraeli területre. Annak alapján azonban, amit látunk, nem megalapozott azoknak a véleménye, akik az Egyesült Államokban úgy vélik, Izrael állam katonai reakciója »arányos«. Távolról bombáznak. Egy bomba a rendház közelében ért földet. A több mint száz áldozat között nők és gyerekek is vannak. Újra elmondom:

a híres »okosbombák« bárkit megsebesítenek, nem tudnak különbséget tenni a katonai célpontok és a polgári lakosság között”

– fejtette ki Marcuzzo püspök.

Miközben a propaganda elárasztja a globális médiát, Marcuzzo püspök – aki Olaszországban született, de Palesztinában szentelték pappá, ahol a Beit Dzsala-i szemináriumban tanult – felhívja a figyelmet az ide vezető események láncolatára. Úgy véli,

ha valóban megoldást keresünk, hogy véget vethessünk az erőszaknak és a vérontásnak, amely az ártatlanokat is sújtja, akkor meg kell értenünk, milyen provokációk váltották ki az újabb erőszakhullámot a Szentföldön.

„Mindennek a hátterében – idézte fel a vikárius – ott húzódik a több évtizede tartó izraeli–palesztin konfliktus, és mindenekelőtt az, hogy Izrael elfoglalt palesztin területeket. Amíg nem oldjuk meg a konfliktus gyökerénél lévő problémákat, mindig is csak egy szikrára lesz szükség, hogy az egész újra berobbanjon. Már láttuk ezt az első és a második intifádánál.” A mostani erőszakhullám – folytatta a helynök – egy sor „szerencsétlen körülmény” összeadódásának eredménye, amelyek újra felszították a feszültséget Jeruzsálemben. A jeruzsálemi Sejk Dzsarra (Sheikh Jarrah) negyedben palesztin családokat akartak kilakoltatni; ezenkívül az izraeli hatóságok megakadályozták a muszlim híveket abban, hogy a ramadán utolsó péntekjén eljussanak az al-Aksza mecsethez – aznap ünneplik az „elrendelés éjszakáját” (Laylat al Qadr), amikor Gábriel arkangyal felfedte a Koránt Mohamed prófétának.

Ezután jött a „Jeruzsálem-nap”, a hagyományos zászlós felvonulással – ami idén végül nem a megszokott útvonalon haladt –, amelynek során izraeli nacionalisták és szélsőségesek minden évben átvonulnak az óváros arab negyedein, hogy kifejezzék az izraeli uralmat az egész Szent Város felett. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem – teszi hozzá Marcuzzo püspök –, hogy Izrael elutasította, hogy Kelet-Jeruzsálemben politikai választásokat írjanak ki; ezek május 22-én lettek volna, de el kellett halasztani.

Amellett a jelenlegi helyzet okai között kell számontartanunk Donald Trump korábbi amerikai elnök szerencsétlen elgondolását, aki azzal, hogy Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el, haragot váltott ki az arab lakosság körében.

Komoly aggodalomra adnak okot az izraeli területen az arabok és zsidók közötti összecsapások is . „Az úgynevezett vegyes városokban, mint Haifa, Ramla, Jaffa vagy Lod, eddig békés egymás mellett élésről lehetett beszélni. Most támadásokról hallani, és utcai összecsapásokról a két közösség tagjai között. Azt is megerősítették számunkra több forrásból, hogy a biztonsági erők általában részrehajlóan avatkoznak közbe ilyenkor.”

„Mi, helyi egyházak mindig a békéért dolgozunk” – zárta a beszélgetést Giacinto-Boulos Marcuzzo püspök.

Az újabb erőszakhullám május 7-i kezdetétől május 17-ig a BBC információi szerint 197 ember vesztette életét Gázában, köztük 58 gyerek és 34 nő; mintegy 1230-an sebesültek meg.

A jelenlegi konfliktusról részletesebben ebben az írásunkban olvashatnak.

Forrás: Fides.org

Fotó: LPJ.org; Wikimedia Commons

Magyar Kurír
(vn)

Kapcsolódó fotógaléria