„Leó pápa lélekben részt vesz ezen a jelentős eseményen, osztozik annak örömében, hogy a közösség ismét használatba veheti ezt a szent épületet, amely oly kedves a térség lakóinak. A Szentatya mély megelégedését fejezi ki mindazoknak – állami és helyi intézményeknek, tervezőknek, kézműveseknek és magánszemélyeknek –, akik kitartással és csodálatra méltó elkötelezettséggel lehetővé tették és különféle módon támogatták ezt a munkát, amelyet oly sokan követtek nyomon, és aminek befejezését már nagyon várták, nemcsak Umbriában és Olaszországban, hanem még azon túl is. Ennek a fontos, nagy történelmi és művészeti értékű műemléknek, valamint a bencés lelkiség eleven központjának a helyreállítása mintegy látható jele annak a nehéz vallási újjászületési útnak, amelyet az elmúlt években az egész egyházmegye közössége megtett.
A Szentatya reméli, hogy ez az örvendetes esemény feléleszti a keresztény nép hitét, és miközben a mennyei javak bőségét kéri a főpásztorra, a hatóságokra, a papokra, a szerzetesekre, szívből adja a jelenlévőkre apostoli áldását” – szólt a pápa üzenete.
*
A templomszentelés ünnepi szertartásán az olaszországi apátságokból érkezett tizenhat bencés püspök és apát vett részt, köztük Gualtiero Bassetti bíboros, a perugia-Città della Pieve-i főegyházmegye nyugalmazott érseke és Jeremias Schröder, a Bencés Konföderáció prímás apátja, valamint a spoleto-norciai főegyházmegye papjai.
Az olasz kormányt Francesco Lollobrigida mezőgazdasági, élelmiszer-ellátási és erdészeti miniszter, valamint Antonella Sberna, az Európai Parlament alelnöke képviselte. Az ünnepségen számos közéleti tisztségviselő volt jelen, köztük Guido Castelli szenátor, a kormány földrengés utáni helyreállításért és újjáépítésért felelős különleges biztosa; Stefania Proietti, Umbria régió elnöke; több parlamenti képviselő, regionális tanácsos; Giuliano Boccanera, Norcia polgármestere; valamint a spoleto-norciai főegyházmegye területén fekvő és más umbriai városok vezetői, köztük a regionális főváros, Perugia polgármestere.
Kilencévnyi „száműzetés” után ismét közös ünneplés
A szentmise homíliáját Renato Boccardo spoleto-norciai érsek mondta: „Ez a nap szent a mi Urunknak. Ne szomorkodjatok, hiszen az Úrban való öröm az erősségetek – idézte az érsek Nehemiás szavait, aki a babiloni száműzetésből visszatért zsidókat vigasztalta az újjáépített jeruzsálemi templom felavatásakor (Neh 8,10). – Mi is kilenc éve vagyunk már »száműzetésben«, és ma este az öröm, a megelégedettség és a jogos büszkeség érzése tölti el szívünket, miközben megcsodáljuk a Szent Benedek-bazilikát, amelyet a 2016-os földrengés okozta súlyos károk után eredeti pompájában állítottak helyre.
A város püspöke szívesen ad hangot a közös csodálatnak és hálának mindazok iránt, akik különböző módon és felelősséggel, szeretettel és építészeti bölcsességgel elvégezték az újjáépítés nagyszerű munkáját” – kezdte beszédét Renato Boccardo érsek.
A bazilika szépségét az emberek hite élteti
„A bazilika kapui ma újra megnyílnak, hogy befogadják mindazokat, akik idejönnek, hogy fényt és erőt merítsenek a keresztény élet útjához. Hívőként jól tudjuk, hogy egy pompás épület nem elég ahhoz, hogy Isten háza legyen az emberek otthonai között.
Csak egy olyan közösség tudja megtartani az Urat, amely a napok múlásával szenvedélyesen éli az igaz, jó és igazságos dolgok őszinte keresését.
Ennek a templomnak a szépségéhez társuljon egy olyan nép szépsége, mely az Ige és az Eucharisztia köré épül, amely testvéri kapcsolatokat épít, amely elkötelezett egy mindenkivel szemben befogadóbb és irgalmasabb társadalom iránt – emelte ki Renato Boccardo érsek. – Nursiai Szent Benedekről életrajzírója, Nagy Szent Gergely pápa említi, hogy »az erényével ragyogott a romlás idején«. Egy barbár inváziókkal, dinasztikus harcokkal és az intézmények összeomlásával sújtott Európában Benedek alakja stabilitást, rendet és békét jelentett. Ezért a bazilika szélesre tárt kapui arra is hívnak minket, hogy tágítsuk ki tekintetünket, és öleljük át kontinensünket, amelyre 60 évvel ezelőtt VI. Pál pápa a bölcsesség mestereként mutatott rá, és Szent Benedeket annak védőszentjévé tette.
Európa ma az ideológiai és erkölcsi sérülések sebeit viseli, amelyek aláásták a lelkét – fogalmazott az érsek. – Ennek jelei a vallási tudat fokozatos elpárolgása, az etikai relativizmus, amely gyengíti a társadalmi összetartást, a háború, amely mind erőszakosabban kopogtat az ajtaján, a fegyverkezési verseny, amely azt az energiát és erőforrást fekteti be, amit a szolidaritáson alapuló fejlődésre lehetne fordítani. Továbbá az antiszemitizmus visszatérő kísértése, hogy megosztó falakat emeljünk, ahelyett, hogy elköteleznénk magunkat az egyesítő hidak építése mellett.
A politikai fronton is sokasodnak a törékenység jelei: instabil kormányok, ideológiai polarizáció, a populizmus és a nacionalizmus térnyerése, valamint a demokratikus intézményekbe vetett hit elvesztése. Ehhez járul a növekvő individualizmus, amely gyengíti a közösségérzetet, továbbá a kulturális emlékezet elvesztése, amely felkészületlenné tesz minket, hogy szembenézzünk a jelen kihívásaival.
Ebben az összefüggésben a Szent Benedekhez való visszatérés nem nosztalgia, hanem prófétai tett. Norcia szentje egy olyan közösség atyja volt, amely a szeretetben egyesíti a különböző testvéreket, a konfliktusokat nem tekintélyelvűséggel, hanem türelemmel és megkülönböztető jellegű ítélőképességgel oldja meg. Az általa hirdetett béke nem formális megállapodásokon vagy bizonytalan egyensúlyozásokon alapul, hanem belső megtérésen, a szívek átalakulásán; egy olyan békén, amely életmóddá és az együttélés alapjává válik.
Mert az egység nem azzal épül, hogy eltöröljük azt, amik vagyunk, hanem azzal, hogy abból gyökerezünk, ami összeköt bennünket, hogy aztán befogadjuk és integráljuk a különbözőt.”
A teljes homília fordítása ITT olvasható.
Forrás: Vatican News
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria



