A szentévben is várja a zarándokokat a máriaradnai kegyhely

A bánsági templomot Szent II. János Pál pápa emelte basilica minor rangra 1992. augusztus 28-án kiadott brevéjében. Aki pedig a 2025-ös szentévben a máriaradnai Kegyelmek Anyja-kisbazilikához zarándokol, a megszabott feltételek mellett teljes búcsút nyerhet, Pál József Csaba megyéspüspök körlevelében ugyanis három templomot jelölt meg a temesvári egyházmegyében, ahol szentévi teljes búcsú nyerhető: a temesvári Szent György-székesegyházat, valamint a máriaradnai és a máriacsiklovai kegytemplomot.

Máriaradnának különleges kisugárzása van – állítja sok zarándok, és Reinholz András helyi plébános is, aki 2003 óta látja el a radnai közösség mellett az ide érkező hívek lelki gondozását, és esetenként a turisták idegenvezetését is.

– Plébános úr, hogyan tekint vissza az elmúlt esztendőre, honnan érkeztek zarándokok a máriaradnai kegyhelyre?

– Ha azt kérdezték volna most, hogy hányan érkeztek Radnára, pontos számot biztosan nem tudnék mondani,  de becslésem szerint körülbelül 170 ezren keresték fel a kegyhelyet. Azt viszont meg tudom mondani, hogy honnan érkeztek. A legtöbben természetesen a Bánságból, az egyházmegyénk plébániáiról, hiszen sok egyházközségnek megvan a saját zarándoknapja, úgy, mint régen. Ugyanakkor a különböző nemzetiségű híveknek is van saját zarándoknapjuk: a németeké augusztus 2-án, a bolgároké szeptember 6-án, a horvátoké szeptember 7-én, de 8-án reggel is mutatnak be horvát nyelven szentmisét, a magyaroké október 8-án, a szlovákoké a Nagyboldogasszony előtti szombaton. A nagyváradi egyházmegyéből érkező szlovák híveket Böcskei László püspök is rendszeresen elkíséri Radnára, szentmisét celebrál, és részt vesz a keresztúti ájtatosságon.

Szeptember 7-én érkeznek a roma zarándokok is, számukra éjfélkor mutatunk be szentmisét. Annak ellenére, hogy jobbára nem katolikusok, tisztelik a Szűzanyát. A legtöbben Temes és Arad megyéből jönnek, például Temesrékasról, Zsombolyáról, Gyertyámosról. Csak rájuk jellemző, hogy az asszonyok már lent, a templom előtti parkolóban térdre ereszkednek, és úgy jönnek fel a templomhoz vezető kockaköves úton és a 65 lépcsőn, majd a templomban, ugyancsak térden, háromszor megkerülik a főoltárt. Az eltelt huszonkét év alatt, amióta itt vagyok, soha nem láttam, hogy egy roma férfi is megtette volna térden ezt az utat. Csak az asszonyok vállalkoznak rá. Tavaly az éjféli misét a roma zarándokoknak Branko Duma temesvár-józsefvárosi segédlelkész végezte, akit az évben szenteltek pappá. A liturgiát követően pedig a résztvevők előre jönnek a szentélyhez, és mindegyikük külön-külön áldást kér. Persze, nemcsak a romák vannak ilyenkor a templomban, hanem például a Moldvából érkező zarándokok is, akik éjszakára behúzódnak oda, és minden szentmisén részt vesznek.

Erdélyből is érkeznek rendszeresen zarándokok, tavasztól őszig, főleg Székelyudvarhelyről és Csíkszeredából. Onnan havonta érkezett egy vagy két autóbusz, többnyire Međugorjébe zarándokló hívekkel, akik itt megálltak, és imán vagy szentmisén vettek részt. Volt nap, amikor egyszerre hat autóbusz érkezett Székelyudvarhelyről. Érkeztek hívek a szatmári egyházmegyéből, és eljött Schönberger Jenő püspök is. A Moldovából Međugorje felé tartó zarándokbuszok ugyancsak útba ejtik Máriaradnát, mint ahogy a Csíksomlyó felé tartó zarándokok is. A felsorolásból ki ne hagyjam a motorosokat, akik két éve zarándokoltak először ide, tavaly már ötvenen voltak, és saját zarándoknapot kértek. Ez idén augusztus 30-a lesz. Aradról a Filharmónia tagjai szoktak felkeresni minket, és koncertet tartanak. Tavaly például nemcsak a templomban, hanem a kolostor udvarán is muzsikáltak, a közönség pedig székeken ülve hallgatta. Máskor a templom előtti téren, kétezer néző előtt játszottak. A kegytemplomban több hangversenyre, orgonakoncertre is sor került.

A legtöbb külföldi zarándok Magyarországról érkezett, legalább két autóbusz havonta. Az ország egész területéről jöttek, nemcsak a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből. Vannak jó barátaink, akik támogatnak minket, mások önkéntesként dolgoznak, még ha nem is tudnak jól románul. Tavaly az 55. Nemzetközi Kolping Zarándokút a békéért rendezvény (gyalogos túra) alkalmából 11 európai országból nagyszámú csoport, 90 ember zarándokolt el Máriaradnára, ahol szentmisén vettek részt. Akkor a bánsági Kolping-család tagjai kérték, hogy jelöljünk ki számukra is egy hivatalos zarándoknapot. Ez lesz idén május 17-e.

Rajtuk kívül érkeztek zarándokok, hívek és papok, Nagybecskerekről, Zentáról, Szlovéniából öt autóbusszal, Horvátországból, Szlovákiából, Lengyelországból. Franciaországból közjegyzők érkeztek egy autóbusszal, pap kíséretében, az Amerikai Egyesült Államokból több pap meg egy püspök. Németországból is sok csoport érkezett. Az innen elszármazottak eljöttek Radnára is megünnepelni a plébániájuk alapításának 250. vagy 300. évfordulóját, mint például Németszentpéter, Saroltavár, Lovrin vagy Temeshidegkút egykori híveinek leszármazottai. De vannak németországi zarándok- vagy turistacsoportok, például a szászok, akik továbbutaztak Erdélybe, Nagyszebenbe, Segesvárra.

– Mint az látható, a keresztúton jelenleg is zajlanak a felújítási munkálatok. Mennyit sikerült befejezni tavaly?

– A projekt négy évvel ezelőtt kezdődött. Az első esztendőben felújítottuk a magaslaton lévő Szent Kereszt-kápolnát: kicseréltük a tetőt, vakoltunk, festettünk. Folytattuk lefelé, a keresztúti stációkkal, és elkészült mind a tizennégy állomás. Az oszlopok közül sok már nem állt egyenesen, dőltek jobbra, dőltek balra, ezek alapjait megerősítettük, vagyis leástunk és körbeöntöttük húsz centiméter vastagon betonnal, úgyhogy legalább még annyi ideig fognak állni, mint amennyi a felállításuktól mostanáig eltelt. És a felső részüket is felújítottuk. A legnehezebb munka azonban a stációkhoz vezető út felújítása volt. Több cégvezető is jelentkezett a munkálatra, de amikor hallották, hogy fel kell cipelni az építőanyagot meg a köveket a hegyre, nem vállalták a megbízást. Nehezen találtunk kivitelezőt, és ez a munkálat került a legtöbb pénzbe is. A felújítást néhány plébánia anyagilag is támogatta, mint például Vinga, Pécska, Lugos. Ugyanakkor több magánszemélytől, paptestvértől is kaptunk anyagi felajánlást egyházmegyénkből és Magyarországról is.

Ugyancsak az anyaországi barátaink szeretnének eljönni kitakarítani a keresztutat övező erdőt is. Tavaly kezdtük, és húsvétig valószínűleg be is fejeződik a keresztút előtt lévő kis tér felújítása Szent Ferenc szobrával és négy-négy oszloppal, amelyek fülkéiben ferences szentek szobrai vannak. Ezúttal nem fogunk a fülke elé vastag rácsot helyezni, csak egy alacsonyabbat, hogy a szobrokat mégse lehessen könnyen kiemelni a fülkéből vagy összetörni. A kápolnához pedig kamerát szereltünk fel, így sikerült is elkapni néhány tolvajt, akik a perselypénzt dézsmálták.

– Mennyire lesz változatos az idei program?

– A radnai zarándoklatok programját magyar, román és német nyelvű plakát tartalmazza, amelyet már szétküldtünk a plébániáknak. Az év folyamán húsz egyházmegyei zarándoklat van, a püspökség, a pasztorális irodák, lelkiségi mozgalmak, egyházi egyesületek és különböző etnikumok szervezésében. Ezeken a programokon kívül, ahogyan eddig is, szeretettel várjuk a plébániai közösségeket és a zarándokokat belföldről és külföldről egyaránt. Reméljük, hogy idén is sokan eljönnek Radnára, a Szűzanyához.

Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye/Romkat.ro

Magyar Kurír