Beiktatták a román nagyérseket a balázsfalvi Szentháromság-székesegyházban

A keleti egyházak lehetnek metropóliai, nagyérseki és pátriárkai egyházak. A nagyérseki és pátriárkai egyházaknak saját szinódusa van, amelyek megválasztják egyházuk fejét. A megválasztott nagyérseket a pápa megerősíti, a pátriárkát viszont csak tudomásul veszi. XVI. Benedek pápa 2005-ben emelte nagyérseki rangra a román görögkatolikus egyház elöljáróját. Az első nagyérsek, Lucian Mureșan bíboros szeptember 25-én hunyt el; a szinódus ezt követően, november 5-én választotta meg utódját a Kolozsvár-Szamosújvári Egyházmegye megyéspüspöke személyében.

A balázsfalvi Szentháromság-székesegyházban tartott beiktatáson Európa számos görögkatolikus püspöke jelen volt, köztük Kocsis Fülöp metropolita is. Noha a megválasztott nagyérsek eddig is püspök volt, a szertartás során szimbolikusan is megkapta a főpapi jelvényeket, mint a pásztori szolgálat és a hatalom jelképeit, melyeket Claudio Gugerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa adott át.

Omofor – Az omofor a püspöki liturgikus öltözék egyik legfontosabb része, nélküle a főpásztor nem végezhet püspöki szertartást. A hosszú és széles szalagot mindig kereszt díszíti, esetleg Krisztus vagy az Istenszülő képével. A püspök nyaka mögül, a két vállán ereszkedik alá, vagy egy, vagy két ágban. Az jó pásztort jelképezi, aki 99 megmaradt juha mellett azt az elveszett egyet is megkeresi. A főpap tehát pásztor, aki vállán hordozza közösségét, nem pedig felette álló vezető. Felelősséget visel a hívekért.

Korona – Az ékkövekkel és ikonokkal díszített mitra néven is ismert korona a püspök és kitüntetett papok fejdísze. A papi koronától az különbözteti meg, hogy kereszt van a tetején. A mitra emlékeztet Jézus Krisztus töviskoronájára. A Megváltó küldetését, feladatát és alázatosságát jeleníti meg. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a püspök vagy a kitüntetett pap, aki a szertartást vezeti, nem saját hatalma által teszi azt, hanem Isten kegyelmének segítségével. Így a mitra az önfeláldozás és önátadás jelképe, amivel viselője a rábízott nyájat üdvösségre vezeti.

Mandiász – Ez a köpeny minden szerzetest megillet, habár rangtól függően más és más. A püspök akkor veszi fel a mandiászt, amikor szertartáson vesz részt a templomban, de magát a szertartást nem ő maga végzi (például utrenye, vecsernye, ájtatosságok). A gallérján kapoccsal összefogott, földig érő, ujjatlan szövetköpeny az egész reverendát beborítja, rajta három vízszintes csíkkal, mely egyszerre szimbolizálja a Szentháromságot, a püspök tanító, megszentelő és kormányzó hatalmát, valamint a harmadik papi méltóságot, a püspöki rangot. Lila színe a méltóság, a tekintély és a bűnbánat jele, a testre boruló köpeny Isten mindent beterítő kegyelmét jelképezi.

Pásztorbot – A főpásztori hatalom és a hívekről mint nyájról való gondoskodás jelképe. A bot végén kereszt van, melyet két kígyó fog közre, mely utal Jézus szavaira: legyetek okosak, mint a kígyók. Másrészt utal a győzedelmes Krisztusra, aki legyőzi a bűnt és a halált, aminek előképe volt a Mózes által a pusztában készített rézkígyó, mely megmentette az izraelitákat a mérges kígyók marásától.

Enkolpion – Láncon viselt függő. A püspök egy mellkeresztet és egy panágiát, vagyis Istenszülőt ábrázoló medált hord, a metropolita, nagyérsek és pátriárka emellett egy Krisztust ábrázoló függőt is. A panágia az Istenszülő közbenjárását kéri, és jelzi, hogy viselője az ő védőpalástja alatt teljesíti küldetését. A Krisztus-enkolpion a Krisztus nevében gyakorolt tekintélyt jelzi, és azt, hogy a főpap Krisztus látható képmása  a társadalomban.

Mellkereszt – Azt jelenti, hogy viselője Krisztus szerint él és szolgál, hatalma nem csupán adminisztratív, hanem apostoli eredetű.

Szöveg: Király András/Görögkatolikus Metropólia

Fotó: Eugen Ivut

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír