Elhunyt Lucian Mureșan bíboros, a romániai görögkatolikus egyház nagyérsek-metropolitája

Lucian Mureșan bíborost életének utolsó napjaiban, szeptember 5-én és 6-án meglátogatta Claudio Gugerotti bíboros, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa, Giampiero Gloder érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa, valamint Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke – adta hírül a Fogaras-Gyulafehérvári Görögkatolikus Főegyházmegye sajtóirodája.

Gugerotti bíboros méltatta Lucian Mureșan bíboros hitét és hűségét, valamint odaadását Róma és a Szentatya iránt, közvetítve számára XIV. Leó pápa apostoli áldását.

A megpróbáltatásokkal teli napokban a romániai görögkatolikus egyház imádságos közösségben egyesült főpásztorával, kérve az Urat, hogy a Boldogságos Szűz Mária és a boldog vértanú püspökök közbenjárására ajándékozzon számára egészséget, lelki békét és erőt a szenvedésben.

Az eltiltástól a bíborosi kinevezésig

Lucian Mureșan bíboros, a Rómával egyesült romániai görögkatolikus egyház nagyérseke 1931. május 23-án született a Máramaros megyei, ma már Nagybánya részét képező Fernezelyen. A család tizenkét gyermeke közül ő volt a tizedik. Kora gyermekkorától érezte a papságra szóló hivatást. Asztalosnak tanult, majd a kötelező katonai szolgálat letelte után, 1955-ben megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán (a görögkatolikus egyházat valamennyi intézményével együtt 1948-ban megszüntette az elnyomó rendszer). Negyedéves volt, amikor – az 1958/59-es tanévben – a kommunista hatóságok (négy görögkatolikus társával együtt) kötelezték a teológiai főiskola elhagyására, ellenkező esetben kilátásba helyezték annak bezárását.

A teológiáról való kizárása után Lucian Mureşan kőbányában dolgozva, szakképzetlen munkásként kereste meg a kenyerét. Hű maradt papi hivatásához.

A bíboros tavaly ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját. Titokban szentelték pappá „katakombai” tanulmányai után. 1964. december 19-én, a görögkatolikus egyház üldöztetése közepette, örömmel, de hatalmas kockázat vállalásával fogadta a papság ajándékát Ioan Dragomir máramarosi segédpüspök kézföltétele által.

Titokban működő papként óriási veszélyeknek volt kitéve, hiszen a Securitate, a román kommunista diktatúra titkosszolgálata állandó megfigyelés alatt tartotta. Lelkipásztori tevékenységét teljes odaadással végezte: kiszolgáltatta a szentségeket, katekéziseket és lelkigyakorlatokat tartott titokban, gyakran éjszaka, hogy elkerülje a hatóságok figyelmét. Emellett

a papi hivatásra készülő fiatalok képzését is vállalta, ezzel biztosítva a romániai görögkatolikus egyház túlélését 1989-ig.

A rendszerváltás és a Rómával egyesült görögkatolikus egyház újbóli törvényes működésének visszaállítása után Lucian Mureșan gyorsan előrelépett az egyházi hierarchiában. II. János Pál pápa 1990. március 3-án nevezte ki Máramaros püspökévé. Ezt követően 1994. július 4-én a Fogaras-Gyulafehérvári Görögkatolikus Egyházmegye érsekévé és a romániai görögkatolikus egyház metropolitájává nevezte ki, beiktatására 1994. augusztus 24-én került sor Balázsfalván.

XVI. Benedek pápa 2005. december 14-én, amikor a romániai görögkatolikus egyháztartományt főegyházmegyei rangra emelte, Lucian Mureșant nagyérsekké nevezte ki.

Példamutató élete és szolgálata elismeréseként 2012. február 18-án a vatikáni Szent Péter-bazilikában a pápa bíborossá kreálta. Lucian Mureşan így a harmadik volt, akit – Iuliu Hossu (1885–1970) kolozsvár-szamosújvári püspök és Alexandru Todea (1912–2002) balázsfalvi érsek-metropolita után – a kommunista korszakban a romániai görögkatolikus egyház főpásztorai közül a bíborosok közé emeltek.

A nagyérsek-metropolita minden alkalmat megragadott – tette közzé a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye a bíborossá történő kinevezéskor –, hogy felelevenítse Tiszteletreméltó Márton Áron püspök emberi és főpásztori nagyságát, életszentségét: „Márton Áron az én püspököm volt. Most is naponta kérem a Jóistent, ha úgy akarja, mutassa meg az egész világnak, mutassa fel Egyházának eme nagy főpap lelki szépségét, jellemszilárdságát és a hősies erényeinek ragyogását.

Ameddig az Úristen élnem enged ezen a földön, ebben a siralomvölgyben, Márton Áron püspök lesz legszemélyesebb tanácsadóm, életem irányítója, mindenkoron meghatározó személyisége.”

Ahogyan ő maga vallotta Márton Áron püspökről, immár Lucian Mureșan bíboros is példaként és tanúságként marad meg nemcsak saját egyháza, hanem az egész katolikus világ emlékezetében: a hit, a hűség és a főpásztori nagyság maradandó példaképeként.

Forrás és fotó: Romkat.ro; Eparhia Greco-Catolică de Cluj-Gherla

Magyar Kurír