A mozaik ünnepélyes megáldását a szentszéki magyar nagykövetség Magyarok Nagyasszonya ünnepének szentelt fogadásán tartották.
A mozaik története különös lenyomata a 20. századi magyar egyháztörténelemnek – egyszerre tanúja a hit hűségének és az újrakezdés reményének. A Falconieri-palota – a Pápai Magyar Intézet és a Római Magyar Akadémia (Collegium Hungaricum) székhelye – homlokzatát egykor egy Mária-olajfestmény díszítette, amelyet 1951-ben, a portás felügyelete alatt, „ismeretlen tettesek” megrongáltak és eltávolítottak.
A kép helye éveken át üresen állt, mígnem 1957 nyarán új alkotás készült: egy Szűz Máriát a Szent Koronával mint Magyarország védőszentjét (Patrona Hungariae) ábrázoló mozaik.
Az új alkotás a magyar katolikus közösség hitbeli megújulásának jelképe lett Rómában. Alkotója Enrico Gaudenzi, a Vatikáni Mozaikstúdió mestere, korának egyik legelismertebb mozaikművésze volt. Finom, apró üvegkockákból megkomponált műve méltó folytatása az eltűnt festmény szellemiségének: egyszerre hordozza a Mária-tisztelet, a magyarság és az egyetemes Egyház üzenetét.
A hatvanas évek elején – felújítási munkálatok miatt – a mozaikot eltávolították, és a Pápai Magyar Intézet őrizte évtizedeken át. 1991-ben, Ternyák Csaba (jelenleg egri érsek) rektorsága idején azonban visszakerült eredeti helyére.
Az alkotás a 2025-ös jubileumi szentévben, több mint három évtized elteltével restauráláson esett át: a színek felfrissültek, és a mozaikkövek új védőréteget kaptak.
A munkálatok a szentévhez kapcsolódva valósultak meg – a három római magyar intézmény közös szervezésében, példát adva az együttműködésre és a hitben való egységre.
Törő András, a PMI rektora kérdésünkre elmondta: ez a mozaik nem csupán dísz, hanem üzenet. A magyarok hite, hűsége és Mária iránti bizalma élő valóság Rómában is. A Magyarok Nagyasszonya-mozaik ma is azt a küldetést hirdeti, amelyet alkotói hat és fél évtizede megálmodtak: Szűz Mária oltalma ne csupán a magyar nemzet, hanem minden Rómában járó zarándok fölött is megmaradjon.
A megújult alkotás megáldásán Erdő Péter bíboros így fogalmazott:
Örömteli pillanatban gyűltünk össze, hogy megcsodáljuk a nemrég restaurált mozaikot, amely a Boldogságos Szűz Máriát ábrázolja, akit Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) néven tisztelnek. Ez az alkotás jelképezi, milyen
erős és élő a Boldogságos Szűz Mária és Krisztus, az Egyház, valamint a magyar nép közötti kapcsolat. Mária az emberré lett Ige szent Anyja, a láthatatlan Isten ikonja;
és ő maga az Egyház képe, példája, modellje, kép, amelyben az Egyház örömmel szemléli annak teljes beteljesülését, amit kíván és remél; példa, amelyben felismerjük az utat és a törvényt a Krisztussal való tökéletes egyesüléshez; a modell, amelyből Krisztus menyasszonya ihletet merít apostoli küldetésének teljesítéséhez.
A magyar nép, első királya, Szent István példáját követve, ezer éve gyermeki odaadással kéri Isten és az Egyház Anyja közbenjárását, és őt is saját Anyjaként, Királynőjeként és mennyei Patrónájaként tiszteli – hangsúlyozta a prímás.
Az ünnepi eseményen jelen volt Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős titkára (világi értelemben véve a Vatikán külügyminisztere); Robert Sarah bíboros; Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke; Németh Gábor, az MKPK titkára; a Pápai Magyar Intézet közössége, a Szentszékhez és a Szuverén Máltai Lovagrendhez akkreditált diplomáciai testület tagjai, a szentszéki magyar nagykövetség és a Római Magyar Akadémia munkatársai, valamint magyar zarándokok, akik együtt imádkoztak a magyar népért és a világ békéjéért.
A mozaik megáldása után Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetőjének szólóestje következett a palota dísztermében. A koncerten először Liszt Ferenc Ave Maria című darabja csendült fel – amelyet a zeneszerző Rómában komponált –, majd a Villa d’Este szökőkútjai; ez Tivoli inspirációjában született. A műsort a 6. magyar rapszódia és a Kék Duna-keringő különleges, Strauss–Cziffra–Balázs-féle átirata zárta, nagy tetszést kiváltva a hallgatóságból.
Az ünnepi alkalomból Paul Richard Gallagher érsek mondott köszöntőt.
Kiemelte a magyar nép hűségét a Szűzanyához, akit Szent István országfelajánlása nyomán a Magyarok Nagyasszonyaként is tisztelünk. A Szent Péter-bazilika altemplomában található Magna Domina Hungarorum tiszteletére szentelt kápolna a történelem során a Szűzanya oltalmába vetett bizalom, a tegnapi Erdő Péter bíboros vezetésével bemutatott ünnepi szentmise, a megújult mozaik megáldása arról tanúskodik, hogy
ez a szeretetből fakadó ragaszkodás nem a múlthoz, hanem a jelenhez és jövőhöz tartozik, élő hagyomány.
Abban a korban, amelyben a világunkat számtalan feszültség jellemzi, a Szűzanya oltalmába vetett remény a béke záloga is. Aki Krisztusra mutatva a békét is kiesdi számunkra, melyben XIV. Leó pápává választása után mondott első szavai iránymutatóak mindannyiunk számára: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.”
A Falconieri-palota
„Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdeményezte a magyar akadémiák hálózatának kiépítését Európa-szerte. Kulturális központok voltak ezek, ahol hazánk bemutatkozhatott más nemzetek fővárosaiban, s ahol magyar ösztöndíjasok, művészek és tudósok tanulhattak, fejlődhettek. 1927-ben vásárolta meg hazánk a Palazzo Falconierit.
Az ősi nemesi család a Francesco Borromini által épített gyönyörű palotáját anyagi nehézségek okán adta el. A Fraknói-féle intézet ekkor beolvadt a Római Magyar Akadémiába, amelynek keretén belül a miniszter és Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek megállapodása nyomán megkezdte működését a Magyar Egyházi Intézet, amely a 2. emeletet kapta meg, ahol tíz-tizenkét, posztgraduális képzésben részesülő papot tudott fogadni.
Luttor Ferenc volt az első rektor, aki 1931-re XI. Piusznál elérte, hogy a kápolna félig nyilvános státuszt kapjon, vagyis alkalmas legyen lelkipásztori szolgálatra is. 1939-ben nyerte el az intézet az egyházi kollégium státuszt, hivatalos neve ez lett: Collegium Ecclesiasticum Hungarorum in Urbe (Római Magyar Papi Kollégium). Megint csak Serédi bíboros kezdeményezésére, de már XII. Piusz alatt alapították meg a ma is működő Pápai Magyar (Egyházi) Intézetet (PMI).
Ünnepélyes tanévnyitó a Pápai Magyar Intézet kápolnájában
(2025. október 2.; fotó: PMI)
A II. világháború idején végül már csak Luttor Ferenc rektor maradt a palotában, amely vatikáni diplomáciai mentességet kapott. Utódjául Mindszenty József Luttor tanítványát, Péterffy Gedeont nevezte ki. A háború utáni helyzet azonban egyre feszültebbé vált, s a kommunista államhatalom korlátozta a PMI működését: nem használhatták a főbejáratot, végül már a hátsó kaput is lezárták volna az állami emberek; ezt csak az olasz rendőrség tudta megakadályozni. Az elkövetkezendő évtizedek megannyi nehézséggel voltak terhesek. Magyarországról nem érkezett növendék, s a PMI fennmaradása Zágon József kanonoknak, apostoli vizitátornak és Mester Istvánnak volt köszönhető. Az egyházi intézetnek átmenetileg teljesen el kellett hagynia a Falconieri-palotát. Később visszatérhettek, de végül csak a palota 1977–1979-es átfogó felújítása után tudott nagyobb lendületet venni a PMI élete. A rendszerváltozás után érkezett el a teljes szabadság.
A PMI a mai napig a római magyar egyházi jelenlét központja, ahol sok későbbi püspök tanult, s ahol fiatal papjaink ma is értékes tudással és római lelkülettel vérteződhetnek fel a honi szolgálatra.”
Forrás: Török Csaba: Róma (Magyar Kurír, 2024); A kötet elérhető az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9–18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
Szerző: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Kuzmányi István
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria













