Erdő Péter áldotta meg a római Falconieri-palota megújult Magyarok Nagyasszonya-mozaikját

A mozaik ünnepélyes megáldását a szentszéki magyar nagykövetség Magyarok Nagyasszonya ünnepének szentelt fogadásán tartották.

A mozaik története különös lenyomata a 20. századi magyar egyháztörténelemnek – egyszerre tanúja a hit hűségének és az újrakezdés reményének. A Falconieri-palota – a Pápai Magyar Intézet és a Római Magyar Akadémia (Collegium Hungaricum) székhelye – homlokzatát egykor egy Mária-olajfestmény díszítette, amelyet 1951-ben, a portás felügyelete alatt, „ismeretlen tettesek” megrongáltak és eltávolítottak.

A kép helye éveken át üresen állt, mígnem 1957 nyarán új alkotás készült: egy Szűz Máriát a Szent Koronával mint Magyarország védőszentjét (Patrona Hungariae) ábrázoló mozaik.

Az új alkotás a magyar katolikus közösség hitbeli megújulásának jelképe lett Rómában. Alkotója Enrico Gaudenzi, a Vatikáni Mozaikstúdió mestere, korának egyik legelismertebb mozaikművésze volt. Finom, apró üvegkockákból megkomponált műve méltó folytatása az eltűnt festmény szellemiségének: egyszerre hordozza a Mária-tisztelet, a magyarság és az egyetemes Egyház üzenetét.

A hatvanas évek elején – felújítási munkálatok miatt – a mozaikot eltávolították, és a Pápai Magyar Intézet őrizte évtizedeken át. 1991-ben, Ternyák Csaba (jelenleg egri érsek) rektorsága idején azonban visszakerült eredeti helyére.

Az alkotás a 2025-ös jubileumi szentévben, több mint három évtized elteltével restauráláson esett át: a színek felfrissültek, és a mozaikkövek új védőréteget kaptak.

A munkálatok a szentévhez kapcsolódva valósultak meg – a három római magyar intézmény közös szervezésében, példát adva az együttműködésre és a hitben való egységre.

Törő András, a PMI rektora kérdésünkre elmondta: ez a mozaik nem csupán dísz, hanem üzenet. A magyarok hite, hűsége és Mária iránti bizalma élő valóság Rómában is. A Magyarok Nagyasszonya-mozaik ma is azt a küldetést hirdeti, amelyet alkotói hat és fél évtizede megálmodtak: Szűz Mária oltalma ne csupán a magyar nemzet, hanem minden Rómában járó zarándok fölött is megmaradjon.

A megújult alkotás megáldásán Erdő Péter bíboros így fogalmazott:

Örömteli pillanatban gyűltünk össze, hogy megcsodáljuk a nemrég restaurált mozaikot, amely a Boldogságos Szűz Máriát ábrázolja, akit Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) néven tisztelnek. Ez az alkotás jelképezi, milyen

erős és élő a Boldogságos Szűz Mária és Krisztus, az Egyház, valamint a magyar nép közötti kapcsolat. Mária az emberré lett Ige szent Anyja, a láthatatlan Isten ikonja;

és ő maga az Egyház képe, példája, modellje, kép, amelyben az Egyház örömmel szemléli annak teljes beteljesülését, amit kíván és remél; példa, amelyben felismerjük az utat és a törvényt a Krisztussal való tökéletes egyesüléshez; a modell, amelyből Krisztus menyasszonya ihletet merít apostoli küldetésének teljesítéséhez.

A magyar nép, első királya, Szent István példáját követve, ezer éve gyermeki odaadással kéri Isten és az Egyház Anyja közbenjárását, és őt is saját Anyjaként, Királynőjeként és mennyei Patrónájaként tiszteli – hangsúlyozta a prímás.

Az ünnepi eseményen jelen volt Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős titkára (világi értelemben véve a Vatikán külügyminisztere); Robert Sarah bíboros; Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke; Németh Gábor, az MKPK titkára; a Pápai Magyar Intézet közössége, a Szentszékhez és a Szuverén Máltai Lovagrendhez akkreditált diplomáciai testület tagjai, a szentszéki magyar nagykövetség és a Római Magyar Akadémia munkatársai, valamint magyar zarándokok, akik együtt imádkoztak a magyar népért és a világ békéjéért.

A mozaik megáldása után Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetőjének szólóestje következett a palota dísztermében. A koncerten először Liszt Ferenc Ave Maria című darabja csendült fel – amelyet a zeneszerző Rómában komponált –, majd a Villa d’Este szökőkútjai; ez Tivoli inspirációjában született. A műsort a 6. magyar rapszódia és a Kék Duna-keringő különleges, Strauss–Cziffra–Balázs-féle átirata zárta, nagy tetszést kiváltva a hallgatóságból.

Az ünnepi alkalomból Paul Richard Gallagher érsek mondott köszöntőt.

Kiemelte a magyar nép hűségét a Szűzanyához, akit Szent István országfelajánlása nyomán a Magyarok Nagyasszonyaként is tisztelünk. A Szent Péter-bazilika altemplomában található Magna Domina Hungarorum tiszteletére szentelt kápolna a történelem során a Szűzanya oltalmába vetett bizalom, a tegnapi Erdő Péter bíboros vezetésével bemutatott ünnepi szentmise, a megújult mozaik megáldása arról tanúskodik, hogy

ez a szeretetből fakadó ragaszkodás nem a múlthoz, hanem a jelenhez és jövőhöz tartozik, élő hagyomány.

Abban a korban, amelyben a világunkat számtalan feszültség jellemzi, a Szűzanya oltalmába vetett remény a béke záloga is. Aki Krisztusra mutatva a békét is kiesdi számunkra, melyben XIV. Leó pápává választása után mondott első szavai iránymutatóak mindannyiunk számára: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret.”

Szerző: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Kuzmányi István

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír