Örökös szentségimádás a Gyulafehérvári Főegyházmegyében

Az örökös szentségimádásnak hosszú hagyománya van a Gyulafehérvári Főegyházmegyében: az év minden napján reggeltől estig imádkoznak az Oltáriszentség előtt az érsekség valamelyik templomában vagy kápolnájában – derül ki a Kovács Gergely érsek által jegyzett, az örökös szentségimádás sorrendjéről szóló leírásból, amelynek végén táblázatba foglalva ismertetik az éves körforgást, plébániák és dátum szerinti lebontásban, Zsebe Márta referens munkájának köszönhetően.

Az Oltáriszentség „az egész keresztény élet forrása és csúcsa” (Lumen gentium 11), „az Eucharisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java” (Presbyterorum ordinis 5) – olvasható a gyulafehérvári érsek által jegyzett dokumentumban. Továbbá:

Jézus Krisztus nemcsak a szentmise idejére jelenik meg a kenyér és bor színe alatt, hanem jelenvaló marad ebben a szentségben a szentmise után is. Éppen ezért az Oltáriszentség helye, a tabernákulum a legszentebb tér a templomainkban, és az Eucharisztia szentmisén kívüli tiszteletének, a szentségimádásnak fölbecsülhetetlen értéke van az Egyház életében.

A gyulafehérvári főegyházmegyei szentségimádás rendjére vonatkozóan Isten szolgája Márton Áron püspök 1939. december 20-án rendelkezett 8086. számú, 16. körlevelében, amelyben így buzdítja a papokat: „Nagy haszonnal fog járni, ha T. Papjaim évenként többször szentbeszédeikben, különösen az Oltáregylet és más jámbor társulatok számára tartott előadásaikban meggyőző és vonzó módon kifejtik az örökös szentségimádás nagy jelentőségét és fontos célját. (...) Főespereseim szerető gonddal kísérjék figyelemmel kerületük szentségimádásait. (...) A szentségimádás megtartásáról minden plébános, rektor ecclesiae, a helyi plébános útján 8 napon belül tegyen jelentést főesperesének.”

Az örökös szentségimádási napok tartásának gyakorlata az évek hosszú során nagy lelki kincset jelentett, és a lelki megújulás forrása volt az egész egyházmegye számára. A hívek számának csökkenése miatt néhány templomban és kápolnában azonban az utóbbi években lehetetlenné vált az örökös szentségimádás megtartása, ugyanakkor új templomok és kápolnák épültek, ezzel új helyszínek adódtak. Ezeket szem előtt tartva a 2021/XI. érseki körlevélben Kovács Gergely érsek változásokat eszközölt egyes helyszínek vonatkozásában. A lényeg továbbra is a buzgó eucharisztikus lelkület, amellyel e szentségimádási lánccal körbeölelik a főegyházmegyét.

*

A gyulafehérvári érseki kápolna évkezdő, január elsejei szentségimádási napja 18 órakor szentmisével ért véget, amelyet a központi papság együtt mutatott be Kovács Gergely érsek, Kerekes László segédpüspök, valamint a nyugalmazott érsek, Jakubinyi György részvételével. Az örökös szentségimádást lezáró szentmisébe bekapcsolódtak az érseki hivatal munkatársai, valamint a hívek.

Homíliájában Kovács Gergely érsek kiemelte: Az év első napján az Efezusi Zsinat által kimondott dogmát ünnepeljük, azt, hogy Mária nemcsak az ember Jézust szülte, hanem ő az Isten anyja is, hiszen Jézus egy személy, de két természet: Isten és ember.

A főpásztor így buzdított:

Legyünk a béke eszközei ebben az esztendőben. Teremtsünk békét magunkban és magunk körül, és kérjük Istent, adja ránk áldását.

Forrás: Gyulafehérvári Érsekség

Fotó: Vass Csongor, Veres Stelian

Magyar Kurír