„Veletek vagyok mindennap!” – A hit, az idő és az örökség találkozása Székesfehérváron

Az ünnepélyes eseménynek a Szent Imre-templom adott otthont. Jelen volt Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Cser-Palkovics András polgármester, valamint Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, továbbá számos közéleti szereplő, művész, történész és hívő – bizonyítva, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye kulturális és lelki öröksége ma is élő valóság.

A teológia útja a művészetben

A tárlat anyagát a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, valamint az egyházmegyei múzeum kincseiből állították össze. A kiállítás a keresztény üdvtörténet nagy állomásain vezet végig: a Szent Pétertől induló apostoli hagyománytól a szentségek ábrázolásán és az Eucharisztia titkán át egészen az Egyház hármas létezéséig – a küzdő, a szenvedő és a megdicsőült Egyházig.

Erdő Péter bíboros megnyitóbeszédében egészen rendkívülinek nevezte a kiállítást, mint fogalmazott: „Még egyházi gyűjteményeink falai között is ritkaság az olyan kiállítás, amely nem történelmi, műfaji vagy művészeti iskola szerinti logikával épül fel, hanem

vezérfonalát egy kifejezetten teológiai gondolatmenet alkotja.”

Hangsúlyozta továbbá, hogy a „Veletek vagyok mindennap!” cím nemcsak Jézus ígéretét idézi, hanem az Egyház örök küldetését is kifejezi:

Krisztus jelen van a történelemben, a szentségekben, az emberek életében – és ebben a kiállításban is.

„A tárlat végigvezet a keresztény üdvtörténet és az egyháztan alapvető állomásain. Az első szobában a Székesfehérvári Egyházmegye alapítólevelét és a Szent Péterhez kapcsolódó római ereklyéket láthatjuk. Ezek kifejezik ennek a helyi egyháznak a kapcsolatát Krisztussal és az apostolokkal, valamint a pápasággal, amely őket hitelesen képviseli” – mondta a bíboros.

A kiállítás tizenkét teremben kalauzolja végig a látogatót a hit, az Egyház és az emberi lélek útján. A termek tematikusan követik egymást: az apostolok, szent asszonyok és vértanúk ábrázolásai után Szűz Mária személye kerül a középpontba – szobrok, festmények, metszetek és egy film segítségével, amely a Székesfehérvári Egyházmegye Mária-kegyhelyeit mutatja be.

 

„Bodajk látványos fejlődésen ment keresztül, valódi hitéleti és kulturális központ lett. Mi magunk is, a főegyházmegyei tábort jövőre oda tervezzük, mert jelentősége túlmutat a Székesfehérvári Egyházmegye határain.” – emlékeztetett Erdő Péter.

A hit tárgyai és a lélek útja

A következő termek az Egyház kegyelmi gazdagságát tárják fel: a szentségek ábrázolásait, az Eucharisztia központi szerepét, és az egyházi ötvösművészet remekeit – monstranciákat, úrmutatókat, kelyheket. 

A bíboros kiemelte: „Krisztus tartós jelenlétét a szent színek alatt hitünk fontos igazságának valljuk. Ezért bomlott ki az egyházi ötvösművészet díszítő lendülete éppen a szentségmutatók megalkotása során.”

A kiállítás nemcsak a történelmi múltat idézi, hanem az Egyház három létezési formáját is megjeleníti: a küzdő, a szenvedő és a megdicsőült Egyházat. Fotók, festmények, metszetek és liturgikus tárgyak vezetik végig a látogatót ezen a szimbolikus úton, amely a földi élettől az örökkévalóságig tart.

A nyolcadik teremben Aba-Novák Vilmos monumentális, Jézus Szentséges Szíve című műve uralja a teret – Krisztust ábrázolva a szentek társaságában.

Ez a Pantokrátor-ábrázolás igazán huszadik századi és megragadó. Nem pusztán a hatalom sugárzik róla, hanem szelíd harmónia is. Ilyen Megváltó eljövetelét várjuk – ilyen az a Krisztus, akinek színe előtt zajlik életünk minden pillanata”

– fogalmazott a bíboros.

A zárótermek a hit gyakorlati megnyilvánulásait mutatják be: a Katolikus Karitász munkáját, az Egyház és a kultúra kapcsolatát, valamint két székesfehérvári hősies hitvalló, Kaszap István és Bogner Mária Margit életét és emlékét.

A kör végül bezárul: az utolsó teremben a látogatók a székesfehérvári püspökök pápákkal – köztük Szent II. János Pállal, XVI. Benedekkel és Ferenc pápával – való találkozásait láthatják fényképeken és dokumentumokon. Ezzel a tárlat méltó módon idézi meg Szent István városának örökségét, ahol a magyar királyok nyughelye található.

Erdő Péter bíboros beszélt arról is, hogy

Székesfehérvárt joggal nevezik – Esztergom mellett – Szent István városának.

Amikor ugyanis első nagy királyunk kiterjesztette befolyását az egész Kárpát-medencére, kiderült, hogy Esztergomból a déli és keleti végek nehezen megközelíthetők. Nem véletlen, hogy még a tihanyi alapítólevél is Fehérvárra menő hadi útról beszél. Igen, abban az időben ez volt a hadak főútja, innen lehetett igazán ellenőrizni az országot.

Ezért Szent István is itt épített bazilikát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Ez lett a királyok temetkezési helye. Itt működött az a híres társaskáptalan, amely az ország egyik kiemelkedő hiteleshelye volt.

A hit továbbadása – Spányi Antal püspök üzenete

A kiállításról szólva Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök is kiemelte:

a cél nem pusztán a múlt bemutatása, hanem a hit továbbadása és a lélek formálása.

„Szeretnénk, ha ez a kiállítás segítené az embereket, hogy az Egyházról alkotott felfogás, a kép, amely él bennük, közelebb kerüljön ahhoz, amelyet az Egyház magában hordoz és szeretne bemutatni mindenkinek. Ez a tárlat segít egy igazabb, jobb, szebb kép megismerésében, saját lelkünk gazdagodásában, és így abban, hogy tudjunk jobban tanúságot tenni Isten országáról, az Egyház szeretetéről, és együtt építsük Isten országát.”

A „Veletek vagyok mindennap!” című kiállítás a magyar katolikus örökség esszenciája: időutazás és hitvallás egyszerre.

A látogató nem csupán műtárgyakat lát, hanem megtapasztalhatja azt a belső folyamatot, amelyben az ember és az Egyház története egymásba fonódik.

A székesfehérvári tárlat bizonyítja, hogy a hit nem csupán a múlt relikviája, hanem élő valóság, amely művészeten, történelmen, zenén és imádságon keresztül ma is megszólítja az embert.

Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír