A Boldogságos Szűz Mária kegyképeit számos esetben ékesítették koronával, hogy ezáltal hangsúlyozzák királynői méltóságát, és kifejezzék a hívek háláját. Elsőként VIII. Kelemen pápa (uralkodott 1592–1605) koronázta meg a római Santa Maria Maggiore-bazilika kegyképét, a Salus Populi Romani-ikont (melyet a hagyomány szerint Szent Lukács festett).
A díszes fejéket: koronát vagy csillagkoszorút megáldják, mielőtt elhelyeznék a kép vagy szobor felső részén. A pápa ilyen esetekben hivatalos dokumentumot, bullát bocsát ki.
A 12 kegykép nevéért és a koronázás időpontjáért KLIKK a képgalériára!
Idén koronázták meg például a Fülöp-szigeteki Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária- (La Purísima Concepción de Santa María) kegyszobrot, amely csak az ázsiai országban a 42. ily módon is megtisztelt Szűzanya-ábrázolás.
A koronázással a katolikus egyházfő mintegy elismeri és megerősíti a hívek ájtatosságát, akik már hosszú ideje kérték a kegyhelyen Mária közbenjárását. Ugyanakkor ez a hagyomány azt is kifejezi, hogy Mária a mi lelki királynőnk, aki a mennyek országában uralkodik.
XII. Piusz pápa egész enciklikát szentelt ennek a témának Ad caeli reginam címmel 1954-ben, melyben arra biztat, forduljunk Máriához mint Királynőnkhöz és Anyánkhoz. Ugyanebben az évben rendelte el a Boldogságos Szűz Mária királynő ünnepét, és koronázta meg a Salus Populi Romani-ikont.
„Mindenki a maga állapotának megfelelően, szüntelen odafigyeléssel az elmére és a viselkedésre, igyekezzen életre kelteni mennyei Királynőnk és szerető Anyánk csodálatos erényeit. Így valósulhat meg, hogy minden keresztény, tisztelve és követve legtisztább Királynőnket és Anyánkat, rádöbben, hogy valóban testvérek vagyunk mindannyian, s félretesz minden irigységet és fösvénységet, és a szeretetet építi a különböző osztályok között, tiszteli a gyengék jogait, és oltalmazza a békét. Senki nem gondolhatja magát Mária gyermekének, méltónak arra, hogy Ő az oltalma alá fogadja, hacsaknem Hozzá hasonlóan igaz, gyengéd és tiszta, és őszinte vágyat mutat a valódi testvériségre, ártás és megsebzés helyett a másik megsegítésére és vigasztalására.” (Ad caeli reginam, 49)
A korai görög szövegek nem tettek különbséget a corona és sztephanosz (koszorú) szavak között, mindkettő élő virágból készült. A két szó különböző jelentése akkor szilárdult meg, amikor a bizánci uralkodók koszorú helyett kizárólag nemesfémből és drágakőből készült koronát kezdtek viselni. A latinban azonban mindvégig a corona szó jelöli mindkét tárgyat. (Magyar katolikus lexikon)
Rómán kívül legelőször a częstochowai pálos kolostorban őrzött Fekete Madonnát koronázták meg 1717-ben, XI. Kelemen pápa rendelkezésére. A magyarok számára is fontos kegykép hiteles másolatát 2011-ben ajándékozták Magyarországnak; 2017-ben Erdő Péter bíboros helyezte föl a koronát a másolatra.
Forrás: Aleteia.org
Fotó: Aleteia.org; Lambert Attila; Wikimedia Commons
Magyar Kurír
(vn)
Kapcsolódó fotógaléria