A nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház története levéltári dokumentumok alapján I.

Kultúra – 2022. január 13., csütörtök | 11:30

Felújítás alatt áll a nyíregyházi Szent Miklós-székesegyház. Ennek kapcsán a görögkatolikus egyházmegye honlapja levéltári sorozatot indított a székesegyház történetéről. Ennek első részét olvashatják.

„Leljék örömüket a hívek e templomban mindenkor, gyarapodjanak mennyei és földi javakban” – mint ahogyan ez az 1897-ben írt publikációból kiemelt idézet is utal a lelki és anyagi gyarapodásra a Szent Miklós-székesegyház építése kapcsán, úgy szeretné ezt a „gyarapodást” szemléltetni korhű dokumentumokkal alátámasztva az egyházmegye új cikksorozata.

[1]

Jelen dokumentum – latin nyelvből fordítva – az 1822. évi egyházlátogatás leírását tartalmazza, amely még az első, egytornyú kőtemplom állapotát rögzíti. A kőtemplom alapkövét 1772. május 9-én szentelték meg, a kész templomot Olsavszky János balsai parókus áldotta meg 1775-ben, a Julianus-naptár szerinti július 5-én.

Az 1775-ben felszentelt első görögkatolikus kőtemplom – ismeretlen fényképész felvétele. Lelőhely: Nyíregyházi Görögkatolikus Parókia

A nyíregyházi templom és parókia, valamint ezek felszereléseinek az 1822. április 30-i főesperesi látogatás alkalmával tapasztalt állapota

1. § A templom

A templom ötven évvel ezelőtt épült a görögkatolikus közösség költségén és fáradozásával, szilárd anyagokból, biztonságos és száraz helyen. Azonnal megáldották; hogy ki, az nem ismert, Szent Miklós tiszteletére szentelték. Szentélye elég nagy, oltára szépen felszerelt, amelyen a betegek számára Oltáriszentség őrzésére alkalmas tabernákulum áll. A falazott előkészületi oltár [ti. az asztalrész téglából volt] a megszokott helyen áll, tisztán van tartva, az ikonosztázion régi, a képei is régiek, a szószék új. Itt [ti. a hajóban] láthatók a görög rítus előírása szerint az oldalfalhoz támaszkodó padok és a [női] nemet elválasztó fal, kevésbé jó [állapotban]. Ez a templom jól fedett, de falazott tornya még hiányzik, azonban a különálló, fából épült haranglábon két harang van, amelyek közül az egyik hárommázsás, Juhász János készíttette, a másik pedig kettőmázsás, Danko Anna készíttette.

[Forrás: GKPL IV–1–a. Fasc. 33. No 20. Jegyzőkönyv 1822. április 30.; Nyirán János – Majchricsné Ujteleki Zsuzsanna (szerkesztők): Görögkatolikus kánoni látogatások Szabolcs vármegyében 1816–1824: Forráskiadvány: latin nyelvű jegyzőkönyvek és magyar nyelvű fordításai. Debrecen, Hajdúdorogi Főegyházmegye, 2017, 257. old. (Görögkatolikus Püspöki Levéltár Kiadványai VII. Forráskiadvány)]

[Forrás: GKPL IV–1–a. Fasc. 33. No 20.]

Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria