A természetkárosítás ellen, a vadak és élőhelyeik védelmében – Konferenciát tartottak a PPKE-n

Az előadások fókuszában a teremtett világ védelme és a biodiverzitás fenntartásának fontossága állt.

Ugyanakkor a konferenciával egy időben az élőhelyek védelmében jogalkotási előrelépés történt: – az EU intézményrendszere keretében működő – Környezetvédelmi Tanács elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendelet tervezetét.

Bevezetésként Kuminetz Géza, a PPKE rektora a neves összeomlás-kutató, Jared Diamond gondolatát idézte: a természet károsítása, a fajok kihalásával fenyegető vadászat azon kockázati tényezők között szerepel, melyek az adott társadalom pusztulásához vezethetnek, mivel szinte észrevétlenül tönkreteszik az addig virágzó természeti, politikai, gazdasági és kulturális struktúrákat.

Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, a PPKE  jogi karának professzora előadásában utalt Noé történetére: ő vajon válogatott-e az egyes fajok között, hogy melyeket fogadja be a bárkájába? „Az Úr azt a parancsot adta neki, hogy minden élőlényt mentsen át.” E bevezető után áttekintette a konferencia témájához kapcsolódó jogszabályokat és alkotmánybírósági állásfoglalásokat. A biológiai sokszínűség a nemzet közös öröksége, amelyet meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára. „Meg kell adni annak a lehetőségét, hogy a jövő nemzedékek legalább annyit kapjanak, mint amennyi nekünk van.” Minden ember a teremtett világ része; nem abban az értelemben ura, hogy azt tesz vele, amit akar. A biodiverzitás védelme kormányzati ciklusokon átívelő szabályozást és hosszú távú gondolkodást igényel.

A hazai biodiverzitási tevékenységek eredményeit és helyzetét az Agrárminisztérium képviseletében Schmitt András főosztályvezető elemezte, utalva a nap aktualitására, miszerint a Környezetvédelmi Tanács a konferencia idején szavazott a természet helyreállításáról szóló rendelet tervezetéről (Restoration Law), melyet elfogadott, így az az Európai Parlament elé terjeszthető. A természet-helyreállítási rendelet tervezete az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú eleme, jogilag kötelező érvényű célokat határoz meg a leromlott élőhelyek és az elveszett fajok helyreállítására. Ha ugyanis azt az Európai Parlament is el fogja fogadni, akkor a természetes élőhelyek védelme vonatkozásában valós előrelépés várható Európában: elsőként fog az EU tagállamaiban közvetlenül hatályosuló jogszabály – rendelet – hatályba lépni a természet védelmében, és ezáltal előírásai közvetlenül kikényszeríthetők lesznek. Ennek a rendelettervezetnek prioritása az élőhelyek védelme, az erdők, a folyók és a beporzók védelme és szigorú monitoring-, valamint beszámolási feladatokat jelent majd az egyes tagállamoknak.

A konferencia sajátossága volt, hogy a természetkárosítás megítélése vonatkozásában lehetőségük volt az egyes jogászi hivatásrendek képviselőinek, valamint a természetvédelem munkatársainak egymás tevékenységébe bepillantani, illetve egymás szakmai-tudományos álláspontját megismerni.

Bemutatták a nyomozói (Horváth Ákos, KR Nemzeti Nyomozó Iroda), a bírói (Várhegyi Éva, Fővárosi Törvényszék), az ügyészi (Teszár László, Legfőbb Ügyészség) munkát, illetve kriminológus (Tilki Katalin, Országos Kriminológiai Intézet) szemszögéből is megvizsgálták a természetkárosítás néhány példáját.

A vadgazdálkodás – élőhelyvédelem számos eredményéről számolt be Faragó Sándor akadémikus, a Soproni Egyetem emeritus rektora. Az etikus vadászatról Barta Judit professzor tartott előadást. A nagyragadozók védelmének gyakorlatát ismertette a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (Rónai Kálmánné), az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (Szabó Ádám), valamint a WWF Nagyragadozó Projekt (Sütő Dávid) munkatársa. Zsigmond Csaba a védett fajok illegális kereskedelmének eseteiről és azok jogi megítéléséről tartott beszámolót.

Tahyné Kovács Ágnes, a PPKE Jog- és Államtudományi Karának docense az élőhelyek védelme kapcsán előadásában – több előadóval egyetértve – rávilágított arra, hogy az ember felelőssége a teremtett világért bár jogi eszközökkel kikényszeríthető, ugyanakkor elsősorban erkölcsi természetű. A természet jogai szabályozási koncepció számos példája kapcsán elmondta, hogy a jelenség már Európában is jelen van konkrét pozitív jogi formában, ez mégsem a helyes irány a természetes élőhelyek védelmére, hiszen az alkotmányos kereteken belül a jogintézményeink adottak, a jogkövető magatartás a védelmet biztosíthatja. Hidvéghiné Pulay Brigitta, a PPKE Teremésvédelmi Kutatóintézetének munkatársa zárszavában kiemelte mindannyiunk felelősségét a teremtett világért.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír