Elhunyt Nemcsics Antal színkutató és egyházművész

Nemcsics Antal 1927-ben született Pápán; a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi Istvántól tanult. Szakmai berkekben elsősorban színelméleti munkássága miatt aratott elismerést, többek között a Coloroid színrendszer kidolgozásáért. Sokat emlegetett alkotásai közé tartoznak többek között a hármas metró állomásait díszítő művei (Gyöngyösi utca, Forgách utca), amelyekkel együtt a teljes vonal színinformációs rendszerét felépítette.

Szent István-üvegablak, Tata (1972)

Egyházművészeti alkotásai közel száz templomban találhatók meg. Mivel ezek közül a legjelentősebbek a rendszerváltás előtt készültek, s alkotójuk egyetemi oktató lévén nem dicsekedett velük, a szakma számára is szinte ismeretlenek – írta róla fia, Nemcsics Endre szerkesztőségünknek.

Templomokba készült muráliák (falképek, mozaikok, kerámiaképek, színesüveg ablakok), templomterek szakrális színkialakításai, liturgikus térrendezések köthetők Nemcsics Antal nevéhez.

Negyedik stáció, Csatka (1968)

Magyarországon a ’60-as évek közepétől kezdték felújítani a háborúban megsérült templomokat; Nemcsics Antal állami engedély nélkül, titokban kapta megbízatásait. „Sokat dolgoztam feleségemmel együtt a gyakran nagyon labilis, létrákból és ólajtókból összetákolt, 15-20 méter magas állványokon. Növekvő fiaim ott hancúroztak körülöttünk, gyakran segítve egy-egy vödör víz vagy leesett ecset felhozásában, később egy-egy sík felület lefestésében” – emlékezett vissza honlapján ezekre az évekre. 

„Örömmel vállaltam e felada­tokat, mert nemcsak fiatalkori fogadalmam betel­jesedését, hanem annak a szintézisnek a létrehozási lehetőségét is láttam bennük, amelyet a több száz éves templomterek és e terekbe telepített mai szemléletű festmények kínálnak” – írja.

Szakrális témájú művei megtalálhatók többek között Pásztón, Tatán, Csatkán, Pápa-Öreghegyen, Lengyeltótiban, Tiszabercelben, Lengyelben, Turán, Tökölön, Törökbálinton, Diósdon.

Egyházművészeti munkásságát 1983-ban a Vatikán is elismerte.

Forrás és fotó: Nemcsics Antal weboldala; Magyar Építőművészek Szövetsége; Wikipédia; Építészfórum

Magyar Kurír
(vn)