Jolanta Sosnowska: Krisztus hadvezére – Szent II. János Pál életrajza

Jolanta Sosnowska díszes monográfiája (a két kötetben több mint 300 színes kép látható) az eddigi legrészletesebb, legalaposabb bemutatása II. János Pál pontifikátusának: 1978. október 16-i pápává választásától az 1989-es, kelet- és közép-európai történelmi rendszerváltozásig követhetjük nyomon apostoli szolgálatát.

Az első kötet pápaságának kezdeti időszakát mutatja be: missziós lendületét, az Egyház ellenségeivel való első összeütközéseit; olvashatunk az ellene elkövetett merényletről és Fatimában tett hálaadó zarándoklatáról. A második kötetben a merényletből felgyógyult pápával találkozunk, aki ismét hatalmas energiával végzi Krisztustól kapott küldetését, ellátogat a polgárháborútól sújtott, életveszélyes latin-amerikai és afrikai országokba, a más kultúrájú és vallású ázsiai államokba.

II. János Pál szeretetet sugárzó személyisége elementáris erővel hatott az emberekre, aki találkozott vele, ha csak időlegesen is, de biztos, hogy jobb emberré vált. A béke embere volt, lehetőségeihez képest mindent megtett a háborús konfliktusok lezárásáért, illetve az államok közötti viszályok harmonikus megoldásáért.

Jolanta Sosnowska bőségesen idéz II. János Pál megnyilatkozásaiból, homíliáiból, enciklikáiból. Tanításai mit sem vesztettek időszerűségükből.

A lengyel pápa mindenkiben Isten képmását látta.

Feltétlenül hitt az isteni Gondviselésben, az ima erejében. Kenyában tett 1980-as apostoli útján így fogalmazott: „Az a nép, amely becsüli Istent, számíthat annak áldására. Még ha különféle problémákkal találkoztok is, ha egyre újabb nehézségek tornyosulnak is előttetek, Istenbe vetett bizalmatok garancia lesz az összes nehézségetek legyőzésére, garancia nemzetetek sikeres felépítésére, amelyben az egység és a szeretet uralkodik, amelyben virul a béke és a testvériség, amelyben mindenki közösen dolgozik a jövőért a mindenki egyért szellemében.”

Kapcsolódik ehhez az a szentbeszéd, amit II. János Pál a lengyel festőművész, majd szerzetes, Albert Adam Chmielowski (1845–1916) 1989-es szentté avatásakor mondott, amelyben a közjó fontosságára figyelmeztetett, arra, hogy ezt meg kell teremteni, ennek megteremtése és gyarapítása „…a legfőbb érdek, és egyben mindenkié. Hiszen valójában mindnyájan felelünk mindenkiért és mindenért…” (Karol Wojtyła Istenünk testvére címmel drámát írt Chmielowskiról, amit a világhírű lengyel filmrendező, Krzysztof Zanussi megfilmesített, A mi Urunk testvére címmel – a B.D.).

Jolanta Sosnowska szerint

II. János Pál mindenkinél jobban tudott reagálni és megfelelő választ adni a világban végbemenő konkrét változásokra vagy aggasztó jelenségekre. Evangéliumi nézőpontból tekintett ezekre.

Az argentin püspököknek 1982-ben elmondott beszédében így fogalmazott: „Isten népének az egyetemesség a legalapvetőbb mértéke, ez pedig nem áll ellentétben a patriotizmussal és nem kerül összeütközésbe vele. Ellenkezőleg, egységesebbé teszi, erősíti a már meglévő értékeket, mindenekelőtt a hazaszeretetet, ami szükség esetén önfeláldozásra is késztethet, ugyanakkor mások hazafiságára is érzékennyé tesz, hogy egyesüljenek és kölcsönösen gazdagítsák egymást. Az igazi, tartós béke a patriotizmus és az univerzalizmus tökéletes integrációjának érett gyümölcse lehet.”

A szabadság kérdését érintve 1987 júniusában – tehát a lengyel rendszerváltozás előestéjén – a pápa arra hívta fel honfitársai figyelmét, mit jelent az, hogy szabadok vagyunk, hogyan akarunk, hogyan kell szabadnak lenni: „Ebből senki sem vonhatja ki magát! Nem mondhatja: nekem már van receptem erre, én már ura vagyok a helyzetnek. Ez még nem oldja meg az ügyet, mert az olyan közösség, mint a nemzet, emberekből áll, és mindegyikük tudatában van a szabadságának, ki kell állniuk e szabadságtudatuk mellett, ezt meg kell határozniuk abból a szempontból, hogy mi adatott meg nekik, és azt is tudniuk kell, hogy mi a feladatuk. Mindenesetre e nélkül nem jöhet létre egészséges társadalom, ha a szabadság, a személyes, a közösségi, a nemzeti szabadság ügye nincs teljesen és tisztességesen, a legnagyobb felelősségtudattal megoldva.”

A kötet szerzője leszögezi: megmutatták a későbbi évek, hogy „ezek szent igék voltak”. Ám azok, akiket támogatott a Szentatya, akiknek szeretettel adott tanácsokat, 1989 után nagyrészt már nem akartak hallgatni rá, magukat nyilvánították inkább tekintélyeknek, nem volt többé szükségük sem a pápára, sem az Egyházra.

A megváltás 1950. évfordulóján, a lourdes-i Szűz Mária jelenések barlangjánál 1983-ban mondott beszédében a pápa leszögezte: világunknak megtérés kell. Korunkban a bűntudat már nagyrészt eltűnt, „mert Istent sem tudják érzékelni. Isten nélküli humanizmust akartak felépíteni, a hitet pedig az fenyegeti állandóan, hogy néhány ember eredetiségét látják benne, így nem léphet fel abban a szerepben, hogy ez adja a mindannyiunk megváltásához szükséges elemet. Elsötétedtek a lelkiismeretek, és mint az áteredő bűn idején, már nem különböztetik meg a jót a rossztól. Sokan nem tudják már, mi a bűn, vagy nem merik tudni ezt, mintha ez a tudás megfosztaná őket a szabadságuktól. Pedig milyen imponáló erőfeszítéseket tesznek a kortársaink, hogy kifejlesszék a bennük rejlő, Istentől adatott lehetőségeket, és jobb életkörülményeket teremtsenek maguknak és másoknak! De még mindig

nehéz meggyőzni ezt a világot bűnei nyomorúságáról és az üdvösségről, amivel állandóan megajándékozza Isten a megváltással szerzett megbékélésben.”

Jolanta Sosnowska, elemezve II. János Pál apostoli szolgálatát, megállapítja: soha nem önmagát akarta előtérbe állítani, nem saját népszerűségét kereste, neki Krisztus volt a fontos, „és az, hogy a Halász hálójával neki minél több embert fogjon. Az a tudat, hogy csodás módon megmenekült a merénylet után, hogy nem halt meg, még inkább erre indította, és még nagyobb buzgósággal töltötte el… Zseniális stratégaként valósította meg a Teremtő terveit. Krisztus igazi katonájaként irányította itt a Földön az ő seregeit. Ezek a seregek pedig mi voltunk (vagyunk), mindannyian, az egyetemes Egyház tagjai.”

Jolanta Sosnowska Krisztus hadvezére – Szent II. János Pál életrajza I–II.
Napkút Kiadó, 2022

Szerző: Bodnár Dániel

Magyar Kurír