Az imádság oázisa – Digitális időutazás a pesti ferencesekkel

Megszentelt élet – 2021. április 30., péntek | 19:59

Digitális időutazás Full HD-ben: a pesti belvárosi ferences templom történetét bemutató, Az imádság oázisa a belváros forgatagában, valamint a Múlt és jelen című rövidfilmek pár percben összefoglalják a templom középkortól napjainkig tartó történetének legfontosabb mozzanatait, kiemelve a múlt és a jelen szoros kapcsolatát.

Az imádság oázisa a Belváros forgatagában – A pesti ferences templom (1.) után Múlt és jelen – Pesti Ferences Templom (2.) címmel jelent meg a Ferenciek terén álló, oly sokak által ismert templomról szóló második rövidfilm.

Ebben archív felvételek is segítenek megeleveníteni a történelem egy-egy pillanatát, egyúttal párhuzamot is vonnak napjainkkal, tanúságot téve arról, hogy „az Idők Ura az ő változatlan szeretetével velünk van a legnehezebb időkben és életünk legszemélyesebb örömeiben is”.

Évszázadok, ideológiai áramlatok jöhetnek-mehetnek, de „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké” (Zsid 13,8)

– áll a rövidfilmek ajánlójában.

A pesti ferences templom Budapest szívében, a Ferenciek terén található. A barokk stílusban újjáépült templom évszázadokon keresztül a ferences szerzetesek Szűz Máriáról elnevezett rendtartományának központja volt.

Napjainkban a Belváros közepén ez a hely Szent Ferenc lelkiségével az elcsendesedés és az Istennel való találkozás színhelye. Az itt szolgáló ferences atyák hétköznapokon napi öt, vasárnaponként pedig tíz szentmisét mutatnak be. A belvárosi ferences templom ezzel a főváros egyik leglátogatottabb temploma.

A budapesti Alcantarai Szent Péter-templom a pesti Belvárosban, a Ferenciek terén található. A műemléki védettségű plébániatemplom mellett ferences rendi kolostor áll.

Az első templomot IV. Béla király építtette a tatárjárás utáni újjáépítés során, 1250 körül. A török hódoltság idején nem pusztult el, de az itt szolgáló szerzeteseket meggyilkolták a hódító hordák. A templom a török időkben minaretként működött. A 13. századi templom falait az altemplom és a kripta őrzi.

Az üres templomba a szerzetesek és a hívek az 1690-es években tértek vissza, de csak 1743-ban szentelték fel újra a barokk stílusban elvégzett felújítást követően.

Az 1838-as pesti árvíz ezt az épületet is elérte, erre emlékeztet az északi falán elhelyezett, báró Wesselényi Miklóst, az „árvízi hajóst” megörökítő emléktábla a Kossuth Lajos utcai oldalon.

A templom kriptájában volt a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök első nyughelye (1870-ig).

A ferences rend az államosításkor kénytelen volt elhagyni a kolostort és a templomot, ahova csak 1990-ben térhettek vissza.

Forrás és fotó: Ferences Rendtartomány

Magyar Kurír

#egyházművészet #egyháztörténet #épített örökség #média #szerzetesek

Kapcsolódó fotógaléria