„Addig sem iszom” – Sport- és egészségnap a Máltai Szeretetszolgálat veszprémi Befogadás Házában 

Terebélyes veteményes fogadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Házának kertjébe érkező látogatót: többek között paradicsom, csilipaprika, cukkini, patisszon és dísztök is terem a korábban bozót által uralt területen. Az ágyások mellett már javában zajlanak az ügyességi játékok és vetélkedők: darts, asztalitenisz, kosárlabda, kvíz és csocsó is várja a sportnapra érkező, az intézményben gondozott hajléktalan embereket.

Egy másik állomáson egy fura, nagyon nehéznek tűnő játékot játszanak ketten: mágneses köveket kell elhelyezni egy körön belül, minél többet, anélkül, hogy vonzanák vagy taszítanák egymást. Szemmel láthatóan nagy koncentrációt igényel minden mozdulat, millimétereken múlik a siker. Megint máshol a résztvevők vérnyomását mérik meg, illetve gyümölcsturmixszal kínálják őket – meggy, eper, sárgadinnye és banán a választék. Elvégre ez nemcsak sportnap, hanem egészségnap is. A jó hangulatú eseményre még később visszatérünk, de egyszerűen nem tudunk elmenni a veteményes mellett: a budapesti betonrengeteg után felüdülés egy ilyen hely.

Kimozdít a komfortzónából a kiskert

Hamar kiderül, hogy az intézményben lakók is hasonlóan éreznek: szeretnek itt lenni, tesznek érte, magukénak érzik. A kertépítés tavaly tavasszal indult, ennek során a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai és az ellátottak közösen, metszőollókkal és ásókkal felszerelkezve foglalták vissza a természettől az elvadult területet. Vállalkozásuk igazán idén fordult termőre, miután tavasszal kaptak tízládányi paradicsom- és paprikapalántát a szervezet országos központjától. Ezek nagy része a gondos kertészkezeknek köszönhetően mostanra szárba szökkent, a legtöbb már termést is hozott. Így jut a reggeli és vacsora mellé zöldség a kiskertből, de készül majd ősszel házi cukkinikrém és lesz dísztök is halloweenre.  

„Egész más íze van annak a paradicsomnak, amit az ember maga gondoz és szed le” – kalauzol minket a növények között Király Melinda, a veszprémi Befogadás Háza vezetője. „A legnagyobb haszna a kertnek, hogy az ellátottak ki tudnak ide jönni, és el tudják foglalni magukat: locsolnak, gazolnak vagy csak kiülnek feltöltődni. Nagyon jó alkalom ez nekik arra, hogy egy kicsit kimozduljanak a komfortzónájukból. Újfajta élményeket szerezhetnek, megélhetik, hogy ők is tudnak értéket teremteni.” 

„Az egyik utcán élő hajléktalan emberünk, aki egyébként alkoholbeteg, különösen gyakran fordul meg a kertben, saját elmondása szerint azért szeret ide járni, mert legalább addig sem iszik és nem a kocsmában ül egész nap. Nyert egy új szenvedélyt, ami egy időre felül tudja írni az őt rabságban tartó szenvedélyt. Ez már önmagában nyereség” – teszi hozzá Király Melinda, akitől megtudjuk, hogy a kertszépítés következő lépése a fából készült magaságyások kidekorálása lesz.

A távlati tervek között szerepel az alapterület további növelése, valamint a kert közösségivé alakítása is, mely egyben nyitás is lenne a veszprémiek felé. 

„Jövőre szeretnénk különböző programokat szervezni az ellátottaknak, ahová a helyi lakosokat is meghívjuk. A cél az lenne, hogy találkozhassanak egymással, és ezáltal eloszlassuk a hajléktalan emberekkel kapcsolatos előítéleteket” – fogalmaz Király Melinda. A legnagyobb előítélet szerinte az, hogy a hajléktalan emberek piszkosak, rendetlenek és agresszívek. Pedig a hajléktalan emberek nagyjából tíz százaléka, ha ilyen. De ők vannak szem előtt, őket látják az emberek nap mint nap, ezért a hajléktalanságról az emberek fejében élő képet is ez határozza meg. „Ezzel szemben a valóságban a legtöbb hajléktalan nem renitens kéregető. Sokszor nem is gondolnád, hogy az a kedves idős néni, aki melletted ül a buszon, vagy az a munkába menő, családapának tűnő személy, aki elmegy melletted az utcán, hajléktalan vagy a hajléktalansághoz közeli léthelyzetben él. Nem feltétlen látszik rajtuk, hogy nehéz sorsú emberek – pedig azok.”

A végén mindig azt szeretnék, hogy hetente legyen sportnap

Egészség- és sportnapot hosszú évek óta tartanak a veszprémi Befogadás Házában. Kezdésnek mindenki kap egy útlevelet, amibe pecséteket lehet gyűjteni, ezzel igazolva a különböző állomásokon való részvételt. A Befogadás Házának lakói egymással is versenyeznek – a nap végén a győztes édességcsomaggal és vándorkupával gazdagodik. 

„Szívesen kipróbálnak mindent. Nincs itt az összes lakó, de aki igen, az szívesen jön és bevonható a játékokba. A végén mindig azt szeretnék, hogy hetente legyen ilyen program” – meséli a sportnapról Szabó Éva, aki egyébként az átmeneti szállás részlegvezetője és egyben az esemény egyik szervezője.

„Minden sport érdekel és leköt minket. Addig sem a napi gondokkal foglalkozunk. Frankón elvagyunk!” – válaszolja István, az intézmény egyik lakója, amikor kedvenc sportjáról kérdezzük. Tetszik neki a sok program, melyeken, ha teheti, részt vesz. Hamar szóba kerül a kiskert is, melynek kialakításában ő is segédkezett: „Sokan becsatlakoztunk, én a bokrokat szedtem ki.  A zöldségekből savanyúságot csinálunk majd, feltaláljuk magunkat.” 

A teljes írás ITT olvasható.

Szöveg: Ürmös Dániel

Fotó: Kovács Bence

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír