A KELET gyümölcsei – Beszélgetés Kovács József egyetemi lelkésszel

Nézőpont – 2024. február 27., kedd | 12:03

Február 9–11-én tartották Pécsen a Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozóját (KELET), amire Csíkszeredából, Kolozsvárról, Újvidékről, Győrből, Sopronból, Kaposvárról, Veszprémből, Szegedről, Budapestről, Egerből, Miskolcról, Nyíregyházáról és Debrecenből érkeztek egyetemisták, lelkipásztorok. Részleteket közlünk a KELET házigazdájával, Kovács József püspöki titkárral készített interjúból.

– Két hete ért véget a rendezvény, melynek első alkalommal volt házigazdája a Pécsi Egyházmegye. A visszajelzések birtokában milyen munícióval gazdagodva távoztak a pécsi KELET-ről a fiatalok?

– A KELET-nek nagyon sok gyümölcse született és születni fog a későbbiekben is. A hallgatókkal együtt tudtunk gondolkodni a békéről, mely az idei találkozó témája volt. Azt kutattuk, hogy mit kell megtennünk a békéért – a békéért önmagunkkal, az Istennel és embertársainkkal. A beszélgetéseken számtalan olyan helyzet tárult elénk, amely egyértelművé tette a résztvevők számára, hogy a békéért meg kell harcolni. A béke nem születik meg csak úgy, hanem tenni kell érte, küzdeni és harcolni kell azért, hogy béke legyen. A világban és önmagunkban is. Az egyik meghívott előadónk, Beáta nővér (Versegi Beáta Mária CB – a szerk.) mondta, hogy mindnyájunknak meg kell találni a belső középpontunkat, ez az alap, amire építhetjük a belső és a külső békét.

– Hogy gondolkodnak az egyetemisták a békéről? Egyáltalán hogyan gondolkodnak az Egyházról, a hitükről, a hitük megéléséről?

– Sokkal komolyabban, mint sokan gondolják róluk. Nagyon nagy az elvárásuk az Egyházzal kapcsolatban, hiteles Egyházat szeretnének, amelyért ugyanakkor hajlandóak is tenni.

(...) Mindenkinek megvan a saját karizmája, a saját talentuma, és azokat kell integrálni az egyházi közösségekbe. Ők így akarják megélni a hitüket, oda akarják adni saját magukat az Egyház javára, ha lehet így kifejezni. Közösségi szinten, egyházi szervezet szintjén, egyházpolitikai szinten, ki mihez ért.

(...) a bérmálást követően a keresztény ifjúság többsége eltűnik. Eltűnik a templomokból, eltűnik a plébániai közösségekből. Ezért rendkívül fontos az egyetemi lelkészségek szerepe. A mondanivaló és ahogy azt közvetítik számukra.

(...) Ha keresztény értékek mentén, keresztény értékszemlélettel érkezik az egyetemista, és találkozik az egyetemi lelkészséggel, akkor visszatalálhat a templomba, a katolikus közösségekbe, és újra elkezdheti élni a hitét. Ez egy valódi fordulat lehet az életében, de egy megtérés is akár, amely elindíthatja a hitben, vagy visszavezetheti a hitbéli keresés útjára.

(...) Egyetemi lelkészségek ott szerveződnek, ahol egyetemisták vannak. De a szolgálathoz egy lelkészi iroda működtetése kevés. Lelkiségi programokat, találkozási alkalmakat kell szerveznünk számukra. Van tennivalónk bőséggel, mert azokhoz a fiatalokhoz is el kell hogy juttassuk Krisztus tanítását, akik még nem ismerik (...)

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola erős bázisunk, de a Pécsi Tudományegyetem még feltáratlan terület számunkra lelkiségi szempontból. Ugyanakkor minden évben van legalább tíz olyan hallgató, akik követik a lelkiségi programjainkat. Ők pedig jövőre még tízet fognak hozni. Többen megszólítottak már ebben a tanévben azzal, hogy szeretnének megkeresztelkedni és szeretnének ehhez a közösséghez tartozni. Ezért érdemes csinálni.

(...) Ez egy közösségi munka, közösségi szolgálat. Az egyetemistalét meghatározó időszak a fiatalok életében a jövőjük szempontjából. Körvonalazódik számukra, hogy mivel szeretnének foglalkozni, mi az, amibe energiát szeretnének fektetni. Ebből az időszakból és ebben az időszakban születnek meg a későbbi értékeik. Nyitottak és véleményt mondanak. Lehetőséget kell adni számukra, meg kell hallgatni őket, az újonnan érkező egyetemistákat is.

(...) az egyetemi lelkésznek a feladata az is, hogy megtalálja azokat személyeket, mondhatni mentorokat, akik követendő példaként segítenek társukat bevezetni a kereszténységbe. A hit útján való kíséréshez papi szemlélet is szükséges, de kell a világi is, amely így együtt tud egy egészséges egyházképet kialakítani egy keresőben.

– 2022-ben bízta meg Felföldi László megyéspüspök az újonnan alakult egyetemi lelkészség, a PEKEL vezetésével. Mi a tapasztalata, mi az az irány, ami felé haladni érdemes?

– Egyetemi lelkészként az ifjúság egészének vezetése van rám bízva. Ez egyfajta differenciáló szemléletet is feltételez. Másképpen kell egy másodikos gimnazistával beszélgetnem, másképpen egy egyetemistával és másképpen az ifjúsági referatúra fiatal önkéntes munkatársával. Mások a középpontjaik, mások azok az értékek, amik mentén haladnak. Persze mindenkinél ott van Krisztus, jelen van a krisztusi szemlélet, de valahogy másképp közelítik meg a szeretetet.

Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.

A fotók február 10-én, a KELET egyik fórumán készültek.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria