A tapasztalat és fájdalom tekintélye – Timothy Radcliffe OP az Egyházzal kapcsolatos feszültségekről

Nézőpont – 2021. április 20., kedd | 16:11

Timothy Radcliffe volt domonkos általános rendfőnök a The Tablet című katolikus hetilap április 15-i számban Hazatérés Emmauszból címmel írt cikket az Egyházzal kapcsolatos feszültségekről. A Vigilia folyóirat ebből közölt részletet közösségi oldalán.

Sok-sok katolikust mélységesen felháborítja, hogy az Egyházat milyen mélyen érinti a szexuális visszaélések botránya. Sok fiatal úgy érzi, hogy az Egyház elefántcsonttoronyba vonul vissza, elutasítja a nőket, elutasítja a homoszexuálisokat. És el is akarnak menni.

Ismerünk egy történetet, amely hasonló csalódásról szól. Ez a történet a mi történetünk is. Húsvét után két tanítvány menekül Emmauszba. Csalódtak reményeikben. Néhány nő arról számolt be, hogy Jézus feltámadt a halálból, de ezt mesebeszédnek könyvelték el. Hiszen csak nőktől származott!

A tanítványok elveszítik a hitüket, és hátat fordítanak a jeruzsálemi közösségnek. Már nem remélnek semmit. Olyanok, mint a mai kiábrándult katolikus fiatalok, akiket az Egyház megpróbál elérni valahogy.

Hogyan próbálja elérni őket Jézus? A két tanítvány élénken beszélget a történtekről, amikor egyszer csak egy idegennel találkoznak, aki megkérdi tőlük, hogy miről beszélnek. Azt kéri tőlük, hogy fejezzék ki a keserűségüket, a haragjukat. Azzal kell kezdenünk ma az igehirdetést, hogy meghallgatjuk az emberek sérelmeit és nehézségeit.

Csak te nem tudod, mi történt Jeruzsálemben ezekben a napokban? – kérdezi az egyik tanítvány. Mint oly sok fiatal ma is, a tanítványok azt hiszik, hogy az idegennek fogalma sincs arról, min mennek keresztül. „Fogalmad sincs, milyen az, ha az ember nem kívánatos gyermeket hord a méhében.”

Csak akkor lesz tekintélyünk, ha tekintélyt tulajdonítunk a tapasztalataiknak és a fájdalmaiknak.

Őszintén szólva néha nagyon szeretnék valami másról is beszélni, nemcsak a visszaélési botrányról vagy a nők egyházi helyzetéről, de nem tehetek mást, mint hogy meghallgatom az Egyházat elhagyó emberek fájdalmát, és osztozom benne, mert az én fájdalmam is. Aztán talán majd fel tudom ütni a Szentírást ezeknek az embereknek.

De nemcsak a fájdalmaikra, hanem az örömeikre is kell figyelnünk. Mi lobbantja lángra a szívüket? Mi kelt szenvedélyt bennük? Ha a foci, akkor alapítsunk focicsapatot! Az angol domonkosok alapították azt a csapatot, amelyből mára a Newcastle United lett. A II. világháborúig mindig a newcastle-i rendház perjele indította az évad kezdőrúgását. Ha a zenét szeretik, hallgassuk meg a kedvenceiket, és írjunk olyan dalokat, amelyeket szeretni fognak.

A két tanítvány rossz irányba tart, távolodnak a jeruzsálemi közösségtől. Már nem bíznak az Egyházban. Az idegen azonban nem azt mondja nekik, hogy forduljanak vissza. Velük együtt halad.

Az egyik legjobb barátom szentelés előtt kilépett a rendből, és elvesztette a hitét. Pár havonta találkozunk, s megeszünk vagy megiszunk valamit együtt. Sok meggyőződése ellentétes az én meggyőződéseimmel. Ez nagyon fáj. De a barátom, és a barátság örökké tart. És ha részt veszek az Egyháztól távolodó, Emmausz felé tartó útjában, talán egy nap majd együtt fogunk hazatérni.

Forrás: Vigilia szerkesztőség Facebook-oldala

Fotó: Wikimedi Commons; Vigilia szerkesztőség Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria